Amnesty International 2010-es jelentés: A globális igazságügyi űr milliók jogtalanságához vezet

“Az igazságügyi űrben virágzik az elnyomás és az igazságtalanság , mely milliókat taszít jogtalanságba, elnyomásba és szegénységbe” – mondja Claudio Cordone, az Amnesty International ideiglenes főtitkára.

“A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy senki se kerülhesse a törvények felé, és hogy mindenki számára elérhető legyen az igazságszolgáltatás az emberi jogok megsértésével szemben. Amíg a kormányzatok az igazságosságot politikai önérdekeiknek rendelik alá, addig a félelemtől és nélkülözéstől mentes élet elérhetetlen marad az emberiség nagy része számára”.

Az Amnesty International felszólította a kormányzatokat, hogy biztosítsanak elszámoltathatóságot saját tetteikért, teljes mértékben köteleződjenek el a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) felé és nyújtsanak garanciát arra, hogy a nemzetközi törvények hatálya alá eső bűncselekmények bárhol a világon büntethetőek legyenek. Az Amnesty International szerint a világ vezető államainak, beleértve a G20-akat is, kiemelt felelőssége van abban, hogy jó példával álljanak elő.

A Nemzetközi Büntetőbíróság Omar Hassan Al Bashir, szudáni elnök ellen emberiség elleni bűncselekményekért kiadott 2009-es elfogatóparancsa fordulópontot jelentett olyan szempontból, hogy jól demonstrálta, még a kiváltságos helyzetben lévő kormányzati vezetők sem állhatnak a törvény felett. Sajnálatos azonban, hogy az Afrikai Unió visszautasította az együttműködést az NBB-vel annak ellenére, hogy a Dárfúrban zajló erőszakos események emberek százezreit érintették súlyosan, mely jó példázza az állam azon mulasztását, mely a politikai érdekeket az igazság felé helyezi.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Sri Lanka kapcsán megmutatkozó tehetetlensége, annak ellenére, hogy a kormányzati és a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisek csapatai egyaránt súlyos háborús bűncselekményeket és jogsértéseket követtek el, szintén jól mutatja a nemzetközi közösség cselekvésképtelenségét, hogy az hathatósan lépjen fel azokban az esetekben, amikor a szükség úgy kívánja. Mindeközben az Emberi Jogi Tanács által a gázai konfliktusról készített, elszámoltatásra felszólító “Goldstone jelentés” ajánlásai szintén nem kapnak kellő figyelmet sem Izrael, sem a Hamász részéről.

A globális igazságügyi űr az elnyomás veszedelmes hálózatának kialakulásához járult hozzá. Az Amnesty International kutató részlege legalább 11 országban tárt fel olyan eseteket, amikor kínzást vagy egyéb embertelen bánásmódot használtak emberek ellen, 55 országban volt példa igazságtalan és nem méltányos bírósági tárgyalásra, legalább 96 országban korlátozták a szólásszabadságot és legalább 48 országban tartottak fogva lelkiismereti foglyokat.

Az emberi jogi szervezeteket és az emberi jogok védelmezőit számos országban érték támadások, és arra is gyakran volt péda, hogy a kormányok megakadályozták a jogvédők munkáját vagy elmulasztottak megfelelő védelmet nyújtani nekik.

A közel-keleti és észak-afrikai országokban, többek között Szaud-Arábiában, Szíriában és Tunéziában a kormányok intoleránsan léptek fel a velük szembeni kritikákkal szemben, Iránban pedig tovább fokozódott az elnyomás. Ázsiában a kínai kormány fokozta fellépését a hatóságokat ért kritikákkal szemben, melynek nyomán emberi jogi aktivistákat üldöztek és zártak börtönbe, miközben ezrek menekültek az Észak-Koreában és Mianmarban dúló elnyomás és gazdasági válság elől.

