Az Európai Unió (EU) kínzóeszközökre vonatkozó Rendeletéről [‘Tools of Torture’ Regulation] szóló EP jelentés elfogadása fontos lépés a kiskapuk bezárása, valamint a kínzás és embertelen bánásmód megakadályozása felé – nyilatkozta az Amnesty International és az Omega Research Foundation a tegnapi plenáris szavazás után. Azonban amennyiben az EU-s tagállamok nem erősítik meg az Európai Bizottság javaslatát hasonlóan erőteljes intézkedések támogatásával, abban az esetben EU-s székhelyű cégek továbbra is nyereségre tehetnek szert számos kínzásra és embertelen bánásmódra is használható biztonságtechnikai felszerelés reklámozásából és kereskedelméből.
„A jelentés az EU-s jogban
szereplő kiskapuk bezárását sürgeti, jóváhagyásával az Európai Parlament a
figyelem középpontjába helyezte és elítélte a kínzóeszközök kereskedelmét. Ez
végre véget vethet annak, hogy egyes cégek olyan eszközökön és technológiákon
szerezzenek profitot, amelyeket emberek kínzásához és kivégzéséhez használnak”
– mondta Iverna McGowan, az Amnesty International Európai Intézmények
Irodájának megbízott vezetője. „Azonban az EU tagállamok támogatása és
cselekvése kulcsfontosságú ahhoz, hogy e cégek ne profitálhassanak tovább
emberek szenvedéséből.”
Az EU-ban 2006 óta létezik a
világon egyedülálló regionális mechanizmus a kínzásokhoz és halálbüntetésekhez
használható felszerelések kereskedelmének tiltásáról és korlátozásáról. Hatálya
alá tartoznak például a halálos injekciókhoz használt gyógyszeripari termékek,
a hüvelykszorítók vagy a tüskés „viperák” [spiked batons].
Ugyan egyértelműen támogatják a
rendeletet, az Amnesty International és az Omega alapítvány élen járt a
rendelkezés komoly kiskapuinak, hiányosságainak, valamint az EU-s tagállamok
végrehajtás terén mutatkozó adósságainak hangsúlyozásában. E hiányosságok
lehetővé tették, hogy EU-s cégek továbbra is támogassák és hasznot húzhassanak
a kínzóeszközök kereskedelméből. Folytatódik ez annak ellenére, hogy a kínzás
nemzetközi jogi tiltása teljes körű és az EU-ban a halálbüntetés is tiltott,
ráadásul mind az EU, mind a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az
egész világon fellépnek e gyakorlatokkal szemben.
2014 januárjában a Bizottság
további javaslatokat tett a rendelet szigorítására, ezekre reagált tegnap az
EP. Az Amnesty International és az Omega által a javaslatokban feltárt és
2015-ös, Cselekedni kell: A halálbüntetésre és kínzásra alkalmas eszközökkel
való kereskedelem felszámolása Európában [Grasping the nettle: Ending Europe’s
trade in execution and torture technology] című közös jelentésükben közzétett
hiányosságokat figyelembe véve az EP megszavazta az uniós jogszabályok
szigorítását, így:
– a
tiltott kínzóeszközök promóciójának tiltását. Az EU-s vállalatok jelenleg is
reklámozhatnak tiltott felszereléseket expókon és online;
– a
„közvetítői tevékenység” hatékony bevonását a rendelet hatálya alá. EU-s cégek
és magánszemélyek jelenleg tető alá hozhatnak egyezségeket kínzásokhoz is
használható biztonsági felszerelések EU-n kívüli országokba szállításáról, ha a
megegyezést az EU-n kívül kötik és az eszközök nem érintenek európai földet;
– egy
célzott „végfelhasználói” mechanizmus létrehozását, mely lehetővé tenné az EU
tagállamoknak, hogy azonnal megállítsanak olyan áruszállítmányokat, melyeket
kínzásokhoz vagy halálbüntetésekhez használnának, még akkor is, ha az áruk
jelenleg nem szerepelnek a Rendelet függelékeiben. Ma egy, a listákon nem
szereplő eszközökből álló szállítmánynak a tagállamok, hacsak nem akarnak EU-s
jogot sérteni, kénytelenek szabad utat adni, még akkor is, ha az eszközöket
egyértelműen kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák fel. Az EP módosító
javaslatai értelmében a tagállamoknak lehetősége és kötelezettsége lenne rá,
hogy megállítsanak szállítmányokat, melyekről tudják, hogy a felszerelést
nyilvánvalóan kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák, függetlenül attól,
hogy az eszközök szerepelnek-e már a korlátozó listákon vagy sem.
