Az Amnesty International attól tart, hogy nagy valószínűséggel az összes lelkiismereti foglyot kizárják majd a királyi kegyelemben részesülők köréből, amelyet Salman bin Abdul-Aziz Al Saud király hirdetett ki január 29-én a belügyminisztérium kegyelmi feltételei alapján.
A
királyi kegyelemnek – amely utalt a január 27-én a
belügyminisztérium által kiadott hivatalos közleményben
rögzített feltételekre – amelynek egy másolata az Amnesty
International került, kizárja “az állambiztonsággal
kapcsolatos bűncselekményeket” a kegyelem köréből. Az
„állambiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények” nincsenek
egyértelműen megfogalmazva a szaúd-arábiai törvényben, a
kifejezés inkább azon vádak homályosan körülírt csoportját
takarja, amelyeket Specializált Büntetőbíróság – az ország
hírhedt állambiztonsági és terrorelhárítási bírósága – és
más büntetőbíróságok alkalmaznak az emberi jogi aktivistákkal
és lelkiismereti foglyokkal szemben.
Majdnem
az összes lelkiismereti foglyot, akikkel az AmnestymInternational
foglalkozik (neveik lejjebb olvashatóak), állambiztonsági ügyekkel
kapcsolatos vádak alapján tartóztatták le. Ezeket a vádakat a
2014 februárjában meghozott terrorizmusellenes törvény óta
„terrorcselekményként” tartják számon. Sokukat a Specializált
Büntetőbíróság elé állítottak – ez az egyetlen bíróság,
amely állambiztonsági és terrorelhárítási ügyekben eljár-
emiatt pedig alapvetően állambiztonsági ügyként lehet tekinteni
az ő ügyeikre is.
A
vádak, amelyek alapján az emberi jogi aktivistákat és a többi
lelkiismereti foglyot bebörtönözték, és egyéb változataik,
amelyeket jelenleg „terrorcselekményként” tartanak számon,
tipikusan a következő elemeket tartalmazzák: „állampolgári
hűtlenséget és az uralkodóval szembeni engedetlenséget”, „a
Királyság hírnevének megsértését”, „hamis információk
terjesztését külföldi csoportoknak” és „engedély nélküli
szervezetek létrehozását vagy azokban való részvételt”. Az
Amnesty International szerint a belügyminisztérium három oldalas
dokumentuma, amely a kegyelem feltételeit részletezi, nem tesz
említést a kegyelem összes feltételéről, többek között az
eskütétel követelményéről sem. A szaúdi hatóságok az utóbbi
években több alkalommal is ejtettek már vádakat aktivisták
ellen, ha azok szóban vagy írásban „bocsánatot kértek
bűneikért, és megesküdtek arra, hogy nem ismétlik meg őket”.
Az eskü jellemzően azzal járt, hogy az aktivistáknak fel kellett
hagyniuk jogszerű tevékenységükkel, és fel kellett adniuk a
szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat. Az Amnesty
International információi szerint a hatóságok az elmúlt héten
nem hivatalosan több fogolynál is arról érdeklődtek, hogy mi a
véleményük egy ilyen feltételekhez kötött kegyelemről.
A
bejelentett kegyelem feltételei
A
belügyminisztérium hivatalos közleménye számos csoportba osztja
az ítéleteket, ügyeket és bűncselekményeket, beleértve a Hudud
kontra Ta’zir ítéletek, „közjogi” kontra „magánjogi”
ügyek, „súlyos bűncselekmények” kontra „kevésbé súlyos
bűncselekmények”, illetve kategóriákba osztották azokat a
pénzbüntetések mértéke, valamint az alapján, hogy a vádlottat
elítélték-e vagy sem, illetve hogy még csak megvádolták-e a
gyanúsítottat, de az elítélésére még nem került sor.
