A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Minden ember egyenlő, és mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet élhesse. Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés azért, ahonnan származik, akinek érzi magát, amiben hisz vagy akit szeret.

Minden emberi sors értékekkel teli, nem lehetünk önzőek a saját magunk komfortja miatt. Kik vagyunk mi, hogy elnyomjunk másokat? Ki hatalmazott erre fel minket?

Máté Dezső, társadalomkutató

Dezső jelenleg doktoriján dolgozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskolában. Diplomáit a Pécsi Tudományegyetem tanári szakán illetve a hollandiai Fontys Universityn szerezte. A Közép-európai Egyetem (CEU) Romani Studies Program kutató-munkatársa is volt. 2017 – 2019 között a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik programjának tanácsadója és mentora volt, amelyben roma LMBTQ emberekkel foglalkozott.  Dolgozott vendégkutatóként az angliai Sussexi Egyetemen, valamint  2013- 2018 között a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa volt. 

Dezső dolgozott pedagógusként a Gandhi Gimnáziumban, a Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolában, valamint a Darányi Körzeti Általános Iskolában is tanított. 

Kutatási témái a társadalmi reziliencia és sikeresség, roma-LMBTQ interszekcionalitás, feminizmus, gender és LMBTQ mozgalmak, esélyegyenlőség és az alapvető emberi jogok.  

Dezsőt a kormányközeli hetilap, a Figyelő 2018-ban több társadalomtudóssal, egyetemi professzorral és civil szervezetek, köztük az Amnesty Magyarország munkatársaival együtt “Soros György embereiként” listázta. Dezső úttörő volt abban, hogy a magukat szintén romának valló kutatókkal kutatói csoportot alakított az Akadémián, hogy a roma származású tudósok is hangot adhassanak a véleményüknek. 

Mi közöd hozzá?

Magyarországon ma sem könnyű kisebbségiként élni, tartozz bármelyik sérülékeny csoporthoz is. Egy jogállamban a jog kiemelten védi azokat, akik vallásuk, származásuk, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, bőrszínük vagy más egyéb védett tulajdonságuk miatt nehezebb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Minden ember egyenlő, és mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet élje. Sajnos ma azt látjuk, hogy a kormány a “többség nevében” rendszeresen figyelmen kívül hagyja a sérülékeny csoportok szempontjait, vagy egyenesen ellenségként, problémaként kezeli őket.

Ezt láthatjuk a roma származású gyerekek iskolai szegregációja kapcsán is. Hiába mondta ki már több bíróság is jogerősen, hogy törvénytelen származásuk miatt elkülöníteni a gyerekeket, ez a gyakorlat töretlenül folytatódik Magyarországon. 2020-ban attól volt hangos a sajtó, hogy a miniszterelnök nyilvánosan kérdőjelezte meg a gyöngyöspatai szegregált diákoknak megítélt kártérítést – a “többség nevében”. 2020 májusában jogerős ítélet született arról, hogy összesen mintegy száz millió forintot kap hatvan roma tanuló. A Kúria szerint származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés érte őket azáltal, hogy rosszabb minőségű oktatásban részesültek, mint a nem roma diáktársaik.  

Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást az utóbbi években többször is kifogásolta az Európai Bizottság. A tanulók társadalmi-gazdasági hátterének az oktatási eredményeikre gyakorolt hatása az egyik legerősebb az EU-ban, vagyis aki szegénységbe születik, sokkal kevesebb eséllyel juthat feljebb, mint más európai országokban. Az Európai Bizottság felmérése szerint a hátrányos helyzetű tanulók meghatározott iskolákban koncentrálódnak, a szegregáció pedig egyre erősebb. A többségében roma tanulókat tanító iskolák aránya a 2008. évi 9 %-ról 2018-ra 14 %-ra nőtt. 

De nemcsak etnikai alapon szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel sokan, hanem például azért is, mert a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer (LMBTQ) közösség tagjai. Magyarországon az Alaptörvény tiltja az azonos nemű párok házasságát, noha a bejegyzett élettársi kapcsolat 2009-es bevezetésével komoly előrelépés történt a területen. A törvényi tilalom miatt Dezső és férje sem tudtak Magyarországon összeházasodni, ezért külföldre kellett utazniuk. 

A magyar szabályozás szerint az azonos neműek családi élete továbbra is tabu, mintha a szivárványcsaládok nem ugyanolyan értékűek lennének, mint a heteroszexuális párok családjai. Az LMBTQ párok hivatalosan nem fogadhatnak örökbe gyereket, és ha mégis azonos nemű szülők nevelik gyermeküket, előfordul, hogy a hivatalok vagy az oktatási intézmények packáznak velük. 

2020-ban tovább folytatódott az LMBTQ emberek jogegyenlőtlenségének elmélyítése. A koronavírus járvány idején a Parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amelynek 33. szakasza betiltja a transznemű emberek számára nemük jogi elismertetését. Ezentúl az anyakönyvi nyilvántartásban fel kell tüntetni a személyek születési nemét, amelyet később nem lehet megváltoztatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a személyazonosító okmányokban is ez a megváltoztathatatlan adat lesz megtalálható. Ez súlyosan sérti a transznemű és interszex emberek magánélethez való jogát és emberi méltóságát – ahogyan azt korábban már az Alkotmánybíróság is megállapította.

Magyarországon a transznemű embereket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a foglalkoztatás, az oktatás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a lakhatás területén. Ez törvény a számukra további hátrányos megkülönböztetéshez vezet, és fokozódhatnak az ellenük irányuló támadások és gyűlölet-bűncselekmények is. Ezeken felül az a mindennapos küzdelem, amit ezek a módosítások okoznak, akár önkárosításokhoz, öngyilkosságokhoz illetve mentális betegségekhez is vezethetnek.

Állj ki te is azért, hogy a transz és interszex emberek is emberi méltóságukat megőrizve, önazonosan élhessenek! 

Európa-szerte már több mint 100 000 ember kéri Kozma Ákos ombudsmant, hogy védje meg a transz emberek jogait! Írj te is neki, és szólítsd fel, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz az emberi jogokat súlyosan sértő törvény megsemmisítése miatt.

Írj az ombudsmannak!

védjük meg a
transz embereket

aláírom

Mi az a jogállam?

A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.

A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.

Jogállamban nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik a független intézmények és az egész társadalom.

És mi közöd a többiekhez?