Az Amnesty International ma kiadott jelentésében arra világít rá, hogy miközben minden figyelem a nemrég nyélbe ütött EU-Törökország alkura irányul, félő, hogy a görög szárazföldön borzalmas körülmények között rekedt 46 ezer menekült és migráns sorsa feledésbe merül.
A Csapdába esve Görögországban:
egy elkerülhető menekültválság (Trapped in Greece: an avoidable refugee crisis)
címet viselő jelentés kielemzi a görög szárazföldön rekedt menekültek és
migránsok – többségében nők és gyerekek – helyzetét a teljes macedón határ
március 7-ei lezárását követően.
“A nyugat-balkáni útvonal
lezárásának köszönhetően több mint 46 ezer menekült és migráns rekedt
megdöbbentő körülmények között, akik folyamatos félelemnek és bizonytalanságnak
vannak kitéve” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai
és közép-ázsiai igazgatója. “Az EU tagállamai csak súlyosbították a válságot
azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni annak érdekében, hogy a
Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek – akiknek többsége nő és gyerek
– áthelyezésében segítséget nyújtsanak. Amennyiben az EU vezetői nem képesek
sürgősen felnőni ígéreteikhez, hogy áthelyezik a menekülteket és
migránsokat, valamint, hogy javítanak az életükben megfeneklett emberek
helyzetén, akkor egy saját maguknak köszönhető humanitárius csapással kell
szembenézniük.”
Az Európai Bizottság által
április 12-én közzétett adatok szerint a 66 400 menedékkérő közül, akik már
2015 szeptembere óta várnak arra, hogy áthelyezzék őket Görögországból, csupán
615 kapott helyet másik EU-tagállamban.
A 31 ideiglenes befogadóállomás
közül sokban nem megfelelőek a körülmények. Az állomások, amelyeket Görögország
állított fel jelentős uniós támogatás mellett, súlyosan túlzsúfoltak,
teljességgel nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek és hiányosak
a higiéniai lehetőségek.
“Az itteni körülmények rosszak, a
földön kell aludnunk; a takaróink csurom vizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek
emiatt lesznek betegek” – mesélte egy kilencedik hónapban lévő terhes nő
egy szükségmegoldásként felállított táborban Idomeniben az Amnesty
Internationalnek.
“Ez teljes káosz – nincs itt
semmi… mindenki a régi terminál csarnokának padlóján alszik. A legalapvetőbb
dolgokat is nélkülözzük. Van ugyan egy vécé, de rettenetesen koszos. Nem alszom
odabent – nagyon büdös van” – számolt be az Ellinikón, egy használaton
kívüli athéni reptéren kialakított ideiglenes befogadóállomáson uralkodó
körülményekről egy afgán menedékkérő az Amnesty Internationalnek.
Napi 3-5 ezer ember vesztegel egy
Athén Pireusz nevű kikötőjében létesített nemhivatalos táborban, ahol csak
néhány alapvető szolgáltatáshoz jutnak hozzá az önkénteseknek, néhány
humanitárius szervezetnek és a kikötői hatóságoknak köszönhetően.
Számos menekült és migráns,
akikkel 2016. február 8. és március 13. között készült interjú két kutatóút
során, abban reménykedett, hogy folytathatja útját Nyugat-Európa felé, hogy
végre újra együtt lehessen családtagjaival. A többség csak kevés ismerettel
rendelkezett lehetőségeiről a macedón határ lezárását követően.
“Miért nem engednek minket
elmenni? Azt akarják, hogy itt haljunk meg?” – tette fel a kérdést egy 70
éves aleppói pár, akik Idomeniben táboroztak. “Hideg van, és egymás
hegyén-hátán élünk.”
A jogaikról való hiányos
tájékoztatáson kívül Görögországban a különleges bánásmódot igénylő menekültek és migránsok sem részesülnek a számukra szükséges bánásmódban. Nők
arról számoltak be, hogy nem érezték magukat biztonságban és néhány
befogadóközpontban kiszolgáltatottnak érezték magukat a férfiaknak. Az Amnesty
International emellett beszélt olyan kísérő nélküli gyerekekkel is, akiket akár
15 napra is rendőrségi őrizetben tartottak, mielőtt átszállították volna őket
egy gyerekek számára fenntartott intézménybe.
Az Amnesty International
felszólítja Görögországot, hogy sürgősen javítson az ország menekültügyi
rendszerén, és biztosítsa a megfelelő védelemhez való hozzáférést mindenkinek,
aki az országban rekedt. Legelsőként fel kell állítani egy rendszert a
rendszeres információáramlás és a speciális szükségletekkel bíró egyének
kiszűrése érdekében.
Mindamellett, hogy az EU tagállamainak
továbbra is támogatniuk kellene Görögországot, hogy az megfelelő módon
fogadhassa a menedékkérőket, egyúttal mihamarabb nekik maguknak is be kell
fogadniuk menedékkérőket Görögországból. Ebbe beleértendő a menedékkérők
nagyobb tömegeinek gyors áthelyezése is a már meglévő EU-s rendszer keretein belül.