„A civil társadalom vezetését
követve, az Európai Parlament tegnap határozott üzenetben állt ki az EU
kínzásellenes gyakorlatának következetlenségeivel szemben. Ha az EU komolyan
gondolja vezető szerepét a kínzás megszüntetésének és a halálbüntetések
eltörlésének kérdésében, most a tagállamokon a sor” – mondta Dr. Michael
Crowley, az Omega Research Foundation munkatársa. „Ha az EU tagállamok nem
tesznek most közvetlen lépéseket e kérdések megoldására, elszalasztják ezt a
ritka lehetőséget az ellenőrző rendszer átfogó megerősítésére és a gátlástalan
kereskedők által kihasznált kiskapuk bezárására.”
Háttérinformációk
Az 1236/2005-ös Bizottsági
Rendelet 2006-os hatályba lépésével az EU példátlan és kötelező kereskedelmi
korlátozások alá vont egy sor olyan eszközt („kínzóeszközöket” [tools of
torture]), amelyeket gyakran használnak halálbüntetések, kínzások vagy más embertelen
bánásmódok során, de általában mégsem szerepelnek az EU tagállamok katonai,
kettős felhasználású vagy stratégiai exportkorlátozó listáin.
Az Amnesty International és az
Omega Research Foundation 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben három jelentésben
beazonosította az EU szabályozás konkrét kiskapuit, valamint az EU két tiltott
és korlátozott tárgyakat felsoroló listájának hiányosságait, amelyek együtt
lehetővé tették, hogy tovább folyjon a „kínzóeszközök” kereskedelme.
A 2010-es jelentés körüli EU-s
szintű érdekképviseleti tevékenység vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság a
rákövetkező évben a két lista bővítése mellett döntött, felvéve rájuk számos új
felszerelést, például a testre helyezhető elektromos sokkolóeszközöket, a
tüskés „viperákat” és a halálos injekciókhoz használt szereket. Ám a szakértők
felismerték, hogy ez még mindig nem elégséges a kínzóeszközök kereskedelmének
megfékezéséhez és a Bizottság hozzálátott a Rendelet átfogó felülvizsgálatához.
2014. július 16-án a Bizottság
775/2014-es (EU) végrehajtási rendelete tovább bővítette a Rendelethez tartozó
tiltott és korlátozott áruk listáit. Ez az első jelentős lépés volt a Rendelet
teljes körű átalakításához vezető úton.
Az Európai Bizottság, a Tanács és
a Parlament jelenleg közösen dolgoznak a 2005-ös rendelet operatív
mechanizmusainak széleskörű felülvizsgálatán. 2014 januárjában a Bizottság
javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet
szigorítására. Tegnapi jelentésében a Parlament megkísérelte jelentősen szigorítani
a bizottsági javaslatokat és foglalkozott a Rendelet és a hozzá kapcsolódó
szabályozási rendszer számos gyenge pontjával és kiskapujával is.
A bizottsági javaslatok a
Parlament ajánlásaival együtt most az EU tagállamok megfontolására várnak. A
2015. október 26-i plenáris vitán Cecilia Malmstrom kereskedelmi biztos
kijelentette, hogy a Bizottság nyitott a Parlament számos módosító javaslata
felé. A Tanács (vagyis a tagállamok) azonban még nem fejezte ki támogatását a
Parlament álláspontja felé.
