Léderer András a strasbourgi bírósághoz fordult, mert nem engedélyezték neki a magánszemélyként bejelentett emberi jogi tüntetését. Civil szervezetek kiállnak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa mellett, és határozott álláspontjuk, hogy „gyermekvédelem” ürügyével sem lehet önkényesen korlátozni a polgárok szabadságjogait. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy meleg és transznemű emberek ezentúl ne lehessenek szónokok tüntetéseken.
Az Alaptörvény és gyülekezési törvény tavaszi módosításai önkényesen szembeállították a gyermekvédelmet és az LMBTQI emberek és témák nyilvános megjelenését. Így kívánták lepapírozni Orbán Viktor miniszterelnök fogadalmát, hogy idén nem lesz Budapest Pride. Azóta a rendőrség – legtöbbször a Kúria által megerősítve – egymás után tiltotta be a szerinte a Pride-hoz hasonló rendezvényeket. Mindezek ellenére a szabadságszerető polgárok elérték, hogy mind Budapesten, mind Pécsen minden eddiginél többen tüntettek a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségéért és a gyülekezési szabadságért.
A közismert jogvédő, Léderer András júniusban magánszemélyként jelentett be egy vonulós gyűlést az Emberi Jogok Európai Egyezményében, az EU Alapjogi Chartájában és a magyar Alaptörvényben foglalt jogok megünneplésére. A rendőrséggel folytatott személyes egyeztetés során részletesen válaszolt minden kérdésre. Arra is, hogy kiket tervezett szónoknak felkérni: olyanokat, akiket az elmúlt hónapokban rendre elhallgattattak, jogvédőket, szivárványcsaládban élőket, transznemű embert. Mint szervező és meleg férfi, ő is mondott volna pár szót.
A rendőrség válasza a tiltás volt: szerintük azzal, hogy Lédererről köztudomású a melegsége, a tüntetésen való felszólalása a 2021-es propagandatörvényben foglalt tilalmat valósítaná meg. Vagyis mindegy is, hogy miről szólna a beszéd – meleg ember szájából nem hangozhat el nyilvánosan semmilyen szónoklat. A Kúria Varga Zs. András vezette tanácsa semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy egy ember – a más törvényekben egyébként védett – tulajdonsága miatt törvényi tilalom alá eső tartalomnak minősüljön, és nyilvánosan ne beszélhessen összegyűltek előtt.
A hazai jogorvoslat kimerítése után Léderer András az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A nemrég beadott panasz szerint a magyar állam nem tartotta tiszteletben Léderer András magánéletét, a tüntetés tiltása diszkriminatív volt, valamint megsértette a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságát.
„Ez az ügy azért is különösen felháborító, mert a rendőrség kifejezetten leírta, hogy a gyülekezés »normáltól (heteroszexuális) eltérő« célja veszélyezteti a gyerekek fejlődését, és ezt a célt András személyében jeleníti meg. Megdöbbentő, hogy egy állami szerv vette a bátorságot ahhoz, hogy bizonyos állampolgárokat »normálnak« ítélve másokat szükségszerűen abnormálisnak tartson, és hogy ebben a legfőbb bírói fórum, a Kúria sem lát kivetnivalót. A magyar nép idén kétszer is egyértelművé tette: az ország nem tűri a gyülekezés szabadságának önkényes megvonását” – mondta Szekeres Zsolt ügyvéd, aki a strasbourgi eljárásban Léderer Andrást képviseli.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért támogatja Léderer András küzdelmét az önkényesen korlátozott alapjogai visszaszerzéséért. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársának ügye egy újabb olyan lépés, amely az LMBTQI közösségek szempontjából is jelentős, mert a strasbourgi bíróság gyors és határozott ítélete segíthet abban, hogy az önkényes homo- és transzfób szabályok mihamarabb szemétkosárba kerüljenek, és megszűnhessen végre a szexuális és nemi kisebbségek szégyenletes megkülönböztetése. Október végén a négy jogvédő szervezet közösen már a hasonló témájú felvonulásuk megtiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
„Egyetlen ember sem lehet tiltott tartalom. Ha ennek belátásához a strasbourgi bíróság döntése kell, akkor megkapják” – indokolta Léderer András, miért kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét.
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság