A népszerű játék, a „Szerencsekerék” globális jelenség. A játék több mint 50 országban ismert világszerte, milliókat vonz a televízió képernyője elé, sokan közülük versenyzőként is szerencsét próbálnak, hogy a kerék megpörgetésével megnyerjék a fődíjat. Tavaly ezen a napon azonban a “roleta ng kapalaran” (szerencsekerék) a Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Bizottság ijesztő felfedezése miatt vált hírhedtté.
Kínzókerék
A
fővárostól, Manilától délre eső lagunai titkos fogolytábor
egyik eldugott sarkában felállítottak egy modellt, amely a showban
szereplő színes kerék mintájára készült. A megszokottól
eltérően azonban, itt nem díjakért és pénznyereményekért
pörgettek – ezt a „játékot” rendőrök játszották azért,
hogy eldöntsék, hogyan tudják a legszórakoztatóbban megkínozni
a fogvatartottakat.
A
táborban egyenként vitték át a foglyokat cellájukból a titkos
fogdába, ahol egy rendőr megpörgette a kereket, és várt az
eredményre.
A
„30 másodperces denevér pozíció” például azt jelentette,
hogy az őrizetbe vett személy 30 másodpercig fejjel lefelé lóg,
mint egy denevér. „A 20 másodperces Manny Pacquiao” pedig 20
másodpercig tartó folyamatos ütlegelést jelentett.
A
45 éves Rowelito
Almeda,
akit 2014 januárjában négy napig kínoztak a fogolytáborban, azt
mondja, élénken él emlékeikben az ijesztő kerék. „Először a
konyhában láttam. Minden egyes alkalommal, amikor a rendőrség egy
kis italozásba kezdett, kihozattak pár fogvatartottat a
cellájukból, hogy kipróbálják rajtuk a „szerencsekereket” –
mesélte Rowelito
az Amnesty Internationalnek. „A négy nap alatt, amit ott
töltöttem, alig bírtam felkelni, de láttam, hogy sok
fogvatartottat kihoztak a celláikból, és amikor visszaértek,
nagyon gyengék voltak. Ketten közülük 17, illetve 18 évesek
voltak. Őket marihuána birtoklásáért kapták el. Rajtuk is
kipróbálták a kereket. Árammal sokkolták, megverték őket,
sörétes puskával lőttek rájuk, és dartstábla elé állították
őket, miközben a rendőrök célba dobtak.”
Rowelito
épphogy megúszta a kereket, köszönhetően annak, hogy az ország
Emberi Jogi Bizottságának csapata a segítségére sietett.
„Ha
nem érkeztek volna meg, én lettem volna a következő. Az egyik
fogolytársam azt mondta, „Taryado
ka na”,
ami az azt jelenti, hogy esedékes a rulettkerék.”
Miután
a kínzásokat felfedezték, a kerék eltűnt.
A
„kínzókerék” használatának hivatalos kivizsgálása azt
eredményezte, hogy tíz rendőr elveszítette az állását.
Ezenfelül azonban egyiküket sem ítélte el bíróság.
A
„szerencsekerék” aljas felhasználása jól szimbolizálja a
kínzás túlzott használatát az országban.
„Az
alku része”
Rowelito
egyike volt annak a 43 fogolynak, akik megmenekültek a titkos
fogolytáborból. Elmesélte az Amnesty Internationalnek, hogy
mialatt kifelé tartott a rendőrségről, az egyik rendőr
hozzávágott egy sisakot a fejéhez, amelynek következtében négy
elülső foga letört. Később többször megverték, és
áramütéssel is sokkolták. Rongyot tömtek a szájába, letakarták
az arcát és megbilincselték, mintha kivégzésre készítették
volna elő. Hallotta, ahogy a rendőrök arról beszélgetnek – és
nem értenek egyet –, hogyan „nyírják ki”.
Az
Amnesty International legújabb vizsgálata szerint a kínzás
alkalmazása még mindig mindennapos jelenség a Fülöp-szigeteken.
A
rendőrség által őrizetbe vett személyeket áramütéssel
sokkolták; rendszeresen megverték, ütötték és rúgták;
tomfával és fémrúddal ütlegelték; megégették cigarettával;
szimulált vízbefojtással kínozták (waterboarding); és műanyag
zacskóval fojtogatták. Mindezt szinte egy megállapodás részeként.
Hazel
Galang-Folli,
az Amnesty
International Délkelet-Ázsia kutatója
szerint „ami igazán zavaró a szerencsekerék használatában az
© Amnesty Internationalaz, hogy a rendőrség tulajdonképpen örömét lelte a kínzásban,
amit saját maguk találtak ki. Ez azt mutatja, hogy a kínzás olyan
tevékenységgé vált, amit a rendőrség úgy hajt végre, mintha a
törvény felett állna, és egyáltalán nem félne semmilyen
büntetéstől”.
Annak
ellenére, hogy öt évvel ezelőtt a Fülöp-szigetek két
kulcsfontosságú nemzetközi kínzásellenes megállapodást is
jóváhagyott, és elfogadott egy progresszív kínzás elleni
törvényt, a foglyok kínzásáért felelős rendőrök szinte soha
nem kerülnek bíróság elé, nemhogy börtönbüntetést kapnának.
Mindezidáig egyetlen olyan elkövetőről sem tudunk, akit a
törvénynek megfelelően elítéltek volna.
