Törökország: Egyre súlyosbodó helyzet – a szíriai menekültek nélkülöznek és túlkapások érik őket a határon

Az Amnesty International ma megjelent jelentése szerint a nemzetközi közösség kudarcot vallott, mivel nem képes a Törökországba egyre nagyobb számban érkező szíriai menekültekről gondoskodni. Ez példátlan mértékű válsághoz vezetett: a menekülteket feltartóztatják a határon, tüzet nyitnak rájuk, és százezrek nélkülöznek közülük.

A
Struggling
to Survive: Refugees from Syria in Turkey

(Küzdelem
a túlélésért: Szíriai menekültek Törökországban)
című
jelentés beszámol azon emberi jogi veszélyekről, amelyekkel az
elmúlt három és fél év során menedékjogot kérő 1,6 millió
ember szembenéz az országban. Egyúttal hangsúlyozza a nemzetközi
közösség vonakodását, hogy megfelelő pénzügyi felelősséget
vállaljanak a kialakult menekültválság megoldása érdekében.

@ 2014 Getty Images

Nyilvánvaló,
hogy Törökországnak még az is problémát okoz, hogy a több
százezernyi szíriai menekült legalapvetőbb szükségleteit
kielégítse. Ezáltal sokak nélkülözni kényszerülnek azok
közül, akiknek sikerült átjutni a határon. A nemzetközi
közösség által felajánlott humanitárius segítség szánalmasan
kevés, de Törökországnak is aktívabban kell segítséget kérnie”
– mondta Andrew
Gardner
,
az Amnesty
International Törökországgal foglalkozó kutatója
.
„Bár
Törökország
hivatalosan megnyitotta határait a szíriai menekültek előtt,
azonban a valóság nem ilyen rózsás a háború pusztítása elől
menekülők számára. Sokakat visszaküldenek a háborús zónákba,
s akár tüzet is nyitnak rájuk.”

Törökország
fogadta az erőszak, üldözés és más emberi jogsértések elől
Szíriából menekülő 3,2 millió nő, férfi és gyermek közel
felét.
Elmondásuk szerint eddig 4 milliárd amerikai dollárt költöttek a
menekültválságra. Mindeközben 2014. október végéig az ENSZ
Törökország számára kijelölt, szíriaiak számára elkülönített
regionális támogatásának (497 millió dollár) mindössze 28%-a
érkezett meg a nemzetközi adományozóktól.

Törökország
szomszédaival (Libanonnal, Jordániával, Irakkal és Egyiptommal)
együtt a szíriai menekültek 97%-át fogadta be.

Törökország
a pénzügyi teher jelentős részét magára vállalta. Szánalmas,
hogy a tehetősebb országok vonakodnak nagyobb pénzügyi
felelősséget vállalni a menekültválságból” – nyilatkozta
Andrew
Gardner
.

Lövés
a határon

Igaz,
hogy Törökország megnyitotta határait a szíriai menekültek
előtt, de a határ 900 km-es szakaszán csupán két teljesen
nyitott határátkelőhely található. Még ezeknél is előfordul,
hogy visszafordítják azokat, akiknek nincs útlevelük, hacsak nem
szorulnak sürgős orvosi vagy humanitárius ellátásra.

Mivel
a határátkelőhelyekhez a menekültek zömének sokat kell
utazniuk, ezért jó néhányan kénytelenek a konfliktuszónákban
található körülményes és gyakran veszélyes illegális
határátkelőhelyekre – és a csempészekre – hagyatkozni.
Ezeken a helyeken gyakran ellenállással találják szembe magukat.

Az
Amnesty International jelentése szerint 2013 decembere és 2014
augusztusa között legalább 17 embert éles lőszerrel megöltek a
határőrök a nem hivatalos határátkelőhelyeken. Sokakat
megvertek vagy más kegyetlen bánásmódban részesítettek, majd
visszaküldték őket a háború sújtotta Szíriába.

A
14 éves Ali Özdemirt a 2014. május 18-ról 19-re virradó éjszakán
fejbe lőtték, miközben a török határhoz közeledett.
Édesapja elmesélte az Amnesty Internationalnek, hogy Ali másik
kilenc menekülttel volt együtt, és a török határtól nagyjából
10 méterre meghallottak pár embert törökül beszélni.
Ali félt. Épp abban a pillanatban, amikor eldöntötte, hogy
visszafordul a határról, fejbe lőtték. Nem figyelmeztették
szóban, és figyelmeztető lövés sem hangzott el. Ali mindkét
szemére megvakult.

Hitvány
dolog olyan emberekre lövöldözni, akik konfliktus elől
menekülnek, és biztonságos menedék után kutatnak
kétségbeesetten. Ez a nemzetközi jog világos megsértése, ami
nem maradhat büntetlenül” – hangsúlyozta Andrew
Gardner
.
Az
államok alapvető kötelessége, hogy megnyissák határaikat a
menekültek előtt, akik üldöztetés vagy háború elől
menekülnek. A török hatóságoknak átfogó intézkedéseket kell
hozniuk, hogy biztosíthassák a konfliktus elől menekülő emberek
maximális biztonságát.”

Határon
innen

A
Törökországban tartózkodó 1,6 millió szíriai menekült közül
csak 220.000-en élnek a 22 jól felszerelt táborban, melyek
jelenleg teljes kapacitással működnek. Több mint 1,3 millió
menekült kénytelen a saját lábán megállni. A török kormány
adatai szerint a hivatalos táborokon kívül élő szíriai
menekülteknek csak 15%-a kap segítséget humanitárius
szervezetektől.

Az
élelem és a menedék biztosítása érdekében a családok
kétségbeesett eszközökhöz is folyamodnak; előfordul, hogy
gyermekeiket küldik el dolgozni.

A
tízéves Ibrahim és családja két évvel ezelőtt menekült el
Aleppóból, és költözött a török határ menti városba,
Kilis-be, ahol egy betonbunkerben élnek. Apa és fia szemetesekből
gyűjtik össze a műanyagot a túléléshez – fél kilóért
kapnak 1 török lírát (nagyjából 110 forintot). A fiatal Ibrahim
az Amnesty Internationalnek elmesélte, hogy minden reggel hatkor
kel, és délután négy körül fejezi be a munkát.
Néha van ideje írni és olvasni tanulni a helyi imámtól. A család
maradék kilenc gyermeke közül senki nem jár iskolába.

Elkeserítő
és reménytelen az a
valóság, amellyel a legtöbb szíriai menekült szembenéz, miután
a háború pusztításától megszabadul.
A nemzetközi közösség magukra hagyja őket. A világ
legtehetősebb nemzetei vonakodnak, amikor pénzügyi támogatásról
és letelepedésről van szó” – összegezte Andrew
Gardner
.
Törökország
csak októberben tisztázta a szíriai menekültek jogi státuszát,
a jogaikat és jogosultságaikat, amikor a Parlament elfogadta az
Átmeneti Védelmi Direktívát. Ezt a direktívát végre kell
hajtani, és mind a szíriai menekülteket, mind a közhivatalnokokat
tájékoztatni kell róla.”

Téma

    © 2024 Amnesty International Magyarország