Irán: Közlemény a megkövezés felfüggesztéséről – ha betartják, üdvözítő lépés

A szervezet figyelmeztetett, hogy a hatóságok nem bocsátkozhatnak üres ígéretekbe. Már volt példa ezen büntetés beszüntetésének sikertelenségére, miután Ayatollah Shahroudi az iráni bíróság vezetője 2002 decemberében moratóriumot vezetett be a megkövezésre. Azóta legalább egy megkövezéses kivégzést hajtottak végre 2007-ben Qazvin megyében.

“Ha a bejelentést betartják, az jelzés értékű győzelem lesz az iráni emberi jogi védőknek, akik nemrég indították el a Soha Többet Megkövezés elnevezésű kampányukat, és ezzel nagy lépést tettek az emberi jogok felé” – mondta az Amnesty International.

“Most további lépéseket várunk az iráni hatóságoktól más kegyetlen és embertelen büntetések beszüntetésével kapcsolatban, mint például a megkorbácsolás, és a végtagok amputálása; további lépéseket kell tenni a halálbüntetések beszüntetése érdekében.”

Háttér
2008 januárjában az Amnesty International 30 oldalas jelentést adott ki „Irán: Vessünk véget a megkövezéses kivégzéseknek” címmel.  (MDE13/001/2008).

Irán jelenlegi büntető-törvénykönyve házasságtörés esetén a megkövezés általi kivégzést írja elő. A törvény megszabja, hogy a köveknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy fájdalmat okozzanak, de nem akkora nagynak, hogy egyből megöljék áldozataikat.

A hivatalos állítások és a 2002-es moratórium szerint a megkövezést leállították, ám ennek ellenére számos megkövezés történt, a legutolsó 2007-ben. A Ja’far Kiani nevű férfit 2007. július 5-én Aghche-kand faluban, Takestan közelében, Qazvin megyében köveztek halálra házasságtörésért. Félő, hogy Mokarrameh Ebrahimi, akinek 2 gyermeke volt, ugyanezt a büntetést kapja. Jelenleg  a Choubin börtönben van, Qazvin megyében, valószínűleg egyik gyermekével. Egy nőről és egy férfiról szintén úgy tudni, hogy halálra kövezték őket 2006. májusában Mashhadban. 

A megkövezés általi halálra ítéltek többsége nő. A nőket sem a törvény, sem a bíróság nem kezeli egyenlőként a férfiakkal. A nőkkel különösen nagy számban történik meg, hogy az ellenük folytatott tárgyalás igazságtalan. Ennek oka, hogy magas közöttük az írni-olvasni nem tudók aránya. Ezért történhet meg, hogy aláírnak olyan bűnöket beismerő vallomásokat, amelyeket el sem követtek.
 
A zord valóság ellenére az emberi jogi harcosok bíznak abban Iránban, hogy a nemzetközi publicitás a megkövezés végét eredményezheti. Bátor erőfeszítéseket tettek a Soha Többet Megkövezés kampányukkal. Az aktivisták 5 embert  mentettek meg a megkövezéstől a 2006. októberi megalakulásuk óta.

A kampányolók gyakran szembesülnek a hatóságok általi zaklatással és megfélemlítéssel. 33 nőt – beleértve a Soha Többet Megkövezés Kampány tagjait – tartóztattak le 2007. márciusában, mert részt vettek 5 teheráni nőjogi aktivista tárgyalása elleni tiltakozásban.

Az Amnesty International minden esetben ellenzi a halálbüntetést.  

 

Téma