A kegyelem
köréből olyan, a listán szereplő 14 különböző típusú
bűncselekményt zártak ki, mint a Hudud szerint (az Isten elleni
bűncselekményeket definiáló iszlám fogalom) büntetendő
cselekmények, a „magánjoghoz” kapcsolódó bűncselekmények,
az „állambiztonsághoz” kapcsolódó bűncselekmények ,valamint
a „kábítószer kereskedelem”, illetve „nemi erőszak,
fegyveres rablás és banditizmus”, amik mind olyan
bűncselekmények, amelyek halállal büntetendőek Szaúd-Arábiában.
„Magánjogi”
jogsértések ügyében nem lehet kegyelmet adni annak, vagy azoknak
a személyeknek a beleegyezése nélkül, akiknek a jogát
megsértették ha a sértett benyújtotta a keresetet vagy megnyerte
a pert a jogsértővel szemben. A királyi kegyelem körébe
kizárólag azok a „közjogi” ügyek tartoznak, ahol az ügyész
olyan jogsértőkkel szemben emelt vádat, akik az állam és a
nemzet közössége ellen, a közvagyon kárára követtek el
bűncselekményt, vagy megsértették az állam jogszabályait.
A Hudud
alapján hozott ítéletek előre meghatározottnak tekinthetőek,
mivel azokat a Korán nevesíti, és így ezek ki vannak zárva a
kegyelem köréből. A Ta’zir ítéletek tipikusan olyan javító
szándékú büntetések, melyeket kisebb súlyú bűncselekmények
elkövetése miatt diszkrecionális jogkörben szabtak ki. Azok a
rabok, akiket kisebb súlyú „közjog” ellen elkövetett
bűncselekmények miatt Ta’zir büntetésre ítéltek, teljes körű
kegyelemben részesülnek, és szabadon fogják őket bocsátani,
valamint eltekintenek a pénzbüntetésük megfizetettésétől, és
a korbácsolást sem fogják végrehajtani rajtuk, kivéve, ha az egy
olyan bűncselekménnyel áll kapcsolatban, ami a Hudud szerint
büntetendő.
Akiket
„közjog” ellenes „súlyos bűncselekmény miatt ítéltek el,
azok teljes körű kegyelemben részesülnek a pénzbírság
megfizetése és a Ta’zir korbácsolás alól, de le kell tölteniük
a börtönbüntetésüknek a negyedét, ha két évre, vagy annál
rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre ítélték; a felét, ha
kettőtől öt évig; a kétharmadát, ha több min öt évig tartó
szabadságvesztésre ítélték őket. Sok
királyi kegyelem született már hasonló feltételekkel, mint
amilyenek a január 27-i hivatalos közleményben is szerepelnek.
Néhánynak voltak további feltételei is, mint például az elítélt
életkora, illetve a kábítószer birtoklásért elítélnél talált
kábítószer fajtája. Példának okáért néhány korábbi királyi
kegyelem alapján kegyelmet kaptak azok, akiket Qat – egy Jemenben
gyakran használt és legális stimuláns – birtoklása miatt
helyeztek vád alá.
Az
„állambiztonság elleni bűncselekményeket” tipikusan ki
szokták zárni a királyi kegyelmekből. Ezúttal azonban az a
különbség, hogy valószínűleg egyik lelkiismereti fogoly sem fog
kegyelmet kapni, nem úgy mint korábban, mivel ezúttal a jelenlegi
belügyminiszter kifejezetten kiemelte, hogy az „állam biztonsága
ellen elkövetett bűncselekmények” a terrorellenes törvény
hatálya alá tartozó „terrorcselekmények” közé vannak
besorolva.
Az
egyik, ami feltűnő, hogy nem szerepelnek a listán azok a
bűncselekmények, amelyek az iszlám megsértéséhez kapcsolódnak,
és amelyek korábban egyértelműen ki voltak zárva eddig a
kegyelmekből. Ezúttal ugyanakkor sem a kegyelem körébe tartozó,
sem pedig az abból kizárt bűncselekményi kategóriák között
nem szerepelnek.
Kegyelem
a lelkiismereti foglyok esetében
Az
Amnesty International eddig egy tucat olyan lelkiismereti foglyot
nevezett meg, akik rács mögött vannak Szaudi-Arábiában békés
aktivista tevékenységük miatt. Közéjük tartozik Sheikh
Suliaman al-Rashudi, Dr. Abdullah al-Hamid, Dr. Mohammed al-Qahtani,
Dr. Abdulaziz al-Khodr, Mohammed al-Bajadi, Fowzan al-Harbi, Dr.
