A népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk október 2-án. A #tudjmegtöbbet blogsorozatunk negyedik részében azt nézzük meg, melyik országokból érkezik a legtöbb menekült Magyarországra.
A
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2016 első hét hónapjában a Magyarországon beadott menedékkérelmek 37%-át
afgánok, 16%-át szírek, 15%-át pakisztániak, 11%-át pedig
irakiak adták be. De vajon mit tudunk ezekről az országokról?
Miért menekülnek ezekről a helyekről az emberek?
5 tény ezekről az országokról, amiket nem árt tudnod.
Afganisztán
Afgán család, Malakasa menekülttábor, Görögország
- 2015
első hat hónapjában 1592 civilt öltek meg, további 3329-et pedig
megsebesítettek az afgán biztonsági erők (ANSF) és a fegyveres
felkelők csoportjai. A támadások 70%-ért a tálibok, 16%-áért
pedig a kormány emberei voltak felelősek. Eljárást soha nem
indítanak hasonló esetekben.
- 2015.
október 3-án az amerikai légierő lebombázott egy, az Orvosok
Határok Nélkül (Médecins san Frontiéres) nevű civil szervezet
által fenntartott kórházat az ország északi részén található
Kunduz tartományban. A támadásban 42 ember halt meg, köztük
14-en a kórházban dolgoztak. Az MSF független nemzetközi
vizsgálatot követel, mert az amerikai hadsereg vizsgálatát nem
tartják elfogulatlannak. Kunduz városát 2015. szeptember 28-án
foglalták el a tálibok, akkor 700 foglyot, köztük legalább 100
tálibot engedtek szabadon. Rengeteg állami és magántulajdonban
lévő ingóságot és ingatlant foglaltak vagy romboltak le, több
újságot is bezárattak. Nemi erőszakokról és tárgyalás nélküli
kivégzésekről is érkeztek beszámolók.
- Április
10-én az SOS Gyermekfalvak 5 munkatársának holttestét találták
meg Uruzgan tartományban. Március 1-jén rabolták el őket, a terv
a volt, hogy tálib foglyokra cserélik ki őket.
- Tavaly
augusztus 9-én egy házasságtöréssel vádolt nőt egy tálib
törzsi tanács felakasztott Badakhshan tartományban. Gyakori az is,
hogy a házasságtöréssel gyanúsítottakat világi bíróságok
korbácsütésre ítélik.
- 2016
május végére 1,2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát,
további 2,6 millió ember pedig az országból is elmenekült. Az
ország területén maradtak gyakran rettenetes körülmények között
élnek, az elmúlt évek során a helyzetük drámaian romlott, egyre
kevesebb a támogatás, és csökkentették az olyan
alapszükségleteket is, mint a rendelkezésre álló élelmiszer.
2014-ben bevezettek egy új, a belső menekültekről szóló
állásfoglalást, amely mentőöv lehetne számukra, azonban ebből
– az állítólagos korrupció, az afgán kormány erőforráshiánya
és a nemzetközi érdeklődés hiánya miatt – a gyakorlatba
szinte semmit nem ültettek át.
Szíria
Farah, 19 éves szíriai. Ritsona menekülttábor, Görögország
- A 2011-ben kezdődött fegyveres konfliktusban a Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának becslése szerint eddig nagyjából 301 781–422 317 ember halt meg. A halottak között 15 099 gyerek és 10 018 nő van.
- 2011 márciusa és 2015 decembere között 17 723 ember halt meg szír börtönökben. Ez havonta több mint 300 embert jelent. A 2000 és 2011 között az Amnesty International évente átlagosan 45 halálesetet dokumentált – ami havi 3-4 halálesetnek felel meg. Ez a szám azonban még így is csak egy konzervatív becslés: a több tízezer erőszakos eltüntetett embert is beleszámítva ez a szám a valóságban még magasabb.