Az
Amnesty International úgy véli, hogy a hatékony nyomozás hiánya
a korrupt helyi rendőrséggel karöltve, valamint a kínzók ellen
indított csekély számú bűnvádi eljárás mind azt eredményezi,
hogy a kínzások áldozatai nem merik jelenteni az általuk
elszenvedett jogsértéseket.
Kevesen
mernek panaszt tenni a rendőrséggel szemben, mivel tudják, hogy ez
a rendőrök vagy bérelt gengszterek megtorlását vagy zaklatását
eredményezheti.
Akik
mégis panaszt tesznek, azoknak egy hosszú bürokratikus folyamaton
kell átesniük, ahol a szabályok és eljárások áttekinthetetlenek
és ellentmondásosak. A néhány panasz közül, ami egyáltalán
eléri az előzetes nyomozás fázisát, a legtöbbet technikai
alapon elutasítják.
Miután
az Emberi Jogi Bizottság kimenekítette Rowelitot a fogolytáborból,
a rendőrség megpróbált alkut kötni vele azért, hogy ne tegyen
feljelentést az elszenvedett kínzás miatt.
A
rendőrök rákényszerítették Rowelitot, hogy aláírjon egy
dokumentumot, amelyben megígéri, visszavonja a feljelentést,
amelyet az Emberi Jogi Bizottság tett az ő nevében. Akkor döntött
úgy, hogy mégsem vonja vissza, amikor megtudta, hogy a rendőrök,
akik fogva tartották, megbíztak valakit a meggyilkolásával. Mint
kiderült, az unokatestvérére bízták a feladatot, ő azonban
szólt Rowelitonak.
A
nemzetközi elmarasztalás azonban eredményesnek ígérkezik. Az
Amnesty International jelentésének („A
törvények felett: Rendőrségi kínzás a Fülöp-szigeteken”)
közzétételét követően a Fülöp-szigeteki Szenátus a múlt
hónapban vizsgálatot indított a rendőrségi kínzások ügyében.
A
vizsgálat során a Fülöp-szigeteki Nemzeti Rendőrség képviselője
azt mondta, hogy nem volt tudomása a jelentésben szereplő
kínzásokról, és nem tudott konkrét példát említeni egyetlen
rendőri intézkedésről sem a kínzás megszüntetése érdekében.
Erre
válaszul a Szenátus elnöke felszólította a rendőrséget, hogy
vizsgálja ki az Amnesty International jelentését, és válaszukban
számoljanak be azokról az intézkedésekről, amelyeket a rendőrség
a kínzások felszámolásának ügyében kezdeményezett.
„A
kínzás eltörlése a Fülöp-szigeteken nehéz küzdelem lesz, de
egyszerűen nincs más választás” – hangsúlyozta Hazel
Galang-Folli.
Még
több móka a Fülöp-szigeteken? – Szatirikus videó a
„kínzókerékről”
Egy
évvel ezelőtt sokkolta a világot a leleplezés, miszerint
Lagunában a Fülöp-szigeteki rendőrség „kínzókereket”
használt arra, hogy eldöntse, hogyan kínozza meg a foglyokat. A
nemzetközi felháborodás ellenére azonban egy év elteltével sem
vontak felelősségre senkit – szomorú vádirat ez a rendőrség
kínzáshoz való hozzáállásáról és a szinte teljes
büntetlenségről, ami kíséri.
Az
évfordulóra az Amnesty International a Kínzás:
Még több móka a Fülöp-szigeteken
című rövid szatirikus film elkészítésével készült, amelynek
a népszerű televíziós vetélkedő szolgált az alapjául. A
filmben az egyik versenyző megpörgeti a „kínzókereket”, hogy
ügyvédet szerezzen, de ehelyett a 30 másodperces verés „díját”
nyeri meg. A film címe ironikusan értendő – a „Még több móka
a Fülöp-szigeteken” egyúttal az ország Idegenforgalmi
Bizottságának is a szlogenje.
Hazel
Galang-Folli,
az Amnesty
International kutatója
szerint „gyalázatos, hogy a Fülöp-szigeteki rendőrök foglyokat
kínoztak a saját maguk szórakoztatására, és ami még ennél is
rosszabb, hogy egészen idáig büntetés nélkül megúszták az
egészet. A büntetlenség kialakult kultúrájának véget kell
vetni a Fülöp-szigeteken”. „A kínzással nem lehet viccelni,
még akkor sem, ha a Fülöp-szigeteki rendőrség megpróbált
tréfát űzni belőle. Reméljük, hogy rövidfilmünk ösztönözni
fogja az embereket, hogy felemeljék a hangjukat a kínzás
gyakorlata ellen, és cselekedjenek, hogy véget vethessünk ennek az
iszonyatos gyakorlatnak.”
Kínzás
számokban:
36
– az ombudsman által vizsgált kínzással kapcsolatos ügyek
száma 2013-ban
3
– az ügyészség elé terjesztett esetek száma
0
– az ombudsman vizsgálatainak köszönhető sikeres bűnvádi
eljárások száma
69
– azoknak a Fülöp-szigetekieknek a százaléka, akik a
Transparency International szerint
elhiszik,
hogy a rendőrség korrupt
5
– ennyi év telt el azóta, hogy a Fülöp-szigeteken hatályba
lépett a kínzás elleni törvény
