A Nagybátonyi Tanoda a Báronyterenyei Tanoda Hálózat tagja, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége fenntartásában 2001 óta működik. Fő célkitűzésük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolán kívüli oktatási és szabadidős lehetőségeinek a segítése. Rimóc, Lucfalva és Mátraverebély után ők a negyedik nógrádi tanodánk. Tavaly 65 gyerek tartozott hozzájuk, jelenleg pedig várják a TÁMOP fejleményeit. A tanodába járó gyerekeket és a tanoda munkatársait, önkénteseit már a lucfalvai családi napon megismerhettük. Sőt, a Kiállás Napjának győztes csapata is bátonyi lett.
A
következőkben Hervoly Vanda képzőnk hivatalos beszámolóját olvashatjátok az
első látogatásról.
KÉPZŐI
BESZÁMOLÓ
NÉV:
HERVOLY VANDA – LÁZI ISTVÁN JÁNOS
IDŐPONT:
2015. 09.24. csütörtök
KÉPZÉS
EGYSÉGE: 1
HELYSZÍN:
BÁTONYTERENYE-NAGYBÁTONYI TANODA
RÉSZTVEVŐK
SZÁMA: 19
13 órára
odaértünk Bátonyterenyére, megbeszéltük a napot mind a négyen. Benéztünk a
bátonyi tanodába is, ahol már javában készülődtek a 16.30-as találkozóra.
Átkísértük
Julcsit és Dénest Mátraverebélyre, ahol azt hittük gond lesz abból, hogy ebben
a tanévben már nem indult ott a gimi. De szerencsére nem volt probléma, csak
egyszer került elő (mindig azt hiszik, hogy mi is budapestiek vagyunk).
Így, hogy
részt vettünk a verebélyi foglalkozáson (a bemutatkozásnál tagként, a kezes
játéknál fényképeztünk és segítettünk a csoportoknál), bemelegítettünk,
megismertük a gyerekeket és eloszlott a családi napon gondolt „nem biztos hogy
egyszerű lesz” érzésünk.
Na és persze
az sem baj, hogy láttuk hogyan dolgozik a másik képzőpár. (Vanda megj.: Másként
osztanak csoportot, mint ahogyan én megszoktam és most először láttam olyan
angyalkázást, amit ki fogok próbálni – Julcsi titok, Dénes kiabáld el)
AMI A
LEGSIKERESEBB VOLT:
A kezes
játék volt a legsikeresebb. Annak ellenére, hogy azt gondolták, mindent tudnak
egymásról, sikerült minden körben megtudni egy-egy újat, amit addig nem. A
csoportosztásnál nem volt csalás és csere!!!!
A
foglalkozás után a buszmegállóban néhány sráccal beszélgettünk a lucfalvai
családi napról. Nem mi írtuk a jelenlétit, hanem egy ottani srác futotta ezt a
kört, ami nekünk nagy könnyebbség. Három lány átbuszozott Verebélyről Bátonyba
is, ott is részt vettek a foglalkozáson.
AMI A
LEGKEVÉSBÉ MŰKÖDÖTT:
nem
csináltunk bemenetit, mivel a kimeneti volt nálunk…*
AMIBEN A
LEGJOBBAN ÉREZTEM MAGAM:
Amikor a
tábori élményekről beszélgettünk.
AMIBEN MÉG
FEJLŐDNÖM KELL:
Koncentráltság
(ne beszéljünk a napi munkánkról előtte….)
Még aznap
írjuk meg a beszámolót, aztán másnap nézzük át és úgy küldjük el IDŐBEN!!!!!
VISSZAJELZÉS
A KÉPZŐPÁRRÓL:
Jól
ismerjük egymást, órát is szoktunk együtt tartani. Benő el is mondta, hogy ő
lesz a mumus és az időfelelős. Julcsi is maradt a verebélyi foglalkozás után a
miénkre.
VISSZAJELZÉS
A TANODÁS SEGÍTŐRŐL:
Nagy, szép
és felszerelt tanodáról van szó, amire nagyon büszkék. Telefonszámot
cseréltünk, mind a technikai, mind a szervezési részben segítettek, szeretettel
vártak, néhány tanácsot is kaptunk, hogy ki kivel nem egyezik. A foglalkozásra
nem ültek be, egy szülő viszont részt vett.
RÖVID –
BLOGSZERŰ ÖSSZEFOGLALÓ:
Már
mindenki körben ült mire odaértünk, tele volt a terem.
Az állatos
névkör előtt Benővel megbeszéltük, hogy ő lesz a kutya én meg a cica, mivel a
„kutya” Borsodban negatív jelző. Megcsináltuk a sima kört, aztán a
tisztelet-dobálós névkört.
A Mondd
meg te is és a hazudós kimaradt, mivel soknak találtuk hozzá a résztvevők
számát és kicsit fel is bolydultak, bár szünetre nem volt szükség.
A kezes
játék a maga rendjében ment, közben és a két kör után meg is tudtuk beszélni
(jobban és hosszabban, mint eddig bármikor, így talán a jövő alkalommal
könnyebb lesz a hasonlóság után a különbségek felépítése), ez el is vitt az
időből, amit most egyáltalán nem bántunk.
Együtt
megnéztük a tábori filmet, itt kifejezetten lehetett érezni, hogy a csapat
mennyire együtt van, jó fejek velünk és egymással.
A tábor
mindenkit nagyon lázba hozott, sokat kérdeztek róla, elmondtuk, mik a részvétel
feltételei.
Most
sikerült rendesen elköszönni mindenkitől és lezárni a délutánt, még a
buszindulás sem lesz gond, mivel Niki, az egyik mentor is azzal a busszal jár
haza, amivel mi fogunk eljönni.
Benővel megbeszéltük, hogy a következő alkalommal – összekötésként –
megcsináljuk a két kimaradt játékot (az elején az ismétlős névkör után, hogy
még ne legyen zsizsegés) és a bemeneti mérést.
