Kína/Magyarország: A magyar kormány támogassa a kínai emberi jogi helyzet javulását

A szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy a Kínával
folytatott tárgyalásaiban a továbbiakban tartsa napirendi ponton az
emberi jogi kérdéseket az olimpiáig. A szervezet sajtótájékoztatót
adott, melyben elmondta, hogy a legfrissebb 2008 áprilisi jelentése
alapján Kínában kevés változás mutatható fel az olimpiai előkészületek
alatt. Az olimpia egy lehetőség Kínának arra, hogy pozitív örökséget
adjon ennek az eseménynek az emberi jogi helyzet javításával. A
jelentés szerint sok esetben pedig épp az olimpia kapcsán növekednek a
jogsértések.

A sportesemény előkészületei során egyre több kínai
jogvédőt börtönöztek be, közöttük Ye Guozhut, a jogtalan kilakoltatás
ellen felszólaló emberi jogi aktivistát. Kínai források szerint 6000
családot lakoltattak ki az olimpiai építkezések miatt, sokukat teljes
kárpótlás nélkül, vagy csak részleges kompenzációval. Ye Guozhut
2003-ban fosztották meg éttermétől és lakásától. 2004-ben engedélyt
kért arra, hogy tüntetést szervezzen. 3 nappal később letartóztatták,
és négy év börtönre ítélték. Az Amnesty International Ye Guozhut
lelkiismereti fogolynak tartja, és a kínai kormánytól kiengedését
követeli a többi jogtalanul bebörtönzött emberi jogvédővel együtt.

A
szervezet adatai szerint a halálbüntetés tekintetében történtek
előrelépések, azonban ezek még mindig nem elég mélyrehatóak. Amióta a
Legfelsőbb Bíróság megkapta a hatályban lévő halálbüntetések
felülbírálásnak jogát, a kivégzések száma csökkent. 2007 novemberében
az alsóbb bíróságok által megítélt halálbüntetések 15%-át elégtelen
bizonyíték vagy jogtalan eljárás miatt a Legfelsőbb Bíróság
visszautasította. Ez az arány azonban még mindig nem oldja meg a
halálbüntetésben rejlő problémákat, és nem garantálja, hogy azok,
akiket elítélnek, jogszerû tárgyaláson mennek keresztül. A szervezet
követeli, hogy az olimpiáig a kínai kormány adjon ki hivatalos
statisztikát a kivégzésekről.

A szervezet aggályosnak tartja
viszont, hogy a munkatábor intézményét Kína még mindig nem szüntette
meg, sőt, épp az olimpiai előkészületek miatt kiterjesztette a
rendőrség jogát ennek a jogszerûtlen, bírósági tárgyalás nélküli
adminisztratív büntetési formának a használatára. A kényszermunkát a
nemzetközi egyezmények, és a Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok
Egyezménye is tiltja, amit Kína aláírt, és szándékát fejezte ki a
ratifikálásra.

Az Amnesty International szerint Tibetben sérült a
szólásszabadság, a gyülekezés szabadsága, és a médiaszabadság. A
március 10-én kezdődő békés tüntetésekből kialakult erőszakossá vált
demonstrációra a kínai biztonságiak túlzott erővel reagáltak. A kínai
hatóságoknak kötelességük minden polgárukat megvédeni az erőszaktól,
azonban az Amnesty International szerint az oszlatáshoz túlzott
erőszakot alkalmaztak, és több száz embert jogtalanul bebörtönöztek.
Korábbi esetek alapján fennáll a veszélye annak, hogy kínzás vagy más
embertelen, vagy megalázó bánásmód veszélyezteti a foglyokat. A
szervezet feltételezi, hogy az április elején eltûnt tibeti zenész és
írónő, Jamyang Kyi kényszerített eltûnés áldozatává vált, és kínzás
veszélye áll fenn esetében. Az Amnesty International felszólítja a
kínai kormányt, hogy biztosítsa az átláthatóságot, a médiaszabadságot
és a független ENSZ kivizsgálást a Tibeti Autonóm Területen, illetve
engedje szabadon a jogtalanul bebörtönzött békés tüntetőket.

“A
kínzás, a kényszerített eltûnés, a gyülekezési jog, és a
szólásszabadság megtagadása, a médiaszabadság korlátozása, az emberi
jogvédők bebörtönzése, az átnevelő munkatábor alapvető emberi jogok
megtagadása, és nem politikai ügy. Kína számára az olimpia egy
lehetőség arra, hogy pozitív örökséget adjon mind a népének, mind a
világnak.” mondta Sebály Bernadett, az Amnesty International
kapmánykoordinátora.

Téma