- A jelentések szerint a szír kormányerők és az orosz légierő több alkalommal klórgázt tartalmazó hordóbombákat dobott civilek lakta városrészekre. Augusztus 10-én is a bizonyítékok szerint klórgázt dobtak Aleppóra, akkor a támadásban legalább 4 ember halt meg, és legalább hatvan embert, főleg gyerekeket kellett ellátni miután klórgáz támadás tüneteivel vitték őket orvoshoz. Újsághírek szerint augusztus 2-án is volt egy vegyifegyver-támadás Aleppó ellen. A tiltott fegyverek alkalmazása – így a vegyifegyverek bevetése is – a nemzetközi jog alapján háborús bűncselekménynek számít. A szír kormányerők a gyanús szerint több tucat klórgáz és egyéb vegyi támadást követtek már el a lázadó fegyveres csapatok által megszállt területek ellen 2012 óta, megölve és borzalmas sérüléseket okozva több száz embernek. Minden ilyen támadás bűncselekmény, amelyet tilt a nemzetközi jog.
- A világ 21,3 millió menekültjéből 4,8 millióan szírek. Ezenfelül 2016-ban várhatóan 8,7 millióra nők azoknak a száma, akiknek Szírián belül kellett elhagyniuk az otthonukat a fegyveres konfliktus vagy az Iszlám Állam miatt. A szír menekültek legnagyobb része (2,7 millióan) Törökországban, Libanonban (1 millióan), Irakban (25 000-en) van. Jelenleg 75 000 ember – elvágva a humanitárius segítségtől – éhezik és haldoklik a szír-jordán határ között, miután Jordánia júniusban egy merényletet követően lezárta a határait a szír menekültek előtt.
- A szír kormányerők és szövetségeseik – nemritkán az orosz csapatok – rendszeresen és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szándékosan bombáznak kórházakat, szülőotthonokat és más egészségügy intézményeket. Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű civil szervezet dokumentálja az egészségügyi dolgozók és intézmények elleni támadásokat Szíriában. Eddig legalább már 374 egészségügyi intézmény elleni támadást és 750 megölt dolgozót regisztráltak. Nagy többségükért a szír kormánycsapatok és szövetségeik a felelősek.
Pakisztán
Kosar Pakisztánból. Jelenleg egy görög menekülttáborban él.
- A
pakisztáni nők és lányok rendszeresen lesznek
becsületgyilkosságok áldozatai. A pakisztáni Emberi Jogi
Bizottság jelenése szerint 2015-ben közel 1100 nőt öltek meg
saját családtagjai, rokonai, mert állítólag azok megsértették
a család becsületét. 2014-ben 1000, egy évvel korábban 869 nő
halt meg hasonló bűncselekményekben. A jelenlegi pakisztáni
törvények alapján az áldozat családja megbocsáthat az
elkövetőnek, ha az vérdíjat (diyat) fizet. Becsületgyilkosságok
esetében, ahol az elkövető maga is a család tagja, ha a támadónak
megbocsátanak, semmilyen büntetést nem kap.
- A
pakisztáni hadsereg tovább folytatja a 2014-ben megkezdett
fegyveres harcát az észak-varizisztáni és Khyber törzsi
területeken élő fegyveres csoportok ellen. A hadsereg szerint
2015-ben 3400 felkelőt öltek meg, 21 193-at pedig elfogtak. A
harcok miatt eddig több mint 1 millió embernek kellett elhagynia az
otthonát.
- 2014
decemberében a tálibok megtámadtak egy peshavari iskolát és
meggyilkoltak 149 embert, köztük 132 tanulót. Válaszul az afgán
kormány 2015 márciusában felfüggesztette a halálbüntetésre
vonatkozó moratóriumot, és újra alkalmazni kezdte mind a 28
halállal büntethető bűncselekmény esetében. A katonai
bíróságokat felhatalmazták, hogy civileket is eljárásuk alá
vonjanak és halálra ítéljenek. A vád leggyakrabban a homályosan
megfogalmazott terrorcselekmény elkövetése. Több mint 320 embert
végeztek ki egy év alatt, ezzel 2015-ben Pakisztán lett az egyik
legtöbb embert kivégző ország a világon.
- Pakisztánban
rendszerszintű diszkrimináció és üldöztetés áldozatai a
keresztény, muzulmán és hindu vallást követők egyes csoportjai.
