Április 26-án a magyar kormány benyújtott egy törvénycsomagot – benne találjuk az Alaptörvény hatodik módosítását, illetve a rendőrségről, nemzetbiztonsági szolgálatokról és a honvédelemről szóló törvények módosítását – abból a célból, hogy egy új különleges jogrend (terroveszélyhelyzet), és annak fennállása alatt rendkívüli intézkedések legyenek bevezethetőek.
A
javaslatcsomag, amelynek általános vitája tegnap ért véget, a
kormány számára tágan meghatározott, az emberi jogok széleskörű
korlátozását lehetővé tevő terrorellenes intézkedések
bevezetésére ad lehetőséget.
A
javaslatok korábbi verziója, amelyet az Amnesty International
drákóinak nevezett, 2016 januárjában szivárgott ki. Bár néhány
a leginkább problematikus intézkedések közül kikerült a
javaslatból, az Alaptörvény és a többi jogszabály legfrissebb
verziója még mindig a terrorveszélyhelyzet egy igen homályos és
túlzottan széleskörű koncepcióján alapul, amelyet ha
kihirdetnek és az intézkedéseket bevezetik, az azzal a veszéllyel
fenyeget, hogy Magyarország megsérti a nemzetközi emberi jogi
előírásokat. Különösen aggasztó, hogy a terrorveszélyhelyzet
fogalma nincs elég pontosan meghatározva, így sérti azt a
követelményt, hogy egy törvényt egyértelműen és
ellentmondásoktól mentesen kell megfogalmazni (egyértelmű és
érthető megfogalmazás elve).
A
tervezett hatodik módosítás lehetővé tenné, hogy:
-
az
Országgyűlés terrorveszélyhelyzetet hirdessen ki, és ezzel
egyidejűleg felhatalmazza a kormányt, hogy az rendkívüli
intézkedéseket vezessen be a rendőrségről, nemzetbiztonsági
szolgálatokról és a honvédelemről szóló törvények
módosítása alapján; -
a
kormány kezdeményezése (a terrorveszélyhelyzet kihirdetésére)
és a parlamenti döntés közötti legfeljebb 15 napig a kormánynak
lehetősége van rendkívüli intézkedések bevezetésére, azzal a
megkötéssel, hogy erről a köztársasági elnököt és az
Országgyűlés témában releváns állandó bizottságait
tájékoztatnia kell; -
ezalatt
az idő alatt a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényekben
leírtaktól eltérhet, vagy egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat; -
már
a terrorveszélyhelyzet parlamenti kihirdetése előtt felhasználnák
a magyar honvédséget az államhatárokon belüli rendészeti
feladatok ellátására, ha a kormány számára a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem tűnik elegendőnek.
A
módosítások arra is lehetőséget adnának a kormány számára,
hogy miután kezdeményezte a terrorveszélyhelyzet kihirdetését,
többek között a következő intézkedéseket vezesse be:
-
korlátozza
az országon belüli szabad mozgást; -
az
ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus
infrastruktúra védelmére a
Honvédség,
a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit kirendelje;
-
katonai
légiforgalmi irányítást bevezessen a magyar légtérben és a
repülőtereken; -
a
nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető
államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség
nélküli szervezetek érdekeltségeit zárolja vagy tulajdonjogukat
korlátozza; -
megtiltsa
közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés
megtartását; -
közelebbről
meg nem határozott speciális terrorelhárító intézkedéseket
vezessen be.
Az
így bevezetett intézkedések az Országgyűlés
terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig
maradnának hatályban.
“Bár
a mostani javaslatcsomag kevésbé tűnik drákóinak, mint a
korábban megismert verzió, az Amnesty International elemzése
szerint még mindig a terrorveszélyhelyzet homályos koncepcióján
alapul, és többek között olyan meg nem határozott intézkedéseket
tartalmaz, mint a “speciális terrorelhárító intézkedések”
bevezetése, amelyek alkalmazása az emberi jogok megsértésével
fenyeget” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty
International Magyarország igazgatója. “Felszólítjuk a
képviselőket, hogy csak abban az esetben fogadják el az
Alaptörvény és a többi jogszabály módosítását, ha azok
minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi emberi jogi
előírásoknak.”
