Izraelben és Gázában egyaránt az emberi jogok jelentik az utolsó védvonalat

Rakéták indulnak a Gázai övezetből izraeli városok felé, 13 July 2014. © EPA

Az én tisztségem és álláspontom nem csillapítja viszont az érte
és a hasonló helyzetben lévő családtagokért napi szinten
érzett, már-már beteges aggodalmamat. Ilyen összetett családi
helyzetekben gyakran a humor az egyetlen menedék. Gyakran viccelünk
is, hogy ha a világ megfogadja egyszer az Amnesty International
felhívását a fegyverembargó bevezetésére, az ő fegyveréért
megyek majd először.

A
világ ezen részén a humor az egyik dolog, ami segít nekünk
szembenézni a végtelenül elkeserítő helyzetekkel. A konfliktus
kirobbanása óta több mint 1.800 palesztin és 64 izraeli katona
vesztette életét, illetve meghalt Izraelben három civil is. Minden
elveszett élet tragikus: a gyerekek, a csecsemők, a nők és
férfiak, Gázában és Izraelben egyaránt. Az izraeli közbeszéd a
relativizmusra épül: ha már mindenképpen muszáj
kifejezned a gázai áldozatok iránti gyászodat, legalább ne
legyél annyira
szomorú, mint mikor egy izraeli hal meg. És tedd hozzá feltétlen,
hogy ez mind a Hamasz hibája. Ha nemes egyszerűséggel szomorú
vagy, akkor valami nincsen rendben veled: biztos jobban aggódsz
értük, mint a
sajátjaidért. Áruló!

Mivel én nem vagyok hajlandó részt venni ebben, mivel számomra
relativizmus, kontextus és magyarázkodás nélkül szent minden
élet, az emberi jogi diskurzusban találtam menedéket. Bár az
emberi jogok egy jogi keretrendszer részei, az alapjuk a világ
nemzeteinek legmagasabb erkölcsi mércéje. Nekünk, izraelieknek
különösen át kellene éreznünk az emberi jogok fontosságát,
amelyeket a 2. világháború után azért alkottak meg, hogy az
egész világ rajtuk keresztül mondhassa ki: „soha többé!”

Az
államok összeültek és úgy döntöttek, véget kell vetni nemcsak
a saját polgáraik feletti, de még a velük háborúban álló
ellenség polgárai feletti teljhatalom gyakorlásának is. Ez a
törvény évszázadok óta él a judaizmusban: Arvut
Hadadit
, minden ember kölcsönös
felelőssége embertársa iránt, amit az Amnesty International
általában csak úgy hív: Szolidaritás. Az elképzelés, mely
szerint minden ország be fog avatkozni a többi ügyeibe, hogy
minden egyes ember számára biztosítsák a közösen elfogadott
emberi jogokat.

Izrael mindig is következetesen lépett fel az emberi jogi eszközök
létrehozása érdekében. Izrael aktív szerepet vállalt az 1950-es
Menekültügyi Egyezmény létrehozásában és ígéretes lépéseket
tett a tavaly elfogadott Fegyverkereskedelmi Egyezmény érdekében
is.

Mégis számtalanszor láthattuk, hogy Izrael külön mércét
alkalmaz magára és a világ többi országára nézve. Amit más
országokban egyértelmű emberi jogi visszaélésnek bélyegeznek,
az Izraelben „politikai” intézkedéssé szelídül, ha pedig
kritikát merészelsz megfogalmazni, megkapod, hogy „figyelmen
kívül hagyod a kontextust” vagy Izrael kedvencét: „kritizálni
minket antiszemitizmus”.

Hajnali fél három van, éppen most rántottam ki az öt éves fiam
az ágyából. A lépcsőházba vittem, miközben üvölt a
rakéta-sziréna – ez a mi kijelölt „biztonsági zónánk”.
Egy percen belül hangos durranásokat hallunk majd, remélem azt,
ahogy a Vaskupola megsemmisíti a rakétákat – a rakétákat,
amikkel meg akartak minket ölni. A fiam az óvodában tölti a
napot, ahol hallja, hogyan védenek minket a katonák. Büszkén
meséli, hogy a nagybátyja is egy bátor katona. A gyerekek rajzokat
készítenek a katonáknak, amiket aztán a tankokra és tüzérségi
ütegekre aggatnak fel. Este, amikor újra megszólal a sziréna,
megkérdezi, hogy Gázában is vannak-e szirénák. Elmagyarázom
neki, hogy a gázai gyerekeknek nincs se szirénájuk, se
Vaskupolájuk. „Akkor ott mi védi a gyerekeket?” – kérdezi.

Úgy tűnik, hogy a gázai gyerekeket, a saját gyerekemet és a
civileket konfliktus mindkét oldalán egyetlen utolsó védvonal
óvja: az emberi jogok betartása. Őszintén remélem, hogy
világszerte egyre több ember lép fel, hogy felszólítsa a
háborúzó feleket a civilek védelmére és felszólítsa a saját
országát a Nemzetközi Büntetőbíróság igénybevételére és a
fegyverembargók bevezetésére, hogy végre mindannyian biztonságban
lehessünk.

Írta:
Yonatan Gher, az Amnesty International Izrael ügyvezető igazgatója

Téma