Európa és Közép-Ázsia egyes részein szűkült a civil társadalom és a független hangok mozgástere, és Orszországban, Törökországban, Türkmenisztánban, Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban és Üzbegisztánban előfordultak olyan esetek, mikor törvénytelenül korlátozták az önkifejezés szabadságát. Amerikában, többek közt Brazíliában, Jamaicában, Kloumbiában és Mexikóban a biztonsági szervek tagjai százával követtek el törvénytelen emberöléseket, míg az Egyesült Államokban a terrorizmus elleni harchoz kapcsolódó törvénytelenségek továbbra is büntetlenek maradtak. Egyes afrikai országok, mint Guinea és Madagaszkár, erőszakosan léptek fel az eltérő véleményűekkel szemben és törvénytelen gyilkosságokat is elkövettek ezek ellen, míg Etiópia és Uganda szintén elnyomó eszközöket vetett be a kormányt ért kritikákkal szemben.

A konfliktusok során a civileket és azok biztonságát ugyancsak figyelmen kívül hagyták. A fegyveres csoportok és kormányzati erők megszegték a nemzetközi előírásokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Sri Lankán és Jemenben, Izraelben pedig izraeli és palesztin csapatok törvénytelenül öltek és sebesítettek meg civileket a gázai konfliktus idején. Civilek ezrei szenvedtek el törvénysértéseket Afganisztánban és Pakisztánban a tálibok fokozódó erőszakos fellépése következtében és rengeteg embernek kellett elviselnie az Irakban és Szomáliában dúló harcok súlyos következményeit.

Ezenkívül a következő trendek voltak megfigyelhetők:

A világon zajló események – az éhezés, energia és gazdasági válság által szegénységbe taszított emberek millióinak szenvedése – azt mutatják, hogy sürgős beavatkozásra van szükség az emberi jogokkal való visszaélések azon területein, melyek hatással vannak a szegénységre.

“A kormányokat felelősségre kell vonni az emberi jogok megsértése miatt, mely előidézi és tovább mélyíti a meglévő szegénységet. Az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célkitűzései miatt összehívott New York-i, szeptemberi csúcstalálkozója kiváló alkalom arra, hogy a világ vezetői ígéreteiket jogilag is érvényesíthető elköteleződésekre fordítsák”- mondta Claudio Cordone.

A nők, különösen a szegénységben élő nők azok, akik kénytelenek elviselni a kormányok mulasztásainak súlyos következményeit. A terhességhez köthető komplikációk körülbelül 350 000 nő életébe kerültek, melyet leginkább a gyermekágyi halandóság,a nemi diszkrimináció, a szexuálsi és reprodukciós jogok és a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megtagadása idézett elő.

“A kormányoknak elő kell segíteniük a nők egyenrangúságát és hatékonyan kell fellépniük az őket ért diszkrimináció ellen, amennyiben valódi haladást kívánnak elérni a Milleniumi Fejlesztési Célkitűzések terén” – nyilatkozta Claudio Cordone.

Az Amnesty International felszólította a G20-ak azon országait – köztük az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Törökországot, Indiát, Indonéziát és Szaud-Arábiát – akik ezt eddig elmulasztották megtenni, hogy teljes mértékben működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal. A NBB nemzetközi értékelő találkozója, mely május 31-én veszi kezdetét Kampalában, Ugandában, jó lehetőséget nyújt arra, hogy a kormányzatok kifejezzék elköteleződésüket a bíróság felé.

Annak ellenére, hogy a múlt év folyamán az igazságosság és méltányosság területén tapasztalhatók voltak hiányosságok, sok olyan eseményt láthattunk, mely valódi előrehaladást mutatott. Latin-Amerikában több amnesztiás törvény által védett bűncselekmény vizsgálatára nyílt újbóli lehetőség, melyek során több meghatározó jelentőségű ítélet született többek között Alberto Fujimori volt perui elnök ügyében, akit emberiség elleni bűncselekményekért ítéltek el, és az argentin Reynalso Bignone militáns elnök ügyében, akit emberrablással és kínzással vádoltak. A Sierra Leone-i különleges bíróság előtt folyó minden ügyet lezártak egy kivételével, mely jelenleg is tárgyalás alatt áll, ahol Libéria volt elnökének, Charles Taylornak az ügyét tárgyalják.

“Az elmúlt év tanulsága az volt, hogy hatékony igazságszolgáltatásra van szükség világszerte. Az igazságosság méltányosságot és jogorvoslatot biztosít az erőszakot elszenvedők számára, megakadályozza, hogy sérüljenek az emberi jogok, és végső soron egy sokkal stabilabb és biztonságosabb világot teremt” – mondta Claudio Corone.

A jelentés szövege

Téma