A Budapest Pride-on egy ország üzente meg: elég volt!

Amikor a kormány újabb támadást indított a szexuális és nemi kisebbségek, a Budapest Pride – és mindannyiunk szabadsága és békés gyülekezéshez való joga – ellen, megígértük, hogy nem maradunk csendben, megmutatjuk, hogy a hazug propaganda ellenére az emberek egy nyitott, szabad és boldog országban akarnak élni. A célunk teljesült, hiszen az idei Pride Magyarország minden eddiginél nagyobb emberi jogi felvonulása lett.  Ezt a sikert közösen értük el! 

Petíciónkhoz 73 országból 124 ezren csatlakoztak, hogy együtt követeljünk szabad utat a Budapest Pride-nak. A kamionunk mellett több száz Amnesty aktivista segítségével egy felejthetetlen, felemelő és biztonságos élményt adtunk a velünk vonulóknak. Fáradhatatlanul dolgoztunk azért, hogy a Pride megtörténhessen. Más jogvédő szervezetekkel közösen érdekérvényesítéssel és stratégiai pereskedéssel léptünk fel a gyülekezési jogunk korlátozásával szemben.

Eseményeinken több százan közösen gondolkodtunk arról, hogyan tudunk kiállni egymásért. Együtt tanultunk arról, mit tehetünk a mindennapokban a sokszínű és befogadó a közösségekért, LMBTQI+ pároktól kérdezhettünk, hogy megismerjük az ő valóságukat és improvizációs színházban idéztük meg játékokkal és jelenetekkel, hogy mit jelent az igen egy kapcsolatban.  

Kampányt indítottunk, hogy a tényekre alapozva hívjuk fel a figyelmet: a többség a gyűlölet helyett az elfogadást választja, és elindítottuk a szexuális és nemi kisebbségek jogairól és helyzetéről szóló Összhang című hírlevelünket. 

A propagandatörvény eltörléséért vívott küzdelmünkben is mérföldkőhöz értünk: június 5-én az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka kimondta, hogy a törvény számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített emberi jogot sért. Habár a vélemény nem kötelező erejű, a gyakorlat azt mutatja, hogy a Bíróság gyakran követi a főtanácsnok álláspontját. A Bíróság ítélete 2025 második félévében várható, mi pedig követelni fogjuk, hogy a kormány törölje el azonnal ezt a kirekesztő törvényt!  

Mindezek mellett két hiánypótló kutatást is indítottunk. Az egyik egy részvételi akciókutatás, amellyel célunk a transz emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének feltérképezése és javítása, a másik a Facebook felületén vizsgálja a homofób és transzfób magyar tartalmak terjedését és azok hatásait. 

Már 11 ezren követeljük a bérszakadék felszámolását 

Magyarországon a bérszakadék mértéke 18%. Az Európai Unió tagállamainak 2026 júniusában implementálni az ennek csökkentését segítő bértranszparencia irányelvet. Azonban közel sem mindegy, mikor és hogyan teszi ezt meg a kormány.   

A megfelelő intézkedések elérése érdekében márciusban elindítottuk az Ami a nőket illeti kampányunkat. Azóta több mint 2 millió embert tájékoztattunk a problémáról, és a sajtó is felkarolta ezt az égetően fontos témát: többek között a Partizán,  a WMN, az Elle és a Telex olvasók figyelmét is felhívhattuk arra, hogy változásra van szükség.  A probléma okai mellett rávilágítottunk a rendszer diszkriminatív működésére, és a megoldási lehetőségeket is felvázoltuk, javaslatainkat pedig eljuttattuk Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. Nagy örömünkre már öt budapesti önkormányzat, a II., VII., VIII.,  IX.  és XIX. kerület is hivatalosan vállalta, hogy jövőre kiszámolja és közzéteszi a saját bérszakadékra vonatkozó adatait, továbbá a cégeiben is lépéseket tesz annak felszámolásáért.   

A kampány részeként tudatos és tenni akaró közösséget építünk, amihez már több mint 11 ezer ember csatlakozott. 

---

Hisszük, hogy a cselekvés alapja a tudás, így különösen fontos eredmény, hogy személyes eseményeinken közel 1000 ember tanult a nemek közötti bérkülönbség hátterében álló okokról és a lehetséges megoldásokról, a nyár folyamán pedig elkészült a mindenki számára ingyenesen elérhető online tudásanyagunk is. 

