“Ha nem látom, nem az én gondom”

Két évvel ezelőtt, 2016. március 18-án fogadták el az EU-Törökország alkut, amely következtében ma 13 000 menekült nyomorog a görög szigeteken. A megállapodás célja, hogy az Európába érkező menekülteket és migránsokat vissza lehessen küldeni Törökországba.

“Az EU-Törökország alku tökéletes
szimbóluma az EU jelenlegi “ha nem látom, nem az én gondom”
elképzelésre épülő migrációs stratégiájának. A megállapodás
miatt több ezer ember rekedt rettenetes körülmények között a
görög szigeteken, ahonnan bármikor visszaküldhetik őket
Törökországba. Ez a megoldás kényelmes az EU számára, mivel a
menekültek nincsenek igazán szem előtt, így megpróbálhatják
elhitetni a közvéleménnyel, hogy micsoda siker az alku.” –
mondta Irem Arf, az Amnesty International migráció kutatója.

Az alku következtében drasztkusan esett a
görög szigetekre érkezők száma, azonban a biztonságos és
legális útvonalak hiányában továbbra is ezrek kényszerülnek
arra, hogy embercsempészek segítségével, veszélyes utakon
jussanak el Európába. Az EU-Törökország alku célja éppen az
lett volna, hogy ezt megszüntesse.

Az Amnesty International felszólítja a hatóságokat,
hogy a szigeteken nyomorgó menedékkérőket haladéktalanul vigyék
át Görögország belső területeire, az EU államok pedig tegyenek
eleget az áttelepítésekre és áthelyezésekre vonatkozó
vállalásaiknak.

“Akár valódi, akár láthatatlan falakat
építenek, nem fogják visszatartani az embereket attól, hogy
Európába meneküljenek. Európa vezetőinek be kell tartaniuk az
ígéreteiket, és enyhíteniük kell a Törökországon,
Görögországon és Olaszországon nehezedő migrációs nyomáson.”

Háttér

Február végén-március elején az Amnesty kutatói
meglátogatták Leszbosz, Híosz és Szamosz szigetét, azokat a
helyeket, ahova a menekültek túlnyomó többsége érkezik.
Jelenleg nagyjából 13 000 férfi, nő és gyerek van a szigeteken,
többségük túlzsúfolt táborokban él. Sokan olyan sátorokban
laknak, amelyek alkalmatlanok a hideg vagy az időjárás egyéb
viszontagságainak az elviselésére.

Téma