A
törvénycsomag további javaslatai azt tennék lehetővé, hogy a
rendőrség, honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
terrorveszélyhelyzetben eljárhassanak. Arra is lehetőséget adna,
hogy a katonák az erőszakos cselekmények elleni fellépésük
során fegyvert használjanak. Ez a rendelkezés sérti a fegyveres
szervek lőfegyverhasználatára vonatkozó nemzetközi előírásokat,
amely az élethez való jog tiszteletben tartása érdekében előírja
az államok számára, hogy biztosítsák, a biztonsági erők minden
helyzetben – így kivételes körülmények (például különleges
jogrend) között is – betartják ezeket az előírásokat.
A
terrorveszélyhelyzet bevezetése lényegében azt eredményezné,
hogy Magyarország különleges jogrendet vezetne be, amelyet
kihasználva az emberi jogi kötelezettségeit sértő kivételes
intézkedéseket hajtana végre. A különleges jogrend kihirdetése
és az állam általában érvényes emberi jogi kötelezettségeitől
való minden ehhez kapcsolódó eltérés a nemzetközi jog
értelmében szigorú vizsgálatra szorul. Csak akkor kerülhet rá
sor, ha szükséges, és csak olyan mértékben, amennyire a
kormánynak szüksége van ahhoz, hogy reagáljon egy kivételes,
azonosítható, veszélyes és fenyegető helyzetre, amely veszélyt
jelent a nemzetre, valamint bármely ezalatt az időszak alatt hozott
konkrét intézkedésnek szükségesnek és a fenyegető veszéllyel
arányosnak kell lennie, ezeket az intézkedéseket törvényben kell
meghatározni és megkülönböztetés mentesen kell alkalmazni. A
különleges jogrendnek és a vele járó intézkedéseknek átmeneti
jellegűeknek kell lenniük, és biztosítani kell, hogy ezeket ne
lehessen a veszély leküzdéséhez feltétlenül szükséges
időtartamon túl kiterjeszteni.
A
javasolt hatodik módosítás és a kapcsolódó törvénycsomag
jelenlegi formájában annyira tágan értelmezhető és homályos,
hogy nem felel meg a nemzetközi emberi jogi előírásoknak, többek
között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
és az Emberi Jogok Európai Egyezménye által előírt szigorú
feltételeknek, sem magát a különleges jogrend kihirdetését
illetően, sem az ennek értelmében bevezetett konkrét intézkedések
tekintetében, amelyek lehetőséget adnak a gyülekezési jog, a
magánélethez való jog és a szabad mozgáshoz való jog jelentős
korlátozására. Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki
amiatt, hogy az ilyen mértékű, ilyen kevéssé korlátozott átfogó
hatalmat a kormány önkényesen arra használhatja, hogy többek
között politikai ellenfelei, a jogvédők, emberi jogi,
környezetvédő, LMBTI és más aktivisták, valamint faji, etnikai
és vallási kisebbségek ellen lépjen fel. Az Amnesty International
különösen aggasztónak tartja a biztonsági erők lőfegyverek
használatára vonatkozó széleskörű hatalmát olyan körülmények
között, amelyek túlmennek a nemzetközi jog által megengedett
mértéken, és amely abban az esetben, ha haláleset következik be,
sértheti az élethez való jogot is.
Az
államoknak kötelességük megvédeni területükön az embereket az
életüket fenyegető veszélyektől. A nemzetközi emberi jogi
előírások azonban egyértelmű kritériumokat és korlátokat
fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy meddig mehetnek el a
kormányok. A nem pontosan körülhatárolt törvények lehetőséget
adnak az önkényes jogalkalmazásra és a visszaélésekre. Az
Amnesty International ezért felszólítja a magyar hatóságokat,
hogy biztosítsák, a terrorizmus elleni küzdelmet célzó
módosítások teljes összhangban legyenek Magyarország nemzetközi
emberi jogi kötelezettségeivel.
A
témában lásd még: Az Alaptörvény tervezett hatodik
módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne,
2016. február 1.