Abdulrahman al-Hamid, Saleh al-Ashwan, Omar al-Sa’id, Fadhel
al-Manasif, Loujain al-Hathloul, Maysaa al-Amoudi, Waleed Abu
al-Khair és Raif Badawi.
Úgy
tűnik, hogy mindazok, akiket olyan cselekmények miatt ítéltek el,
mint például a „köznyugalom megzavarása”, a „társadalom
biztonságának vagy az állam stabilitásának aláásása”, a
„nemzeti egység veszélyeztetése”, „a kormányzásra
vonatkozó alapvető jogszabályok és azok rendelkezéseinek be nem
tartása”, vagy az „állam jó hírnevének vagy méltóságának
megsértése”, – amelyek azok a mindenre ráhúzható vádak,
amiket az aktivistákkal és a rendszer más kritikusaival szemben
rendszeresen alkalmaznak – nagy valószínűség szerint nem fognak
kegyelmet kapni. Ez magában foglalja mindazokat a lelkiismereti
foglyokat, akiket fent említettünk, különös tekintettel Raif
Badawira.
Raif
Badawi megkorbácsolása, ami nemzetközi felháborodást keltett az
elmúlt néhány hétben, ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az
„állambiztonsághoz”, azonban olyan vádak alapján ítélték
el, mint az „iszlám megsértése”, ami súlyos bűncselekménynek
minősül, és a „Szaúdi Liberálisok Fórum” elnevezésű
weboldal megalapítása, amely tartalmazott olyan információkat,
amelyet a „közrend megzavarására” alkalmasnak nyilvánítottak.
De nem egyértelmű, hogy ő részesülni fog-e a mostani
kegyelemben.
Figyelemmel
a listán szereplő bűncselekmények széles körére, amik a
„állambiztonsághoz” kapcsolódnak, nem elképzelhetetlen, hogy
az ügyészség vagy a hatóságok úgy érvelnek, hogy az „iszlám
megsértése” és a „közrend megzavarása” „állambiztonságot
veszélyeztető bűncselekménynek” minősül. Ha a hatóságok
mégsem így érvelnek, és Raif Badawira is kiterjesztik a a
kegyelmet, akkor a kegyelemben megfogalmazott feltételeknek
megfelelően fel kell hagyniuk a korbácsolással, vissza kell
vonniuk a pénzbüntetést, és 10 évről hét évre kell
csökkenteniük a börtönbüntetést.
Az
elmúlt néhány napban a szaúd-arábiai média beszámolt arról,
hogy elítélteknek kegyelmeztek meg és rabokat engedtek szabadon.
Ezek alapján a beszámolók alapján, eddig mindenki, aki
kegyelemben részesült azok közül került ki, akiket valamilyen
köztörvényes bűncselekmény miatt – nem pedig politikai vádak
alapján – ítéltek el. Úgy tűnik, hogy olyan nem kapott
kegyelmet, akit Raif Badawiéhoz hasonló vádak miatt ítéltek el,
és nincs arra utaló jel sem, hogy Raif Badawi vagy bárki más
kegyelmet fog kapni. Nagy valószínűséggel a a lelkiismereti
foglyok és az emberi jogi aktivisták közül senki nem részesül
kegyelemben.
Szaúd-Arábiának haladéktalanul és feltétel
nélkül szabadon kell bocsátania mindenkit, akit azért börtönöztek
be, mert békésen gyakorolni akarta a véleménynyilvánításhoz,
az egyesüléshez és a gyülekezéshez való jogát. El kell
törölniük valamennyi halálbüntetést és testi fenyítést
alkalmazó büntetést, valamint szabadon kell engedniük azokat,
vagy újra kell tárgyalniuk azok ügyét – a nemzetközi szabályokat
tiszteletben tartó eljárásokban -, akiket nem tisztességes
eljárás során ítéltek el.
