MAHMUD HAMS/AFP via Getty Images)

Az izraeli hadseregnek garantálnia kell a civilek biztonságát a Kelet-Rafahban zajló szárazföldi műveletek során 

2023. október 7-én a Hamász fegyveresei brutális támadást hajtottak végre Izrael állam és az ott élők ellen. A kegyetlen és embertelen támadásban több mint 1200 embert megöltek, nőket erőszakoltak meg legalább három helyszínen, és több mint 200 embert, köztük gyermekeket és időseket, raboltak el. Közülük még ma is nagyjából százharmincan a palesztinai fegyveres csoportok foglyai, akiket azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni. A Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek által elkövetett támadásokra nincs és soha nem is lehet mentség: civilek meggyilkolása, elrablása és polgári célpontok elleni rakétatámadások háborús bűncselekmények, amelyekért az elkövetőket haladéktalanul felelősségre kell vonni.  

Az elmúlt félévben az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveres csoportok közötti háborúban több mint 32 000 ember halt meg, lakhatatlanná vált Gáza jelentős része, és legalább 1,9 millió palesztin embernek kellett elmenekülnie az otthonából. 

Az Amnesty International egy független emberi jogi szervezet, amely arra törekszik, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi fél betartsa a nemzetközi humanitárius és emberi jogi előírásokat. Az Izrael és a palesztin fegyveres csoportok között zajló fegyveres konfliktusról szóló anyagainkban valamennyi fél tevékenységét ezen szempontok szerint vizsgáljuk. 

Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International kutatási-, érdekvédelmi- és politikai igazgatója elmondta, hogy az izraeli hadsereg egész városrészek elhagyására szólított fel több mint 100 000 gázai lakost Kelet-Rafahban, miközben a térségben már folyamatban vannak a katonai műveletek.  

“Az izraeli hadsereg legutóbbi “evakuálási” parancsa nem sokkal a déli kormányzóságot ért fokozott bombázások után, illetve mindössze 24 órával azelőtt érkezett, mielőtt megkezdték volna a szárazföldi behatolást Kelet-Rafahba.   Mindezt hosszú hónapokon át tartó izraeli fenyegetések előzték meg, melyek szerint egy nagyszabású szárazföldi hadműveletet terveznek Rafahban, ami tovább súlyosbítja a gázai palesztinok leírhatatlan szenvedését.” 

“Ennek a kegyetlen és embertelen műveletnek a során az izraeli tankok szárazföldi offenzívát indítottak a rafahi átkelő palesztin oldalán, amivel elzárták a létfontosságú humanitárius segélyek útvonalát. A hadművelet máris pusztító hatással van a civil lakosságra, akik már így is éhínséggel és a népirtás kockázatával kénytelenek szembe nézni.” 

“Izraelnek a népirtás elkerülése érdekében és a nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően azonnal le kell állítania a szárazföldi műveleteket Rafahban, és biztosítania kell a humanitárius segélyek akadálytalan mozgását. A hadseregnek a kelet-rafahi lakosságnak kiadott evakuálási parancsot is vissza kell vonnia, ha csak nem tudja biztosítani a menekülő civilek biztonságát, ami igen valószínűtlen Izrael hét hónapja tartó folyamatos és intenzív katonai támadásai mellett a Gázai övezet teljes területén.  

A katonai szórólapokban javasolt „biztonságos területek”, ahová a civileket át kellene telepíteni, nem felelnek meg a biztonságos és méltóságteljes élet minimális követelményeinek sem. Néhány Khan Younis-i terület, ahova a lakosoknak menekülniük kellene, már korábban olyan mértékű pusztítást szenvedett el az izraeli bombázásokban, hogy lakhatatlanná váltak. A legtöbb civil, akiket – immár sokadszor – „evakuálni” kellene, 2023 októbere óta már többször kényszerült elhagyni otthonát.  

A Gázai övezetben élő civilek emberek, nem pedig bábuk, akiket az izraeli hatóságok kedvük szerint mozgathatnak egy sakktáblán. Az a feltételezés, hogy a lakóhelyükről elűzött civilek bárhol is biztonságban lehetnek, időről időre hamisnak bizonyul, mivel az izraeli hadsereg olyan területeket is támad, amelyeket korábban biztonságosnak nyilvánított. 

“Az elfoglalt Gázai övezetben élő palesztinok a nemzetközi humanitárius jog értelmében védett személyek, így megszálló hatalomként Izrael felel a biztonságuk garantálásáért és a túlélésükhöz szükséges szolgáltatások és ellátások biztosításáért. Izrael nemcsak sorozatosan elmulasztotta ezt a kötelezettségét, de 2007 óta folyamatosan akadályozza az ENSZ humanitárius szervei és nemzetközi segélyszervezetek által a gázai civil lakosság számára küldött ellátást”- mondta Erika Guevara Rosas.  

“A nemzetközi humanitárius jog által élőírt garanciák – a lakosok biztonságának garantálása és az otthonaikba, beleértve a Wadi Gaza északi területeire, történő visszatérésük biztosítása – hiányában az ismételt evakuálási parancsok jogellenesek és erőszakos kitelepítésnek minősülhetnek. Csak az összes szembenálló fél azonnali és tartós tűzszünete vethet véget a tömeges szenvedésnek, és állíthat helyre némi hitet a nemzetközi jog egyetemes értékeiben.” 

Előzmények 

Az izraeli hadsereg október 13-án adta ki az első tömeges evakuálási parancsot a gázai civileknek, utasítva a Wadi Gázától északra élő 1,1 millió embert, hogy 24 órán belül költözzenek délre. Azóta Gáza lakosságának közel 90%-a legalább egyszer kénytelen volt elhagyni az otthonát. A könyörtelen bombázások közepette történő tömeges kitelepítések újabb hulláma Rafahban csak súlyosbítja a gázai humanitárius katasztrófát. A legutóbbi “evakuálási” parancsot Kelet-Rafah lakosai számára egy nappal azután adták ki, hogy a Hamász  aknatámadásában négy izraeli katona vesztette életét a Kerem Shalom átkelő közelében.