Leírás

Varga István vagyok, 70 éves. Kampányom címéül nem véletlenül választottam Petőfi Sándor verssorát. Nagyon szeretem a költészetet, és nagyon fontosnak tartom, hogy az emberi jogok minden embertársamat megillessék a gyakorlatban is. Ezért vállaltam, hogy aktívan szerepet vállalok az Amnesty International Magyarország adománygyűjtő kampányában.

Több szempontból is kapcsolódom a szervezet munkájához – az eddigiekben csak szimpatizánsként, de mostantól ún. követként is.

Mindkét szülőm egy-egy testvérét megölték a II. világháborúban. Apukám öccsét munkaszolgálatban honfitársaink verték agyon, anyukám bátjyát Auschwitzban, gázkamrában németek pusztították el. Ez meghatározta indulásomat az életbe, és ezen keresztül tulajdonképpen egész életemet.

Hazám legutóbbi bő évtizedének folyamatai egyáltalán nem megnyugtatóak az emberi jogok szempontjából, és ugyanez a helyzet a világ több országában is.

Szintén aggasztónak találom a nők helyzetét mind Magyarországon, mind más országokban. Azt szoktam mondani, hogy férfi létemre én valójában feminista vagyok.

És persze azt is nagyon szeretném, ha a gyerekeimnek (Tamás 1981, Eszter 1988) életük második szakaszában nem kéne emberi jogi természetű problémákkal szembenézniük, és nyugodtan élhetnének.

Ezért vállaltam, hogy adományokat gyűjtök a fentebb említett emberi jogi szervezet számára, főleg pedig – ezen keresztül – azok számára, akiket a világ különböző tájain megsértettek alapvető jogaikban. Kérlek titeket, hogy támogassátok kampányomat néhány ezer forinttal – ki-ki lehetőségeihez képest, mondjuk 2.000 és 10.000 forint közötti összeggel.

Előre is köszönöm hozzájárulásotokat!