A békés lengyel tüntetők elutasítják a gyülekezési szabadság fokozatos korlátozását

A békés tüntetőkkel szembeni fokozódó fellépés ellenére az emberek továbbra is az utcára vonulnak Lengyelországban, és bátran tüntetnek jogaik megsértése és a jogállamiság leépítése ellen – áll az Amnesty International új jelentésében.

JELENTÉS

2016 óta több
tízezer ember vonult Lengyelország utcáira, hogy tiltakozzon a nők
jogait korlátozó és az igazságszolgáltatás függetlenségét
aláásó jogszabályok ellen. A tüntetők rendszeresen találkoznak
erődemonstrációval és korlátozó intézkedésekkel, amelyek
sértik azon jogukat, hogy láttassák magukat és hallassák
hangjukat. Több százan rendőri őrizetbe kerültek, és hosszú
bírósági eljárással néznek szembe.

2017 áprilisában
életbe lépett a gyülekezési törvény azon módosítása, amely
megtiltotta az ellentüntetéseket Varsó központjában, nem messze
attól a helytől, ahol a kormánypárti gyűléseket tartották. A
biztonsági erők által alkalmazott intézkedések drámaiak voltak.

2017 áprilisa és
2018 márciusa között Mazowian tartomány kormányzója 36 gyűlés
megrendezését tiltotta meg Varsóban. 2017-ben a Varsó
központjában lévő bírósághoz 632 olyan ügy került, amelyet
ellentüntetőkkel szemben indítottak a gyülekezési törvény
megszegése miatt. Ez merőben eltér a 2016-os évtől, amikor nem
emeltek vádat tüntetők ellen.

A hatóságok gyakran
kedvezőbb megítélésben részesítik a kormányt támogató és
nacionalista megmozdulásokat, mint a más típusú gyűléseket. A
kormányt támogató gyűlésekkel szembeni kivételezést jól
mutatja, hogyan biztosítják a rendet a demonstrációkon, hiszen az
ellentüntetőkkel szemben bántalmazón vagy erőszakosan fellépő
szélsőjobb és nacionalista csoportokat rendszerint megtűrik.
Ezzel szemben a kormánnyal szembeszegülő békés tüntetők
gyakran durva rendőri akcióknak és vádemelésnek vannak kitéve.

Az Amnesty
International dokumentált olyan eseteket is, amelyek során a
rendőrség túlzott mértékű erőszakot alkalmazott, azonban az
ilyen rendőri túlkapások miatt szinte alig vonnak felelősségre
bárkit.

Egy hatvanéves nő,
aki részt vett az abortusz szinte teljes tilalma elleni fekete
tüntetésen, szemtanúja volt annak, ahogy egy rendőr bántalmaz
egy járdán fekvő embert. Mielőtt közbeavatkozhatott volna, őt
is fejen ütötték, állítólag egy rendőr volt az elkövető.

Ezt mesélte az
Amnesty Internationalnek az esetről: „Elvesztettem az
eszméletemet, és amikor magamhoz tértem egy pocsolyában feküdtem.
Valaki rajtam ült, és hallottam, ahogy az emberek az kiabálják:
„Engedje el! Azután újra elájultam.”

A nő enyhe
koponyasérülést szenvedett, az ügyészség azonban
visszautasította a rendőrség ellen tett panaszát bizonyíték
hiányára hivatkozva.

A szabad gyülekezés
jogának gyakorlását érintő törvények szigorításával
párhuzamosan a kormány jelentősen kibővítette a bűnüldöző
szervek felügyeleti hatáskörét. A rendőrségi törvény 2016-os
módosítása kiszélesítette a felügyeli hatáskört, hogy –
megfelelő biztosítékok nélkül – ellenőrzésre a bűnügyi
nyomozáson kívül is legyen lehetőség. Bizonyíték van arra,
hogy felügyeleti hatáskörrel való visszaélés történt olyan
emberekkel szemben, akik szerveztek vagy részt vettek a békés
tüntetéseken.

A bíróságok
túlnyomórészt védelmükbe vették a békés gyülekezéshez és
szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Ez azonban hamarosan
meg fog változni, köszönhetően a 2017-es igazságügyi reformnak,
amely súlyosan aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét,
miután azt politikai befolyás és ellenőrzés alá vonja.

Az érintettek között
lehet az a 19 éves diák, akit azután vettek őrizetbe, hogy 2018
márciusában megkérdezte a rendőr nevét, rangját, és hogy miért
ellenőrzi a résztvevők személyazonosságát a varsói tüntetésen.
Most egy rendőrtiszt állítólagos megtámadása miatt indított
vádemeléssel néz szembe, és attól tart, hogy a befolyásolt
igazságszolgáltatás nem biztosítja számára a tisztességes
eljárást. A következőket mondta az Amnesty Internationalnek:

„Még kérdéses,
hogy az ügyem hogyan fog végződni, mivel a független
igazságszolgáltatás utolsó napjai ezek Lengyelországban.”

A bírákra komoly
politikai nyomás nehezedik Lengyelországban. Azok a bírák, akik
nem voltak hajlandók fejet hajtani a reformok előtt, zaklatásokról
számoltak be, beleértve a fegyelmi eljárásokat.

Dominik Czeszkiewicz
bíró, akit fegyelmi eljárás alá vontak azért, mert egy
ítéletben kiállt a békés tüntetők jogai mellett, így számolt
be az Amnesty Internationalnek:

„Nagyon nehéz
dolgozni ilyen körülmények között. Nem szállhatok szembe az
egész rendszerrel. Nem tudom mikor, hol és honnan érkezik a
pofon.”

„A békés
tüntetéshez mindenkinek joga van, de Lengyelországban ezt komoly
veszély fenyegeti. Az utca hatalma az államhatalom kulcsfontosságú
fékje. A lengyel kormánynak meg kell védenie mindazoknak a jogát,
akiknek eltökélt szándéka, hogy kiálljanak szabadságukért.”
– mondta Gauri van Gulik.

A lengyel hatóságoknak
abba kell hagyniuk a békés tiltakozások kriminalizálását, véget
kell vetniük a szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás
aránytalan korlátozásának, és biztosítaniuk kell az
igazságszolgáltatás függetlenségét az emberi jogok védelmének
biztosítása érdekében.