Amikor október 21-én, hajnali fél négykor megszólalt az ébresztőm, be kell vallanom: nem értettem mi történik.
Elállítottam volna, de a szokásos (bár szintén kegyetlen) 5.30-as iskolai keléshez, meg még a plusz 10 perchez igazított órám megbolondult volna? Aztán lassan rájöttem, hogy ma nincs plusz alvás, se iskola.
Aznap teljesen mást tanultunk. Bár meglepő lehet, de hajnalban bizony nem sokan mászkálnak a Keleti Pályaudvaron, ahonnan 5.10-kor a vonatunk Bécsbe indult. Ha mégis kialvatlan, karikás szemű emberekkel találkoztunk, egytől egyik meglepve néztek ránk: ilyen korán reggel három fiatal lány Amnesty-s pólóban, Stop Torture-os táskával, térképekkel a kezükben?!
Kínzás STOP akció előtt Bécsben
Az osztrák fővárosba megérkezve, kis kérdezősködés után rá is bukkantunk a bécsi Amnesty International irodájára, ahonnan egy-egy könnycseppet elmorzsolva, idő hiányában búcsút intettünk a reggelire nekünk szánt croissant-oknak, hiszen azonnal indulnunk is kellett az akció színterére, az üzbég nagykövetséghez.
Azt hiszem, bár mindannyian sok helyen voltunk már, életünk egyik meghatározó élménye marad ez a demonstráció. Hihetetlen érzés volt, hogy más országból származunk, nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, és mégis egy célért tettünk és teszünk ennyi mindent. Hallani, ahogy osztrák fiatalok és idősek egyaránt együtt kiabálják velünk, hogy „Uzbekistan! No more secret and lies! Stop torture!”(Üzbegisztán! Elég a titkokból és hazugságokból! Kínzás STOP!). Látni az elismerő és kedves pillantásaikat, hogy mi ezért utaztunk ide, és hogy összeköt minket az, hogy mi mindannyian ugyanazt akarjuk.
Bár a nagykövetség nem nyitott ajtót, hogy átvegye az aláírásainkat, nem láttam csalódottságot az arcokon. Mi megtettük amit tudtunk, és ez az érzés számított igazán. Amikor pedig a jól megérdemelt forró kávét ittuk az osztrák Amnesty International vezetőivel együtt, a csodaszép irodában, amit teljesen megmutattak nekünk, tényleg őszintén mosolyogva mondtuk, hogy ez egy jó nap volt.
A búcsúzásnál rengeteg „Remélem még találkozunk!” hangzott el, amit biztosan be is fogunk váltani. Ezúton is köszönjük nekik a körbevezetést, a sok ajándékot, és a hihetetlenül meleg fogadtatást! Még találkozunk!
