Halálbüntetés: 2008-ban 2 390 embert végeztek ki, ebből 1 718-at Kínában

„A halálbüntetés a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés. Lefejezés, akasztás, árammal való kivégzés, méreginjekció, agyonlövetés és megkövezés tűrhetetlen a 21. században.” – jelentette ki Irene Khan, az Amnesty International főtitkára.

A szervezet Halálbüntetés és kivégzések 2008-ban c. jelentése megállapítja, hogy 2008 januárja és decembere között a világ 25 országában legalább 2 390 embert végeztek ki, és 52 államban legalább 8 864 embert ítéltek halálra.

Az Amnesty International jelentése olyan országokat is felsorol, ahol kifogásolható eljárások eredményeképp ítéltek embereket halálbüntetésre, például Afganisztán, Irán, Irak, Nigéria, Szaúd-Arábia, Szudán és Jemen területén. Megemlíti, hogy 2008-ban gyakran diszkriminatív módon róttak ki halálbüntetést: Iránban, Szudánban, Szaúd-Arábiában és az USA-ban aránytalanul sokszor sújtottak le szegényekre, kisebbségi csoportokhoz tartozókra, valamint faji, etnikai és vallási közösségek tagjaira. Emellett változatlanul fennáll ártatlanok kivégzésének valószínűsége, amint azt a siralomházból Amerikában kiengedett négy, ártatlannak bizonyult személy esete példázza.

A siralomházak foglyai gyakran tűrhetetlen körülmények között sínylődnek, és lelki szenvedéssel is küzdenek. Japánban például az elítélteket csak a kivégzés reggelén tájékoztatják, családjukat pedig csak a kivégzés megtörténte után.

„A főbenjáró büntetés nem egyszerűen egy cselekmény, hanem fizikai és lelki terror törvény által szentesített folyamata, amelynek végén az állam embert öl. Ennek véget kell vetni” – hangsúlyozta Irene Khan.

A világ, ha kis léptekkel is, de a halálbüntetés megszüntetésének irányába halad, mivel az intézményt még fenntartó 59 országból 2008-ban csak 25-ben hajtottak végre halálos ítéleteket. Ezzel együtt ma is százával vetnek ki a világban ilyen büntetést. Ártott a kedvező folyamatnak, hogy St. Kitts és Nevis (az USA-tól eltekintve) az amerikai földrész első kivégzését hajtotta végre 2003 óta, Libéria pedig rablásra, terrorizmus és emberrablás bűntettére is bevezette a halálbüntetést.

Jó hír, hogy kivégzéseket ténylegesen csak kevés országban hajtanak végre, vagyis Irene Khan szerint közeledünk a kivégzés-mentes világhoz. Rossz hír viszont, hogy számos országban, ahol papíron még létezik halálbüntetés, változatlanul emberek százait ítélik halálra.

Regionális összegzés:


–    A legtöbb kivégzés Ázsiában történt, ahol 11 országban (Afganisztán, Banglades, Kína, Indonézia, Japán, Észak-Korea, Malajzia, Mongólia, Pakisztán, Szingapúr és Vietnam) ma is hoznak halálos ítéletet. Kína egymaga a világban történt kivégzéseknek majdnem kétharmadát hajtotta végre: legalább 1 718 embert végeztek ki, és a szám magasabb is lehet, mert a vonatkozó statisztika és a kivégzések ténye államtitok.
–    A második helyen Közel-Kelet és Észak-Afrika áll 508 kivégzéssel. Iránban legalább 346 embert, köztük 8 fiatalkorút végeztek ki, esetenként megkövezés és akasztás módszerével. Szaúd-Arábiában a halálbüntetés végrehajtásának módja többnyire nyilvános lefejezés, amit néha keresztre feszítés is követ; itt legalább 102 embert végeztek ki.
–    Az amerikai földrészen kizárólag az Egyesült Államok folytatja a kivégzés gyakorlatát. 2008-ban 37 halálbüntetést hajtottak végre, ebből Texasban többet, mint az összes többi szövetségi államban együttvéve. Az ártatlanul elítélt és szabadon bocsátott személyek száma a legutóbbi néggyel 1975 óta több mint 120-ra nőtt. A kontinensen az USA-n kívül 2008-ban csak St. Kitts és Nevis-en volt kivégzés, 2003 óta az első egy karibi országban.
–    Európa halálbüntetés-mentes zóna lenne, eltekintve Fehéroroszországtól. A kivégzéseket titokban tartják: tarkón lövés módszerével történik, és a család sem a kivégzés időpontjáról, sem az elhantolás helyéről nem kap hivatalos tájékoztatást. A volt Szovjet Köztársaságban 2008-ban négy kivégzés történt.
–    A szub-szaharai Afrikában 2008-ban mindössze két kivégzésről számoltak be hivatalosan, de legalább 362 embert ítéltek halálra. Libériában visszafejlődés történt, mert rablás, terrorizmus és emberrablás bűntettére is ismét bevezették a halálbüntetés intézményét.

Téma