A múlt pénteki kegyetlen, Párizs ellen elkövetett támadások nyomán az Európai Uniónak ellen kell állnia a késztetésnek, hogy lezárja külső határait, amelyre tett törekvései egy sor emberi jogi jogsértésnek szolgáltatnak alapot, megállítani azonban nem tudják a kétségbeesett menekültek beáramlását – jelentette ki az Amnesty International mai új jelentésének publikálásakor.
A
szervezet szorgalmazza az Európába vezető jól menedzselt,
biztonságos és legális utak létrehozatalát, valamint az olyan
tisztességes, hatékony és szigorú szűrési folyamatokat, amelyek
megfelelnének az Európában védelmet kereső menekültek
szükségleteinek és lehetővé tennék az esetleges biztonsági
fenyegetések azonosítását.
A
Kerítések,
félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére
(Fear
and Fences: Europe’s approach to keeping refugees at bay)
című jelentés beszámol arról, hogy a menekülteket hogyan zárta
el a menedéktől, tette ki rossz bánásmódnak és késztette
életveszélyes tengeri utazásokra az országhatárok lezárása,
valamint az olyan országok biztonságosnak nyilvánítása, mint
Törökország vagy Marokkó.
“A
kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani
azokat, akik háború elől menekülnek” – mondta Jeney
Orsolya,
az Amnesty
International Magyarország igazgatója.
“Azonban várható, hogy ahol kerítéseket
állítanak, ott emberi jogi jogsértések is lesznek. Egy
dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt
egy az egyben megtagadni a menekültektől. Az előbbi átgondolt és
legális, az utóbbi pedig embertelen és illegális, azonnal fel
kell hagyni vele.”
„Az
Európa határain szaporodó kerítésekkel csak sáncot emelnek a
jogsértések köré és megnehezítik a menekültek áradatának
emberi és rendezett módon való kezelését”
–
jelentette ki John
Dalhuisen,
az
Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„Ha
megadjuk magunkat a félelemnek a Párizs ellen elkövetett kegyetlen
támadásokat követően, az nem fog megvédeni senkit. Az üldözés
és a konfliktus elől menekülők tömege nem tűnt el, sem a
védelemre való jogosultságuk. A párizsi tragédia fényében az
Európában menedéket kereső emberek iránti szolidaritás
csökkenése – miközben ezek az emberek gyakran ugyanazon típusú
erőszak elől menekülnek – a felelősség gyáva feladását és
a terror tragikus győzelmét jelentené az emberiség felett.”
„Amíg
erőszak és háború van, addig az emberek jönni fognak és
Európának megfelelőbb módszereket kell találnia, hogy védelmet
nyújtson számukra. Az
EU-nak és a határain fekvő tagországoknak sürgősen újra kell
gondolniuk, hogyan tudnának biztonságos és legális útvonalakat
biztosítani az EU felé a külső határokról és a származási,
illetve tranzitországokból érkezőknek egyaránt. Ezt nagyobb
mértékű áttelepítésekkel, családegyesítéssel, illetve
humanitárius célból kiadott vízumokkal érhetnék el.”
A
Kerítések,
félelem
és a
Human Rights Watch szintén ma kiadott Európa
menekültválsága: Akcióterv (Europe’s
Refugee Crisis: An Agenda for Action)
című jelentése egyaránt javaslatokat fogalmaz meg arra nézve,
hogy mennyi mindent kellene tennie az EU-nak és tagországainak,
hogy kezelni tudják a menekültválságot.
Az
Európa erődítmény kerítéseinek borsos ára
Az
EU tagországai mintegy 175 millió euró felhasználásával
összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU
külső határain, elkészült:
-
egy
175 kilométer hosszú kerítés a magyar-szerb határon; -
egy
30
kilométeres kerítés a bolgár-török határon, amit további 130
kilométerrel terveznek meghosszabbítani; -
18,7
kilométernyi kerítés Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta
és Melilla határain, valamint -
egy
10,5
kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög-török
határ mentén.
Ahelyett,
hogy útját állták volna az emberáradatnak, a kerítések csupán
más szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak felé terelték
a menekülteket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR)
szerint 2015
novemberére az EU-ba tengeren érkezők száma elérte a 792 883
főt; ehhez képest az EU határellenőrzési ügynöksége, a
Frontex adatai alapján a 2014-es év során a földön és vízen
érkezők száma összesen „mindössze”
280
000 volt.
A
UNHCR szerint idén eddig csak Görögországba 647 581-en érkeztek
a tengeren, az érkezők 93%-a pedig a világ tíz legtöbb
menekültjét adó ország valamelyikéből jött.
November
10-ig
ebben az évben 512 ember halt meg az Égei-tengeren, a
Földközi-tenger egészén pedig majdnem 3500-an
vesztették életüket.
