7 lépés, amellyel Obama elnök VALÓBAN kiérdemelheti azt a Nobel-békedíjat

Obama
elnöknek ambiciózus emberi jogi tervet kell végrehajtania: növelni
a biztonságunkat az emberi jogok sárba tiprása nélkül; olyan
külpolitikát alkalmazni, amely a jogsértésekért
elszámoltathatóvá teszi a szövetségeseket és az ellenségeket
egyaránt ; és megkülönböztetés nélkül biztosítani az emberi
jogok érvényesülését az Egyesült Államok teljes területén.

LEZÁRATLAN
ÜGY

A
nemzetközi normák és saját törekvései ellenére Obama elnök
első elnöki ciklusa az emberi jogok terén „lezáratlan”
maradt. Bár bátor lépésként hivatalba kerülésének második
napján elrendelte Guantánamó bezáratását, ezt az ígéretet
azóta sem váltotta valóra. Az amerikai kormány egyre gyakrabban
alkalmaz pilóta nélküli repülőgépek (drónok) által
végrehajtott halálos légitámadásokat, azonban a kormányzat
eddig nem tudta ezek jogszerűségét alátámasztani. A Kongresszus
megszüntette saját felelősségi körét, hogy valódi felügyeletet
gyakoroljon a „terrorizmus elleni globális háború”
leggyakrabban alkalmazott módszere felett, amely mint paradigma,
önmagában is rendkívül problémás. Habár Obama elnök időnként
felszólal külföldi emberi jogvédők védelme érdekében –
Kínában, Iránban, Oroszországban és Líbiában — kormányzata
gyakran igyekszik tompítani az USA szövetségeseit érő kritikát
a Közel-Keleten, Afrikában és Európában.

És
ha a belügyi viszonyokat nézzük, Obama elnök emberi jogi
eredményei még messze nem biztosítottak, a nők és a bevándorlók
jogait, valamint a diszkrimináció kezelését illetően rengeteg
lenne még a tennivalója.

A
NOBEL-DÍJAT KIÉRDEMLŐ TERV

Obama
elnöknek – akit 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmaztak, inkább
azért, amit valaha elérhet, mint amiatt, amit valóban teljesített
– négy éve maradt arra, hogy értékes örökséget hagyjon hátra
az emberi jogok tiszteletét illetően bel- és külföldön
egyaránt.

GUANTÁNAMÓ

2008-ban
Obama elnökjelöltként az „amerikai történelem sötét
fejezetének” nevezte a Guantanamó-öbölben található
fogolytábort. Négy évvel később megerősítette fogadalmát,
miszerint bezárják a szárazföldön kívüli létesítményt; de
ezután nem vétózta meg a 2013-as Nemzetvédelmi felhatalmazási
törvényt (NDAA), amely nagyban megnehezíti a Guantánamó-i
fogolytábor felszámolását. Napjainkban 166 embert tartanak fogva
a szigeten, legtöbbjüket vádemelés nélkül, mindegyiküktől
elvitatva a tisztességes bírósági eljárás lehetőségét. Nincs
példa valós felelősségre vonásra a fogvatartottakkal szemben
elkövetett kínzásokkal és egyéb jogsértésekkel kapcsolatban.
Az amerikai hatóságok 55 fogvatartottat készülnek elszállítani
a szigetről: férfiakat, mint Shaker Aamer, aki 10 évig ült
börtönben annak ellenére, hogy országa, az Egyesült Királyság
kifejezte abbéli szándékát, hogy hazaszállítsa őt.

Az
elnöknek azonnal el kell rendelni az olyan fogvatartottak szabadon
engedését – beleértve Shaker Aamert – akiket az Egyesült
Államoknak nem áll szándékában bíróság elé állítani. Ami a
többi fogvatartottat illeti, a kormányzatnak vádat kell ellenük
emelnie és tisztességes bírósági eljárást biztosítani
számukra, vagy szabadon engedni őket az Egyesült Államokban, vagy
más biztonságos helyen. Az Egyesült Államok elveszti hitelességét
az emberi jogok védelmezőjének szerepében külföldön, ha
megsérti az ilyen alapvető nemzetközi emberi jogi normákat.

