Elég a bírák feketelistázásából!

Az Amnesty International Magyarország ma indította útjára Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének címzett petícióját, amelyben többek között felszólítjuk, hogy utasítsa a bírósági vezetőket, hogy ne listázzák a bírákat, és utasítsa Gerber Tamást, a Budapest Környéki Törvényszék vezetőjét, kérjen nyilvánosan bocsánatot az általa szándékosan és törvénytelenül listázott bíráktól és a Magyar Bírói Egyesülettől.

A PETÍCIÓ EZEN A LINKEN ÉRTHETŐ EL.

„Bár az OBH elvileg lefolytatott egy fegyelmi eljárást Gerber Tamással szemben, de ennek a konkrét részleteiről és következményeiről nem hajlandó beszámolni. Azt gondoljuk, hogy a bírósági vezető által szándékosan elkövetett törvénytelenség elfogadhatatlan egy jogállamban, és Handó Tündének mindent meg kell tennie, hogy még csak hasonló eset se fordulhasson elő a jövőben.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.„Listákat készíteni bírákról, mert tagjai egy jogszerűen működő érdekvédelmi szervezetnek, egyértelmű nyomásgyakorlás és megfélemlítési kísérlet. Handó Tünde kötelessége mindent elkövetni azért, hogy a magyar bírák függetlenül, politikai befolyástól mentesen végezhessék a munkájukat. Az pedig, nekünk, magyar állampolgároknak a kötelessége, hogy védelmükbe vegyük a még meglévő független intézményeinket és kiálljunk a magyar bírák mellett.

Háttér

A Magyar Bírói Egyesület tájékoztatása szerint Gerber Tamás bírósági elnök még februárban egy rendkívüli vezetői értekezletet hívott össze a törvényszéke alá tartozó bírósági vezetőknek, ahol kiosztott egy listát, amin 51 olyan bíró neve és adószáma szerepelt, akik tagjai a közel 1500 bírót számláló Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE). A bíróság elnöke közölte a jelenlévőkkel, hogy ő az előző nap kilépett az egyesületből, és azt kérte a megjelent vezetőktől, hogy a törvényszék és a járásbíróságok bíráit is győzzék meg ugyanerről. Ezt több bíró is nyomásgyakorlásként értelmezte, úgy vélték, Gerber célja, hogy minél több bíró hagyja ott az érdekvédelmi szervezetet.

A bíráknak jogukban áll érdekvédelmi szervezethez csatlakozni, és nem érheti őket hátrány emiatt, ahogyan a bírák személyes adatait sem lehet törvénytelenül kezelni. Ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is egyértelműen kimondta, amikor az ügyben 3 millió forintra bírságolta a törvényszéket.