Visszatoloncolás
és más jogsértések a határokon
Görögországba,
Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló emberek
meséltek az Amnesty Internationalnek arról, hogyan toloncolták ki
őket a határellenőrzési szervek anélkül, hogy lehetőséget
adtak volna menedékkérelem benyújtására vagy esélyük lett
volna fellebbezni kiutasításuk ellen – mindez a nemzetközi jog
egyértelmű megsértése. A visszatoloncolás gyakran jár együtt
erőszakkal, emberi életeket veszélybe sodorva.
Egy
31 éves szír férfi elmesélte, miként nézett ki egy tipikus
visszatoloncolás idén áprilisban a görög-török határon: „A
folyóhoz vittek minket és azt mondták, térdeljünk le. Már
besötétedett, este fél kilenc körül volt. Más emberek is voltak
ott, akikre szintén visszatoloncolás várt. Az egyik rendőr hátba
vágott, majd a lábaimat és a fejemet kezdte ütni egy farúddal.
Közelebb vittek minket a folyóhoz és ránk szóltak, hogy
maradjunk csendben és ne mozogjunk. Ezután arrébb vittek a
csoporttól, majd ököllel ütni kezdtek bennünket és a földön
rugdostak. A hajamnál fogva lökdöstek a folyó felé.”
Az
Amnesty International kutatásából kiderül, hogy a
visszatoloncolások a görög-török határon szokásossá
váltak, a bolgár-török határon azonban a
jelentések szerint már állandósultak is.
2015
márciusában Spanyolország elfogadott egy
jogszabályt, amelyben legalizálta, hogy spanyol polgárőrök
toloncolják ki a menekülteket és migránsokat Spanyolország
marokkói enklávéiból, Ceutából és Melillából. Szeptemberben
Magyarország alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös
határán, hogy kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban
toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére.
Újabb
próbálkozásként arra, hogy a menekülteket és migránsokat
Európán kívül tudják, az EU és tagországai egyre gyakrabban
fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa
kapuőreinek szerepét.
Európa
kapuinak őrzői
Legújabban
egy EU-Törökország közös akcióterv van terítéken, amelynek
értelmében Törökország feladata lenne, hogy „megakadályozza
az irreguláris migrációt”.
Az egyezség szemet hunyna a menekülteket és migránsokat
Törökországban érő jogsértések fölött. Az elmúlt hónapok
során Törökország ügyvéd biztosítása nélkül börtönzött
be az országban feltartóztatott migránsokat és menedékkérőket,
valamint küldött vissza erővel menekülteket Szíriába és Irakba
is – ez a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése. Számos nem
szír menekült öt évnél is tovább kénytelen várni, hogy
menedékkérelmét feldolgozzák.
Marokkói
határőrök szintén kivették a részüket a spanyol enklávékat
körülvevő kerítéseket leküzdeni próbáló emberekkel való
rossz bánásmódból, miközben az ország menekültügyi rendszerén
eszközölt reformoknak egyelőre semmi eredménye sincsen.
„Az
EU-nak nem szabadna a menekültek és migránsok jogait nem tisztelő
országokhoz fordulnia, csak hogy azok elvégezzék helyette a
piszkos munkát. A szomszédos országokat inkább menekültügyi és
befogadórendszereik fejlesztésében kellene segíteni; nem szabadna
úgy tekinteni rájuk, mint akik a menekülteket és migránsokat
sújtó következményekre való tekintet nélkül felbérelhetők”
– tette hozzá John Dalhuisen.
Javaslatok
az EU számára
Az
EU képes rá és szükség is lenne rá, hogy a globális
menekültügyi válságra reagálva, valamint az Európába már
megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor
megvalósítható és gyakorlatias intézkedést.
„A
globális menekültügyi válság óriási kihívást jelent az EU
számára, de távolról sem fenyegeti a létét. Valójában
a jól menedzselt, biztonságos és legális utak Európába
segítenének a biztonsági fenyegetések mielőbbi azonosításában.
Arra van szükség, hogy az EU ne félelemmel és kerítésekkel
reagáljon a kialakult helyzetre, hanem a lehető legteljesebben
közvetítse azokat az értékeket, amiket a legbecsesebbnek tart”
– hangsúlyozta John Dalhuisen.
Az
Amnesty International arra szólítja fel az EU-t és tagországait,
hogy:
-
teremtsenek
biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés,
családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési
engedélyek és vízumok kiadása által; -
biztosítsák,
hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU
külső szárazföldi határain; -
hagyjanak
fel a visszatoloncolásokkal és más emberi jogi jogsértésekkel a
határokon, különös tekintettel a lehetséges jogsértések
alapos kivizsgálására nemzeti szinten, illetve eljárások
kezdeményezésére az Európai Bizottság által olyan esetekben,
amikor az EU-s törvények sérülnek; -
jelentősen
növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövidtávú
humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő
tagországokban; valamint -
az
EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési
programjának kivitelezését.
