A 2025-ös év egy újabb nehéz év volt az emberiség számára. A korábbi évek trendjeibe illeszkedően egyre több országban mélyültek el az autoriter gyakorlatok, egyre gyakoribbá váltak a civil társadalom elleni támadások, és olyan nemzetközi jogsértések váltak hétköznapi jelenségekké, amelyek pár éve még elképzelhetetlenek lettek volna. Az Amnesty International a világ 144 országának emberi jogi helyzetét vizsgáló jelentése szerint egy új korszak küszöbén állunk, amit a nagyhatalmak és a nagyvállalatok nemzetközi szabályok ellen intézett támadásai jellemeznek.
Magyarország egyike azon európai országoknak, amely a hatalommal való visszaélések, a civilekkel szembeni gyűlöletkeltés és a jogállamiság leépítése miatt egyfajta autokratikus mintaállammá vált, amelyet nemcsak a globális trendek sodortak magukkal, hanem aktívan formálta is azokat. Magyarország egyfajta „laboratóriuma” volt az autoriter gyakorlatoknak, amelyet a világ autoriter vezetői is ámulattal figyeltek.
Magyarországon 2025 során ugyan tovább erősödtek az emberi jogok további leépüléséhez vezető folyamatok, de ezek mindeközben olyan társadalmi elégedetlenséget szültek, amelyek elősegíthették a 2026 tavaszi kormányváltást.
Tömegek szólaltak fel a gyülekezési jog és az LMBTQI emberek jogai mellett
Tavaly márciusban a parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé tette az LMBTQI emberek jogegyenlőségét támogató gyűlések betiltását. Az új szabályozás szerint az esemény megtartása esetén a szervezőkkel szemben akár egy év szabadságvesztés, a résztvevőkkel szemben pedig 200 000 forintos pénzbírság is kiszabható büntetésként. A törvény alkalmazására hamar sor került: több gyűlést, köztük a Budapest és Pécsi Pride-ot is betiltották. Amikor a szervezők bírósághoz fordultak, a tiltást a Kúria minden esetben helybenhagyta. A döntés hatalmas társadalmi ellenállást váltott ki, így a tiltás ellenére békésen és szerencsére rendőrségi beavatkozás nélkül, rekordszámú résztvevővel valósultak meg a felvonulások.
Az áprilisi Alaptörvény-módosítás kimondta, hogy „az ember férfi vagy nő”, és ehhez kapcsolódóan kivette az egyenlő bánásmódról szóló törvény védett tulajdonságai közül a nemi identitást, ezzel tovább gyengítve a nemi kisebbségek védelmét. Ezek az LMBTQI emberek jogait sértő támadások nem elszigetelt jelenségek: többek között Törökországban egy új jogszabálytervezet egyenesen kriminalizálná a jogegyenlőségért kiálló embereket, a Pride-ot és az ahhoz hasonló gyűléseket pedig már korábban betiltották.
A magyar társadalom a civilek és az újságírók mellett
A független civil szervezeteket és a médiát érő támadások szintén tovább fokozódtak 2025 során. Ennek egyik legismertebb példája Orbán Viktor március 15-ei ünnepi beszéde volt, amelyben a miniszterelnök nyilvánosan „poloskákhoz” hasonlította a kormánnyal kritikus szervezeteket.
Ezt követően a kormány májusban nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy önkényes és jogellenes szempontok alapján feketelistára tegyék a független civil- és médiaszervezeteket, sőt akár a vállalkozásokat is. Azokat pedig, amelyeket „Magyarország szuverenitását veszélyeztetőnek” minősítenek, megfoszthatták volna finanszírozásuk egy részétől. A gyűlöletkeltő beszéd és a törvényjavaslat újabb erős társadalmi reakciót váltott ki, ugyanis rekordmennyiségű ember döntött úgy, hogy ezeknek a szervezeteknek ajánlja fel adója egy százalékát.
A civilek ellenségként való beállítása nem magyar sajátosság: Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Georgiában és Szlovákiában is a civilek munkáját nehezítő, a civilek megfélemlítését célzó környezetet teremtettek.
A bírói függetlenség visszaállítása, a nemzetközi jog betartása és a diszkriminatív szabályozások eltörlése a cél
Bár a bírák 2025-ben – sok év óta először – 15%-os béremelést kaptak, az emelés együtt járt egy sor igazságügyi reform elfogadásával is, amely újabb kérdéseket vetett fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A módosítás vitatott szabályokat tartalmazott az új bírák kinevezésével összefüggésben, a bírói fizetések alakulását pedig a kormány és az Országgyűlés döntésére bízta, ezzel továbbra is kitette a bíróságokat a politikai befolyásolásnak. Az erre adott reakció példa nélküli volt, ugyanis soha korábban nem történt olyan, hogy a bírók az utcán demonstráljanak.
A júniusban elfogadott törvény felhatalmazta az önkormányzatokat arra, hogy saját maguk szabják meg annak feltételeit, ki vehet ingatlant vagy jelenthet be lakcímet az adott településen. Az év végéig mintegy 180 önkormányzat vezetett be ilyen feltételeket, amelyek között szerepel például a büntetlen előélet, a meghatározott iskolai végzettség vagy az, hogy az érintettnek ne legyen tartozása az állam felé. A törvény diszkriminatív, mivel aránytalan mértékben sújtja a roma és szegény embereket.
A nők helyzete tovább romlott, olyannyira, hogy a nemek közötti egyenlőség terén Magyarország az EU egyik legrosszabbul teljesítő országa lett.
Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéssel és a Benjamin Netanjahuval szembeni nemzetközi elfogatóparancs figyelmen kívül hagyásával csatlakozott azon országok közé, amelyek semmibe veszik nemzetközi jogi kötelezettségeiket, és rombolják a nemzetközi rendbe vetett hitet. Lengyelország, Németország és Franciaország pedig jelezte, hogy nem tartóztatnák le az izraeli miniszterelnököt.
Lehetőség a változásra
A 2025-ös év távolról sem csak a problémákról szólt. Ez volt az az év, amikor a magyar társadalom többségében megfogalmazódott, hogy nem kér az autoriter kormányzásból és változást követel. A 2025-ös év tehát nemcsak a jogsértések, hanem az ellenállás éve is lett Magyarországon.
A történet azonban 2026. április 12-ével nem ért véget, az csak a kezdete egy változásnak. Az új kormány felelőssége, hogy a történelmi felhatalmazással felelősségteljesen bánjon, helyreállítsa a jogállamiságot, és biztosítsa azt, hogy a következő évek jelentései már ne az emberi jogok leépüléséről, hanem azok megerősítéséről szóljanak.