PILÓTA
NÉLKÜLI GÉPEKKEL (DRÓNOKKAL) VÉGREHAJTOTT LÉGITÁMADÁSOK

Az
Egyesült Államok kormánya egyre gyakrabban használ pilóta
nélküli repülőgépeket, terrorizmussal gyanúsított személyek
meggyilkolásához. Néhány tanulmány szerint Obama első ciklusa
alatt közel 2500-an vesztették életüket, mintegy 300 ilyen módon
végrehajtott légitámadásban. Összességében, a pilóta nélküli
légitámadások száma Pakisztánban megduplázódott Obama
kormányzása idején, és drónokat alkalmaztak más távoli
országokban
is, Jementől Líbiáig. John Brennan jelölése a Központi
Hírszerző Szolgálat (CIA) igazgatói posztjára lehetőséget ad a
Kongresszusnak, hogy néhány kényes kérdést feltegyenek,
beleértve: hogyan biztosítaná, hogy az amerikai kormány
légitámadásai megfeleljenek a a gyilkos erő alkalmazására
vonatkozó nemzetközi jogi előírásoknak? Meg kell állítanunk a
pilóta nélküli repülővel végrehajtott légitámadásokat,
egyszer és mindenkorra.

KIVONULÁS
AFGANISZTÁNBÓL

A
nők jogainak védelmét különösen szem előtt kell tartani
Afganisztánban, miközben a NATO a 2014-es kivonulásra készül. A
régióban a nők kínzásnak vagy akár halálos veszélynek is ki
vannak téve, csupán azért, mert ki mernek állni egy méltósággal
élt élet lehetőségéért. Az egyik legmegfelelőbb mód arra,
hogy az Egyesült Államok támogassa Afganisztánt az előttük álló
kihívásokra való felkészülésben, ha biztosítják a nők jogait
a politikában való részvételhez, valamint humán erőforrásba,
a közigazgatási rendszerbe és a fizikai infrastruktúrába
fektetnek be, amelyek szükségesek az igazság, egyenlőség és
szabadság mindenki számára való érványesítéséhez.

KÖVETKEZETES
KÜLPOLITIKA

Az
Egyesült Államoknak be kell tartania a nemzetközi
kötelezettségvállalásait és támogatnia kell az ENSZ emberi jogi
mechanizmusait. Obama elnöknek nem szabad kettős mércét
alkalmazni, amikor az emberi jogok külföldi érvényesülése
ügyében szólal fel. Washingtonnak meg kell mondania Párizsnak,
hogy a roma közösségek erőszakos kilakoltatása nem
megbocsátható. A Közel-Keleten az amerikai kormány vonakodik a
szaúd-arábiai vagy bahreini vezetőket kritizálni, különösen
akkor, amikor ezen államokra támaszkodik, hogy elérje saját
politikai céljait Iránnal és Szíriával kapcsolatban. Hasonló
magyarázat lehet arra is, hogy az amerikai kormányzat nem rója fel
a civil szervezeteket és aktivistákat érő támadások problémáját
Etiópia, Uganda és Ruanda vezhetőinek. Pedig súlyos hiba olyan
szövetségesekben bízni, akik például letartóztatnak embereket a
Twitter-üzeneteik miatt, vagy akik megtagadják a nők, az etnikai
és vallási kisebbségek egyenlő jogait.

