A dél-koreai hatóságoknak azonnal le kell állítaniuk a hatalmas mennyiségű könnygáz tervezett szállítását Törökországba, ahol a biztonsági erők rendszeresen visszaélnek a tömegoszlató eszközökkel, elnyomva ezáltal a békés tüntetőket – nyilatkozta az Amnesty International.
Egy
megbízható forrástól kapta a szervezet az
információt, mely szerint közel 1,9 millió
Dél-Koreában gyártott könnygáztöltényt és
könnygázgránátot készülnek Törökországba szállítani.
A szállítmány első részét a tervek szerint 2015
január közepére szállítja majd Törökországba egy
dél-koreai cég.
„Azonnal
fel kell függeszteni a könnygáz és egyéb
tömegoszlató eszközök Törökországba való
szállítását, különben az elnyomás és a visszaélések
fennmaradásához járulnak hozzá” – nyilatkozta Marek
Marczynski, az Amnesty International
katonai-, biztonsági-, valamint rendőrségi
ügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselője.
„A dél-koreai
hatóságoknak sürgős és világos üzenetet kell
küldeniük, amely szerint nem szállítanak fegyvereket
egy olyan országba, ahol önkényesen és elnyomóan
bánnak a tüntetőkkel. Törökország kudarca a békés
tüntetés jogának biztosítása terén teljesen
szembemegy a nemzetközi rendőrségi és emberi jogi
szabályokkal.”
Vízágyúk és könnygáz bevetése az isztambuli Taksim téren 2013-ban
„Törökországban
szánalmasan sok eset volt már, amikor különböző
demonstrációk során visszaéltek a könnygáz
használatával, és könnygáztöltényeket lőttek a
tüntetők közé. Egyetlen felelősségteljes kormánynak
sem lenne szabad támogatnia az ilyen szintű
visszaéléseket.”
Az
Amnesty International forrása szerint a
Törökországnak szánt dél-koreai szállítmány 1 898
515 darab „nem halálos” irritáló hatású vegyi
anyagot tartalmazó eszközből áll, ezen belül 1 509
015 darab négyféle méretű könnygáztöltényből,
valamint 389.500 könnygázgránátból. Az 550 ezer
darabot tartalmazó első szállítmány tervezett
szállítási ideje 2015 január közepe, a második
szállítmányé pedig május közepe.
A
felszerelés típusa és mennyisége megegyezik azzal,
amit a török biztonsági erők az elmúlt évben
bevetettek a tüntetők ellen; ez a mennyiség elegendő
a 2015-ös tartalékaik feltöltéséhez. A dél-koreai
fegyvergyártók korábban is ellátták már tömegoszlató
eszközökkel Törökországot és Bahreint.
A
tüntetések elnyomása
2013.
május 28. és július közepe között zajlott
Törökországban a Gezi parki tüntetések sorozata,
amelyben Törökország 81 tartománya közül 79 részt
vett, és amelynek eseményei néhány száz főtől több
tízezer főig terjedő tömegeket mozgattak meg. A
török biztonsági erők országszerte alkalmaztak
önkényes és elnyomó lépéseket, amelyeknek néhányszor
halálos kimenetele volt. Legalább négy tüntető
vesztette életét a biztonsági erők erőszakos
fellépése miatt, köztük a 15 éves Berkin Elvan és a
22 éves Abdullah Cömert is, akiket kis távolságról
kilőtt könnygáztöltény talált fejbe. Több, mint 8000
ember sérült meg a tüntetéssorozat alatt, sokan
közülük súlyosan.
2014-ben
a török rendőrség ismét túlzott erővel lépett fel az
isztambuli Taksim tér közelében zajló May Day
tüntetésen.
Az
Amnesty International már több alkalommal
dokumentálta, hogy a török biztonsági erők és a
rendőrség indokolatlan mértékben és önkényesen
használtak könnygázt és vízágyút a békés tüntetők
oszlatására, valamint gumi- és műanyaglövedékkel
lőttek fegyvertelen tüntetőkre, néhányukat megölve
vagy megsebesítve ezáltal. Ezen kívül több ezer
embert vertek meg a
rendőrök és a biztonsági erők. Számos tüntetőt,
emberi jogi aktivistát és újságírót tartóztattak le
és tartottak fogva.
„Jelen
pillanatban egyetlen kormánynak sem kellene olyan
eszközökkel ellátnia Törökországot, amellyel további
békés tüntetéseket lehetetleníthetnek el. Azonnal
fel kell függeszteni a könnygáz és egyéb
tömegoszlató eszközök Törökországba való
szállítását, mindaddig amíg a török hatóságok
bizonyítani nem tudják, hogy ilyen elnyomó eljárásra
nem lesz több példa, illetve amíg el nem kötelezik
magukat a biztonsági erők korábbi visszaéléseinek
alapos, független és elfogulatlan kivizsgálása
mellett.” – hangsúlyozta Marek Marczynski.
Háttér
A
Wassenaari egyezmény tagjaként – amelyben a világ 41
legnagyobb fegyverexportőr országa vesz részt –
Dél-Korea elkötelezte magát a csoport irányelveinek
és értékeinek a betartására. Ezek között található
egy javaslat, hogy az országok ne engedélyezzék
fegyverek – közöttük irritáló hatású kémiai szerek
és rakétaindítók – exportját olyan helyekre,
ahol előreláthatólag emberi jogokat sértő célokra
fogják alkalmazni őket. A Wassenaari egyezmény
szerint a korlátozás alá eső fegyverek közé
sorolandók a tömegoszlatásra használható eszközök
is.
A török biztonsági
erők tüntetőkkel szembeni elnyomó és
törvénytelen erődemonstrációja alátámasztja a
2014. december 24-én hatályba lépő Nemzetközi
Fegyverkereskedelmi Egyezmény gyors és hatékony
alkalmazásának szükségességét. Dél-Korea
aláírta, de még nem ratifikálta az egyezményt,
amely
szigorú kockázatértékelésre szólítja fel az
országokat, mielőtt konvencionális fegyvereket
bocsátanak exportra. Abban az esetben, ha
fennáll annak a veszélye, hogy a fegyvereket
emberi és humanitárius jogsértésekre használják
fel, az exportra nem szabad engedélyt adni.
