A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, egyben felfüggesztette a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza elleni büntetőeljárást. Alig egy héttel ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el ugyanígy Karácsony Gergely főpolgármester ügyében, akivel szemben a Budapest Pride kapcsán indult eljárás.
A pécsi bíróság március 6-i végzésében arra kéri az Alkotmánybíróságot: állapítsa meg, hogy a gyülekezési jog tavalyi korlátozása – többek között – sérti az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára, békés gyülekezésre és törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezéseit, egyúttal ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált egyesülési és gyülekezési szabadsággal és a megkülönböztetés tilalmával. Hivatkozott a bíróság arra is, hogy a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény miatti uniós kötelezettségszegési eljárás szintén releváns az előtte folyó ügyben.
A Pécs Pride szervezőjének ügyében jogi munkát végző négy civil szervezet szerint a bíróság döntése azt jelzi, hogy a pécsi bíróság is érzékelte a gyülekezési jog önkényes korlátozásának jogellenességét, és azt tette, amit egy jogállamban elvárhatunk egy ilyen helyzetben. A bíróság döntése lehetőséget teremt arra, hogy véget érjen az a sötét helyzet, amiben egy pécsi tanárt és civilt azért fenyegetnek büntetéssel, mert mindnyájunknak példát mutatva, komoly kockázatot vállalva kiállt a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok mellett.
Korábban az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért is az Alkotmánybírósághoz fordult, miután a rendőrség és a Kúria döntése miatt nem tarthattak a szexuális és nemi kisebbségeket támogató felvonulást, és azután is, hogy a Pécs Pride-ot megtiltották. Nem ritka, hogy az Alkotmánybíróság a kormány számára kényes ügyekben csak hosszú évek múltán hoz döntést, amikor már az ügy veszít jelentőségéből vagy az okozott károk visszafordíthatatlanok. Most azonban nincs lehetősége időt húzni: 90 napja van dönteni arról az egyszerű kérdésről, hogy a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, a gyülekezési szabadság, mindenkit egyenlően illet-e meg.