Eszes Valéria 2014-ben csatlakozott az Amnesty International Magyarország tagjai közé. Nem csupán tagságával járul hozzá függetlenségünk megőrzéséhez, hanem petícióink aláírásával is küzd az emberi jogok érvényesüléséért itthon és világszerte. A 2014-es emberi jogi nyári táborunk megvalósításában is szerepe volt nagylelkű adományával. Köszönjük, hogy velünk van!
Mikor és hol
találkoztál először az Amnesty nevével?
Sok évvel először,
már nem is emlékszem. Talán a 70-es évek végén, amikor
Nobel-békedíjat nyert a szervezet. Akkor nagyon távolinak tűnő
dolgokról volt szó számomra, a mi életünk teljesen más
problémák körül forgott, de nagyon szimpatikus volt, hogy van
valahol egy szervezet, amely egy jobb (az én megítélésem szerint
jobb) világért harcol… Aztán a távoli történetek közelebb
kerültek… Rendszeresen néhány éve követem a magyar szervezet
tevékenységét.
Mivel foglalkozol?
Egy budapesti gimnázium
tanára vagyok.
Mi az a három szó
vagy gondolat, ami eszedbe jut az Amnesty-ről?
Szabadság, emberség,
kilátástalan vagy annak látszó emberi helyzetek.
Melyik kampányunk áll
hozzád a legközelebb?
A szegénység, a
rasszizmus ellen folytatott kampányok, valamint a különböző
emberi jogi képzések.
Miért döntöttél
úgy, hogy anyagilag is támogatod a mozgalmat?
Sajnos nagyon kevés
időm van, így valós segítséget nem tudok nyújtani. Anyagilag
sem tudok annyit adni, amennyit szeretnék, mondjuk az iskolákban
folytatott munkátokhoz, a gyerekek táboroztatásához… De
igyekszem. Minden olyan kampányt és tevékenységet szeretnék
támogatni, amely esélyt ad arra, hogy a gyerekek nálunk nagyobb
figyelemmel lesznek az emberi jogok gyakorlására majd felnőttként.
Milyen változást
szeretnél elérni a világban?
Egy olyan világról
álmodom, ahol senkinek semmitől és senkitől nem kell félnie.
Ahol mindenki tisztelettel és elfogadással fordul a másik ember
felé… 🙂
De azt a természeteset
is nagyszerű lenne még megélnem, hogy a hazámban egyetlen gyerek
sem lenne senkinek és semminek kiszolgáltatva.
Mit üzennél azoknak,
akik hozzád hasonlóan támogatják az emberi jogokat?
Talán azt, hogy
bármilyen kevésnek tűnik is, amit támogatásul tudunk adni, egy
adott pillanatban nagyon is sokat jelenthet.
És mit üzennél
azoknak, akik még nem csatlakoztak az emberi jogi mozgalomhoz
Magyarországon?
Semmit. Ez minden ember
számára saját döntés.
