Kedden az orosz hatóságok egy új drákói szigorúságú törvény alapján feketelistára tettek egy újabb „nemkívánatos” külföldi szervezetet, az egyesült államokbeli National Endowment for Democracy (NED) karitatív szervezetet, azzal a céllal, hogy elvágják az orosz civilszervezetek finanszírozási csatornáit – jelentette ki az Amnesty International.
A
Főügyészség bejelentette, hogy a májusban
hatályba lépett
törvényt
alkalmazva a NED munkája Oroszországban ténylegesen illegálissá
vált, és kérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy
„nemkívánatos szervezetként” jegyezze be azt.
„Ez
az elítélendő lépés, mely az úgynevezett „nemkívánatos
szervezetek” feketelistázását célozza, egy újabb mélypont az
orosz hatóságok politikájában, mely az elmúlt években az orosz
civil társadalom módszeres felszámolására törekedett” –
mondta
John
Dalhuisen,
az Amnesty
International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„Az új, Oroszországban működő külföldi szervezeteket célzó
törvényt kifejezetten a szólás- és egyesülési szabadság
megnyirbálására hozták létre. A törvény alkalmazása pusztító
hatással lesz az oroszok emberi jogait védő és a hatóságokat
féken tartó nemzeti szervezetek munkájára.”
A
Főügyészség a mai napon bejelentette, hogy a NED működése „fenyegetést
jelent az ‘Orosz Föderáció alkotmányos rendjére, védelmi képességére és
állambiztonságára’”.
A
NED állítólagos törvénysértései közé tartoznak a választásokat
függetlenül ellenőrző kereskedelmi és nonprofit szervezeteknek adott
adományai, valamint a nem meghatározott „politikai aktivitása” és az
„orosz fegyveres erők lejáratása”.
Az évek során NED finanszírozás segítette az emberi jogok védelmét és egyéb civil társadalmi tevékenységeket Oroszországban.
Egyéb orosz irodával rendelkező nemzetközi szervezetek is a törvény célkeresztjébe kerülhetnek a közeljövőben.
Július 21. óta a megjelölt szervezetek közül legalább kettő, a Charles Stewart Mott Alapítvány
és a MacArthur Alapítvány jelentette be, hogy megszünteti
oroszországi karitatív tevékenységét, nehogy a jövőben a NED sorsára jusson.
„Sajnos
a ‘nemkívánatos szervezetekről’ szóló törvény olyan rossz, amilyennek
tűnik, és a célpontjává válás puszta lehetősége is megbélyegző hatással
van az Oroszországban fontos és legitim munkát végző emberi jogvédőkre,
valamint a civil- és karitatív szervezetekre” –
közölte John Dalhuisen.
Kétoldali támadás
A
külföldi szervezetek elleni kemény fellépés egy 2012-es törvény kezdő
lépéseit követi, melynek célja az úgy nevezett „külföldi ügynökök”
leállítása volt, vagyis olyan orosz civil szervezeteké, amelyek külföldi
finanszírozásban részesülnek és tágan meghatározott „politikai
tevékenységekben” vesznek részt.
A
törvény szerint azokat a szervezeteket, amelyeket „külföldi
ügynököknek” bélyegeznek, így is is kell regisztrálni. Ugyanakkor példa
nélküli ellehetetlenítésre irányuló kampány folyik ellenük a kormány
által irányított médiában.
Összesen
81 szervezetet regisztrált az Igazságügyi Minisztérium „külföldi
ügynökként”, ezekből hétnek később törölték a besorolását. Csak ebben a
hónapban öt újat adtak a listához, köztük a „Golos-Ural”-t, egy országos
választási felügyeleti hálózat részét, és két emberi jogi szervezetet
is.
A „külföldi ügynökként” listázottak között legalább 24 olyan van, mely a múltban részesült NED támogatásban.
„A
külföldi finanszírozók közvetlen megcélzása a várakozások szerint
kiapasztja az orosz civil szervezetek felé áramló filantróp
támogatásokat, amelyeket a kormány fenyegetőnek kiált ki” – mondta John Dalhuisen. „A hatóságoknak haladéktalanul lépniük kell, hogy elutasítsák a
‘külföldi ügynökök’ és ‘nemkívánatos’ külföldi szervezetek elleni alattomos törvényeket.”
Számos
„külföldi ügynökként” feketelistázott szervezet hosszadalmas jogi
csatározásokba fogott a hatóságok ellen, míg mások a leállást
választották az ellenük és a munkájuk ellen zajló lejáratókampányra
válaszul.
A
múlt héten a Kínzás Elleni Interregionális Bizottság volt az utolsó,
amely így tett. Ezt a díjnyertes szervezetet orosz jogvédők alapították
2000-ben, hogy kivizsgálják és leleplezzék a kínzásokat és egyéb
embertelen bánásmódokat a rendőri őrizetben és börtönökben.
A
civil szervezet – amelynek jelenlegi esetei között nagyjából 200 olyan
van, amely a fogva tartás alatti bántalmazással kapcsolatos, –
bejelentette egy moszkvai sajtótájékoztatón, hogy továbbra is folytatni
fogja meghatározó munkáját a Bizottság a Kínzás Megelőzésére új név
alatt.