AZ
EGYESÜLT ÁLLAMOKBANSúlyos, az etnikai hovatartozáson alapuló
egyenlőtlenségek figyelhetők meg még mindig a lakhatás, az
egészségügy, a munkavállalás, az oktatás és a büntető
igazságszolgáltatás területén. Ezek szintúgy emberi jogi
kérdések és Obama elnöknek vezető szerepet kell vállalnia az
egyenlőtlenségek enyhítésében. Legfelsőbb szintű kormányzati
elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy megvédjék az emberi
jogokat belföldön;ide tartozik a bűnügyi igazságszolgáltatási
rendszeren belüli hátrányos megkülönböztetés orvoslása: el
kell fogadni egy olyan szövetségi törvényt, amely gátat szab az
etnikai alapú bűnüldözési profilalkotásnak; ki kell nevezni egy
független, prominens szakértőkből álló bizottságot a tömeges
bebörtönzésekkel kapcsolatban; fel kell számolni a legmagasabb
biztonsági fokozatú börtönökben uralkodó kíméletlen
körülményeket; szigorúbb határokat kell szabni a sokkoló
eszközök alkalmazását illetően; meg kell szüntetni a fiatalkorú
bűnelkövetők tekintetében a tényleges életfogytiglani
börtönbüntetés alkalmazását, valamint ki kell vezetni az
Egyesült Államokat a halálbüntetés alkalmazásának béklyójából.

Obama
elnöknek továbbá a néha a működésképtelenség jeleit mutató
Kongresszus élére kell állnia és folytatnia a „tökéletes
közösség” eléréséhez szükséges munkát, előmozdítva a
nők, a bevándorlók és a leszbikus, meleg, biszexuális és
transznemű közösségek jogait. A 112. Kongresszus végső óráiban
a politikailag megosztott testületnek az elmúlt tizennyolc évben
először nem sikerült újra elfogadnia a Nők elleni erőszak
elleni törvényt (VAWA), magukra hagyva ezzel számos sebezhető
nőt, beleértve az amerikai őslakos nőket, akik két és félszer
nagyobb veszélynek vannak kitéve, hogy szexuális erőszak
áldozatává válnak, mint az átlagos amerikai női lakosság. Az
elnöknek fel kell hívnia a Kongresszus figyelmét arra, hogy minden
nőnek joga van az erőszak elleni védelemhez, etnikai, gazdasági,
vallási és nemzeti hovatartozásától, valamint szexuális
irányultságától függetlenül.

Ami
a bevándorlók jogait illeti, az elnöknek fel kell szólítania a
Kongresszust, hogy Maryland példáját követve szövetségi szinten
fogadjon el olyan törvényt, amely megengedi azon fiatalok számára,
akiket gyermekként hoztak az országba, hogy a kitoloncolás
veszélye nélkül részt vehessenek az oktatási rendszerben. Ez
fontos lépés lenne egy még széleskörűbb bevándorlói reform
felé, amely tiszteletben tartja valamennyi bevándorló emberi
jogait. És ha az azonos neműek házasságáról van szó, az
elnöknek tovább kell mennie a megkezdett progresszív úton, és
azon kell dolgoznia a Kongresszussal együtt, hogy hatályon kívül
helyezzék a Házasságvédelmi törvényt és az azonos neműek
számára is lehetőséget biztosítsanak a házasságra szövetségi
szinten.

Elérkezett
az idő, hogy az emberi jogok az Egyesült Államok hazai és
nemzetközi politikai tevékenységének középpontjába kerüljenek.
Minden nemzetközi emberi jogi szerződés és jegyzőkönyv
ratifikálása létfontosságú, amely mellett konkrét lépésekre
is szükség van, hogy az Egyesült Államok otthon is teljesítse
emberi jogi kötelezettségeit.

Obama
elnök második elnöki ciklusa csak most kezdődik. Nagy reményekkel
nézünk ezen időszak elé és bízunk benne, hogy a lezáratlan
emberi jogi kérdések végére pont kerülhet, és javítani tud
osztályzatán. Így akár meg is érdemelhetné azt a
Nobel-békedíjat.

Téma