Kiállunk azért, hogy mindannyian egy szabad és biztonságos országban élhessünk 

A kormány május 13-án nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényjavaslatot. Ennek a putyini mintájú jogtipró javaslatnak az egyértelmű célja a civilek és a független sajtó elhallgattatása. Mi azonban nem futamodtunk meg. Civil barátainkkal közös jelentésben tájékoztattuk a nemzetközi szervezeteket a törvényjavaslatról. Az Európai Bizottság elnökét és jogállamisági biztosát, valamint a tagállamok külügyminisztereit nyílt levélben szólítottuk fel, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel lépjenek fel jogainkért és a magyar jogállamiság védelme érdekében. A Civilizációval közösen akciót szerveztünk a Lánchídhoz, miközben Miskolcon, Pécsen és Szegeden is tiltakozást szerveztünk, és utcafórumokat tartottunk, hogy minél több emberhez eljusson a hír, hogyan próbál mindannyiunkat megfosztani a szabadságunktól a kormány. A Parlament igazságügyi bizottságának ülésén pedig civil partnereinkkel közösen egy „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinóval tiltakoztunk a törvény elfogadása ellen.  A civilek, a szabadsajtó és az őket támogató emberek meghátrálásra kényszerítették a kormányt: elértük, hogy a nyári szünet előtt ne fogadják el a törvényjavaslatot. A teljes sikerig azonban még sok dolgunk van, és addig nem nyugodhatunk meg, amíg ez a jogsértő tervezet végleg el nem tűnik a süllyesztőben.

Civil szervezettel közösen idén is elkészítettük a kormány 2024-es emberi jogi és korrupcióellenes intézkedéseinek értékelését az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése számára. Ebben az aggályaink megfogalmazása mellett felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a tavalyi ajánlások közül egyet sem teljesített a kormány.  Az Európai Bizottság júliusban megjelent jelentése idén is számos pontban tükrözi a beadványunkban megfogalmazott problémákat. 

Mindannyiunk szabadságának és biztonságának elengedhetetlen része, hogy tudjuk, ha jogorvoslatra van szükségünk, pártatlan és függetlenbíróságok fognak az ügyünkben dönteni. A kormány igazságügyi reformja és az ahhoz kapcsolódó intézkedései azonban ezt próbálják meg elvenni tőlünk. Ezért álltunk ki a tüntető bírák mellett az első perctől fogva, és mutattuk meg velük szolidaritást vállalva, hogy a bírói függetlenség nem eladó.   

Társadalmi egyeztetés keretében a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen véleményeztük a legújabb igazságügyi reformot, amelynek célja az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése”, a szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal pont ellentétes hatással járnának. 

Nemzetközi összefogás az igazságtalanság felülírásáért

Az idei, minden eddiginél sikeresebb Levélíró Maraton kampányban az Amnesty magyarországi közössége 18 724 alkalommal vállalt szolidaritást azzal 9 emberrel, akiknek a jogait megsértették.  

Aktivistáinkkal közösen tudásbővítő eseményekkel növeltük a kampány láthatóságát Budapesten és Pécsett, iskolai órát tartottunk az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, és idén is utcai standolással vontunk be még több embert a kampányba. Ennek is köszönhető, hogy dupla annyi szolidaritási levél érkezett, mint tavaly. Mindez egy felemelő visszajelzés számunkra: egyre többen vagyunk, akik hisznek abban, hogy összefogással változást érhetünk el.  

Közösségi gyűjtésünket közel 1 millió forinttal támogattátok, segítve ezzel, hogy minden üzenetet eljuttathassunk a címzetteknek.  

A kampányt egy petíció átadással zártuk a belarusz nagykövetség előtt, amiben az ártatlanul letartóztatott Marija Kalesznyikava azonnali szabadon bocsátására szólítottuk fel a hatóságokat. Ugyanezen a napon a világ számos más országában az Amnesty aktivistái összesen 490 ezer követelést adtak át belarusz külképviseleteken.

A Levélíró Maratonon kívül négy másik ember ügyében indítottunk petíciót, hogy közösen vívjuk ki számukra a szabadságot. Nagy örömünkre a Trump-adminisztráció által több mint három hónapig igazságtalanul fogva tartott Mahmoud Khalil szabadulását már elértük.  

Áprilisban hazánkba érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen 2024 novemberében a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elfogatóparancsot adott ki háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. A magyar kormány azonban ahelyett, hogy betartaná nemzetközi jogi kötelezettségét és eleget tenne az elfogatóparancsnak, úgy döntött, kilépteti Magyarországot az NBB-ből.  A látogatás napján aktivistáinkkal egy akció keretében üzentük meg a kormánynak: egyetlen politikus sem áll a törvények felett

A gyülekezéshez való jog és a civil tér védelme 

A szűkülő civil tér védelme érdekében és a kormányzati támadásokra reagálva tudásbővítő programot dolgoztunk ki, hogy minél több emberhez juttassuk el a hatékony és erőszakmentes kreatív ellenállás eszközeit.

A gyülekezési jogunkat korlátozó törvénymódosítás hatályba lépése előtti éjszakán Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett aktivistáinkkal plakátolással hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az önkény elfogadhatatlan. Másnap pedig közösségi eseményt szerveztünk a Jászai Mari téren, ahol a kreatív ellenállás eszközeivel foglalkozó kiállítással, arra fókuszáló beszélgetéssel, jogi tanácsadással vártuk az embereket.

---