Edward Snowden, Ai Weiwei és a Pussy Riot üzeneteit publikálja az interneten az AdBlock és az Amnesty International 2016. március 12-én, az internetes cenzúra elleni világnapon.
Ezen a napon az AdBlock 50 millió
felhasználója az Amnesty International üzeneteit látja a szokott módon
felvillanó reklámok helyén. Az üzenetekre kattintva olyan emberektől láthatunk
tartalmakat, akiket a kormányzat megpróbál elhallgattatni.
„Ha nem is csinálsz semmit
rosszat, akkor is megfigyelnek és rögzítik minden lépésed” – tette közzé Edward Snowden egyik üzenetében.
„Szólásszabadság nélkül nem
létezik modern világ, csak ennek barbár változata” – fejezte ki véleményét Ai
Weiwei.
„A hatóságok nem csak a bilincset
és a letartóztatást, hanem a médiát is támadásra használják” – tette hozzá a
Pussy Riot.
A kormányzatok az internet
ellenőrzésére törekszenek
Az Amnesty International
közzétette, hogy a kormányzatok mohón próbálják megkaparintani a hatalmat az
online kommunikáció fokozott ellenőrzésére. Míg néhány kormány olyan
törvényeket próbál elfogadtatni, amelyek felhatalmaznák a hatóságokat a
tolakodó megfigyelés és az online cenzúra alkalmazására; más kornányok
próbálnak olyan technológiákra szert tenni, amelyek lehetővé tennék az emberek
utáni kémkedést, technikai eszközeik feltörését és az online szólásszabadság
cenzúrázását.
A tavalyi évben Dánia,
Finnország, Franciaország, Hollandia, Pakisztán, Lengyelország és Svájc is
olyan új törvényjavaslatokra törekedett, amelyek növelnék a kémkedés
lehetőségét ezekben az országokban és más országokban is. Kína és Kuvait már
elfogadta a bizonyos online tevékenységeket kriminalizáló vagy korlátozó
törvényeket.
2015-ben az Amnesty International
több mint 16 országban szerzett tudomást olyan letartóztatott emberekről,
akiket véleménynyilvánításuk vagy online tevékenységük miatt tartóztattak le.
Az internetes cenzúra áldozatai közé tartoznak kazah politikai aktivisták,
akiket a hatóságok állítása szerint társadalmilag
„uszító” Facebook bejegyzések miatt ítéltek el; valamint marokkói újságírók és
aktivisták is. Ellenük az a vád, hogy embereket képeztek ki egy állampolgári
újságírásra szánt okostelefon alkalmazás használatára, amely a hatóságok
szerint nemzetbiztonsági veszélyt jelent, mert „destabilizálja a marokkóiak
intézményekbe vetett hitét”.
„Néhány állam orwelli szintű
megfigyelési technikákat alkalmaz, különös tekintettel az emberi jogok
védelmezőinek életét és munkáját – ügyvédekét, újságírókét és békés
aktivistákét – nehezítve meg. Az elnyomás módszereinek a megnövekedett online
konnektivitásra reagáló fejlődése komoly fenyegetést jelent a
szólásszabadságra” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
„Azért mutatjuk be ma az Amnesty International üzeneteit, mert hiszünk abban,
hogy a felhasználóknak részt kellene venni az online adatvédelemről szóló
konzultációban. Holnap újra üres lesz ez a felület. Gondolkozzunk el azonban
azon, hogy ha egy információ által vezérelt világban veszélybe kerül a
digitális adatvédelemhez való jog, akkor a szólásszabadság joga is sérülhet” –
fogalmazott Gabriel Cubbage, az AdBlock ügyvezető igazgatója.
Észak-koreai cenzúra
A reklámkampány az Amnesty
International „Hozzáférés megtagadva” nevű kampányát követi, amely a világ
egyik legnagyobb internetes cenzorát, Észak-Koreát célozza meg.
Az internetes cenzúra
észak-koreai áldozatainak üzenetei is megjelennek Snowden, Ai Weiwei és a Pussy
Riot üzenetei mellett. Az Amnesty International március 9-i jelentésében
megemlítette, hogy az észak-koreaiak az elképzelhető legdurvább cenzúrának
vannak kitéve, túlnyomó többségük egyáltalán nem is férhet hozzá a
világhálóhoz.
A „Hozzáférés megtagadva:
Mobiltelefonok és külső információk korlátozása Észak-Koreában” című jelentés
hangsúlyozza a fokozott ellenőrzés, az elnyomás és a megfélemlítés meglétét Kim
Dzsongun 2011-es hatalomra jutása óta Észak-Koreában. A digitális világ az
észak-koreai kormány törekvéseinek legújabb harctere a polgárok elszigetelésére
és az emberi jogok országosan siralmas helyzetének elkendőzésére.
A nagy techikai cégeknek meg kell
védeniük az internet szabadságát
Az Amnesty International
felszólítja az internetes vállalatokat, hogy álljanak ellent a kormányok
adatvédelem és online szólásszabadság gyengítését célzó nyomásának; inkább
dolgozzanak ki és fogadtassanak el olyan technológiákat, mint például a
titkosítás, amely a digitális emberi jogok védelmét szolgálja.
„Az online szólásszabadságot
komoly veszély fenyegeti azáltal, hogy a kormányok még komolyabb eszközökhöz
nyúlnak az új törvényeken és a még tolakodóbb technológiákon keresztül,
ellenőrzésük alá vonva ezzel az internetet. Amikor épp nem weboldalakat
állítanak le és bloggereket tartóztatnak le, akkor tömegesen ellenőrzik az
internethasználatunkat. Mi nem ilyen internetre vágyunk” – hangsúlyozta Salil
Shetty. „A múlt hónapban az Apple elutasította az iPhoneok biztonságának
csökkentését a mobiltelefon-használók védelmének céljából. Ez is azt mutatja,
hogy néhány vállalat elkezdte figyelembe venni a teljes képet is.”
„A világ eddig túl lazán állt az
internetes adatvédelem és a szólásszabadság kérdéséhez. Most drasztikusan új
megközelítésre van szükségünk az online jogok védelmének érdekében, hogy
megküzdhessünk a kormány internetes szabadságjogokra való korlátozásaival.”
