Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civilszervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A nyílt levél egyik aláírójaként azt kérjük, hogy a kormány az előírásoknak megfelelően egy nyilvános pályázat után, transzparens eljárás keretében döntsön a három bíró-jelöltről.
2017
januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai
Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarország számára
2016. augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három
bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti
(Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja
ki majd Sajó utódját. Feltéve, ha a jelöltek személye és
kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. És itt
mutatkozik most probléma.
A
Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult
Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon
tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról.
Értékelhető választ a jogvédő szervezet nem kapott, sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem
ismerhette meg.
Pedig
az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) több
szabálya szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak,
átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. A
tagállamokat arra kötelezték, hogy nyilvános és mindenki számára
nyitva álló pályázatot írjanak ki a jelölt-aspiránsok számára,
valamint állandó nemzeti kiválasztási eljárást hozzanak létre.
Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének
megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának,
ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely
megelőzi a közgyűlés véső döntését.
Ha
a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és
konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát.
Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy
van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott az Európa
Tanácsnak. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel
történt konzultáció alapján” – terjesztette fel a
kormánynak.
A
levélíró civilek most arra kérik a minisztert, hogy „vonja
vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig
rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános
szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki
nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján
terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek
listáját”.
Ha
mindezt a miniszter nem tenné meg, Magyarország úgy járhatna,
mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor
mindhárom jelöltjüket elutasította az Európa Tanács Közgyűlése.
Az
aláíró szervezetek:
Amnesty
International Magyarország
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC)
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
