Az Amnesty International többször figyelmeztetett, hogy a Földközi-tenger rengeteg új emberéletet fog követelni, amennyiben az Európai Unió tagországai nem lépnek fel közösen egy hatékony kutató- és mentőakció megszervezése érdekében. A téma aktualitása abból fakad, hogy a Frontex (az Európai Unió külső határainak felügyeletéért felelős ügynökség) november elsejével indítja a Triton-nak keresztelt műveletét, amely sorsdöntő az olasz Mare Nostrum mentőakció szempontjából.
„A látszattól függetlenül a Triton nem egy kutató- és mentőakció” – jelentette ki Nicolas J. Beger, az Amnesty International európai irodájának igazgatója. „Mivel a világ a második világháború óta tapasztalt legjelentősebb menekültválsággal szembesül, az EU-nak és tagországainak sürgősen és együttes erővel kell fellépnie megbízható kutató- és mentőakciók megszervezése érdekében, ezáltal az életmentő akcióik területén tátongó űr betöltésére.”
A Mare Nostrum 2013 októberi (a Földközi-tengeren elhunyt több mint 500 férfi, nő és gyerek hajószerencsétlenségét követő) indulása óta Olaszország egyedül több mint 155 ezer olyan emberéletet mentett meg, akik egy jobb élet reményében az európai vizekre szálltak. Az emberek a válság és az üldöztetés elől továbbra is a tengeren menekülnek biztonságot és menedéket keresve, míg az Európai Unió egységes fellépése az életük megmentéséért és a helyzetük javításáért továbbra is várat magára.
Az EU egy határrendészeti műveletet vezet be, s ennek segítségével kívánnak amenekültek áradatával megbirkózni a Földközi-tengeren.
„A mai napig hiányzik a menekültek felkutatására és mentésére irányuló egységes európai fellépés” – hangsúlyozta Nicolas J. Beger. „A Triton művelet egyértelmű jele annak, hogy az EU tagállamok továbbra is a határok védelmét részesítik előnyben az emberek védelmével szemben.”
A Frontex Triton műveletének középpontjában egyértelműen a határőrizeti funkció áll, ami azt jelenti, hogy a menekültek felkutatása és az életek megmentése nem a fő funkciója. Ehelyett a partvidéken való járőrözésre koncentrálnak, és csak akkor veszik gondjaikba a menekülteket, amikor azok már partot értek. Ráadásul a Triton a Mare Nostrum-tól eltérően nem nyúlik be olyan mélyen a nemzetközi vizekre, ahol a legtöbb emberi tragédia történik. Mindezeken felül a Triton 3 millió euróból gazdálkodik, míg Olaszország a Mare Nostrum-ra 9 millió eurót költött.
A héten, amikor az Európai Unió egyik legnagyobb tagországa, az Egyesült Királyság kijelentette, hogy magára hagy minden további kutató- és mentőakciót, akkor komoly kérdések merülnek fel a tagországok életmentő kötelezettségével és az emberi jogok védelmére vonatozó hitelességével kapcsolatban.
„Olaszország Mare Nostrum művelete több ezer életet mentett meg, míg a többi tagország tétlenül figyeli a történéseket. A tagországoknak most osztozniuk kell a felelősségen, és nem bújhatnak meg egy olyan akció mögött, ami nem tesz eleget a Földközi-tengeri mentőakciók iránti valós szükségletnek.” – közölte Nicolas J. Beger. „Amíg háború, szegénység és üldöztetés fenyeget, addig a kétségbeesett emberek továbbra is készek jelentős kockázatot vállalni. Az EU és tagországai nem fordíthatnak hátat nekik, hagyva, hogy Európa bejáratánál fulladjanak vízbe.”
Az Amnesty International arra is ösztönzi az Európai Uniót, hogy növelje az Európa felé vezető biztonságos és törvényes utak számát, s ezáltal biztosítsa, hogy az embereknek ne kényszerüljenek arra, hogy az életveszélyes tengeri átkelést válasszák.
