Több mint egy évtizeddel Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének jogellenes elmozdítása után a magyar kormány továbbra sem vezette be azokat az általános garanciákat, amelyek biztosítanák a bírák véleménynyilvánítási szabadságát.
Az Európa Tanács 2016 óta várja, hogy Magyarország érdemi lépéseket tegyen a Baka-ügy lezárása érdekében. A 2025. március elején tartott legutóbbi felülvizsgálat kapcsán a végrehajtást ellenőrző Miniszteri Bizottság nyomatékosan felhívta a kormányt, hogy végezzen alapos elemzést arról, hogy a magyar törvényi környezetnek milyen hatása van a bírák körében uralkodó félelem légkörére. Ezen felül arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy érdemben intézkedjenek arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egyértelműen megillessen minden bírót, különösen az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben. A döntés ismét hangsúlyozottan elvárja a kormánytól, hogy oldja fel a magyar bírák szólásszabadságára gyakorolt „dermesztő hatást.”
A magyar állam azonban eddig lényegében továbbra is tétlenül várta – és mégis elvárta – az ügy lezárását. A Miniszteri Bizottság legközelebb 2026. júniusban tárgyalja a Baka-ügyet, ezért áprilisban egy újabb beadványban hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a bírósági szervezetrendszerből továbbra is hiányoznak a bírák véleménynyilvánítási szabadságát biztosító garanciák. Ráadásul a bírói kar függetlensége érdekében felszólaló bírákkal szembeni támadások is folytatódtak.
Az Amnesty International áprilisi beadványában többek között az elmúlt év alábbi aggasztó fejleményeit emelte ki:
- A „dermesztő hatás” fokozódása: Orbán Viktor 2025. márciusi és 2026. februári beszédeiben „poloskákhoz” hasonlította a bírákat, valamint „nagytakarítást” helyezett kilátásba az igazságszolgáltatásban is. Az ilyen megbélyegző nyilatkozatok, amelyek a bírákat megvásárolt szereplőkként vagy idegen érdekek kiszolgálóiként tüntetik fel, közvetlenül hozzájárulnak a félelem légköréhez, és elriasztják őket attól, hogy szakmai kérdésekben kifejezzék véleményüket.
- Az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének megsértése: az igazságszolgáltatást érintő jogszabályokról kötelező kikérni az OBT véleményét, ezt azonban többször is elmulasztotta a kormány. Sőt, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet is alkotott, amellyel közvetlenül beavatkozott folyamatban lévő bírósági eljárásokba.
- Bizonytalan helyzetben tartott bírák: Az Alkotmánybíróság négy éve nem dönt a bírák szabad véleménynyilvánítását garantáló bírói Etikai Kódex ügyében. Ez a függő jogi helyzet bizonytalanságot okoz, miközben a bíráknak olyan kihívásokkal kellett szembesülniük 2025-ben, mint a személyes adataikkal való visszaélés és a pártpolitikai alapú listázás.
A folyamatosan fennálló problémák megoldása érdekében továbbra is javasoljuk, hogy haladéktalanul vezessenek be olyan jogi biztosítékokat, amelyek megvédik a véleményüket felvállaló bírákat a megfélemlítéstől és a jogellenes elmozdítástól.
A Miniszteri Bizottság legközelebb 2026 júniusában tárgyalja a Baka-ügyet, ahová rendhagyó módon meghívták a magyar igazságügyi minisztert is.