Szinte az élet minden területén (lakhatás, oktatás, egészségügy)
éri őket diszkrimináció, de igen gyakran gyilkosságok vagy
fizikai erőszak áldozatai lesznek. 2015 februárjában egy
peshavari síita mecset elleni tálib támadásban 20 ember halt meg,
60 pedig megsérült. Tavaly márciusban két templom elleni
támadásban 22 ember vesztette életét, majd májusban 45 síitát
robbantottak fel egy buszon Karacsiban. Még abban az évben 3 hindu
templomot is megtámadtak fegyveres csoportok.
- A
különféle fegyveres csoportok rendszeresen követnek el
merényleteket kifejezetten civil célpontok ellen.
Kormánytisztviselők, civil és humanitárius szervezetek
munkatársai, de időnként állami beruházásokon dolgozó munkások
is meghalnak ezekben a merényletekben. 2016 márciusában
Peshavarban egy buszba rejtett bomba megölt 15 állami tisztviselőt,
további 25-öt pedig megsebesített. Januárban 22 ember halt meg,
amikor egy merénylő tüzet nyitott a Bacha Kan Egyetemen,
márciusban pedig egy bíróság ellen intézett öngyilkos
merényletben halt meg 18 ember.
Irak
Kurtey Ismaed, Észak-Irakból származó jazidi, a Nea Kavala görög táborban él.
- 3,4 millió embernek kellett elhagynia az otthonát
az Iszlám Állam elől menekülve, legtöbben rettenetes körülmények
között élnek az ország különböző pontjain, és arra várnak,
hazatérhetnek-e egyáltalán valaha. Az iraki hatóságok képtelenek
akár csak a legelemibb szükségleteiket is kielégíteni, ezért
civil szervezetek és önkéntesek próbálják meg ellensúlyozni az
állami segítség hiányát.
- Az állami biztonsági erők, az őket támogató
fegyveres milíciák, elsősorban a Popular Mobilization Unit (egy
síita milíciákat tömörítő ernyőszervezet) illetve a pesmerga
erők (Irak kurdisztáni régiójának fegyveresei) és az Iszlám
Állam összecsapásaiban 2015-ben legalább 6520 civil vesztette
életét. Mindkét fél sorozatosan követ el háborús és más
nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket. A hírek szerint
mindkét oldalon gyerekkatonák is harcolnak.
- Az iraki biztonsági erők és fegyveres
szövetségeik által az Iszlám Államtól visszafoglalt területeken
rendszeresen tárgyalás nélkül végzik ki azokat a helyi
szunnitákat, akiket a terrorszervezet támogatásával vádolnak.
2015 januárjában a kormány fegyveresei és a síita milíciák 56
szunnitával végeztek Barvanában, szintén még ebben a hónapban
egy jazidi milícia tagjai 21 civilt, köztük gyerekeket, nőket és
időseket lőttek le Jiriben és Sibayában, két nagyrészt
szunniták által lakott faluban.
- Az Iszlám Állam továbbra is válogatás nélkül
gyilkolja és kínozza a fennhatósága alá tartozó embereket. A
nőket szexrabszolgaként tartják, adják-veszik, megerőszakolják
és kínozzák őket. Azokat, akik megpróbálnak elmenekülni,
megölik, a legtöbbször egyszerűen lefejezik. 2016. július 3-án
az Iszlám Állam eddigi legsúlyosabb merényletében – egy zsúfolt
bagdadi bevásárló utcában robbantottak – 140 ember halt meg. Az
Iszlám Állam eddig nagyjából 33 000 ember haláláért felelős.
- Az iraki hatóságok bármilyen felhatalmazás
vagy jogalap nélkül rabolnak el embereket az utcáról vagy
otthonaikból, és még a legközelebbi családtagjaik számára sem
szolgáltatnak semmilyen információt hollétükről. A foglyokat –
elsősorban azokat, akiket terrorista cselekményekkel gyanúsítanak
– hetekre, hónapokra magánzárkába zárják, megkínozzák. Több
ezer embert tartanak fogva olyan titkos börtönökben, amelyek
felett sem a belügyminisztériumnak, sem a főügyészi hivatalnak
nincs ellenőrzési jogköre.
