Az ENSZ a nőkkel szembeni diszkriminációval foglalkozó bizottságának készített szakmai beadványunkban kifejtettük, hogy a magyar államnak mely területeken kell sürgősen lépéseket tenni azért, hogy felszámolja a nők munkaerőpiaci szegregációját.
Az ENSZ CEDAW Bizottsága azt ellenőrzi, hogy a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményt (CEDAW Egyezmény) aláíró országok betartják-e az abban foglalt kötelezettségeiket. Az Egyezménynek Magyarország is részese, így rendszeresen jelentésekben kell közölnie a nők jogainak érvényesítése terén elért előrehaladását.
A CEDAW Bizottság 2023-ban adott ki megállapításokat Magyarországról. Az ezzel kapcsolatos felülvizsgálat idén október 27 és 31. között lesz, amelyhez az Amnesty International is hozzájárult egy szakmai beadvánnyal. A beadvány az Amnesty International aggályait foglalja össze a tartós bérkülönbségekkel, a gondozási feladatok egyenlőtlen megoszlásával, a foglalkozási szegregációval és az azonos munkáért azonos bér érvényesítésének hiányosságaival kapcsolatban.
Ma Magyarországon a nők és férfiak bruttó bére közötti különbség 17,8% és az utóbbi időben ez egyre növekvő tendenciát mutat. A magas bérszakadék, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a magyar nőket, több okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik, hogy Magyarországon arányaiban több nő dolgozik alacsony fizetéssel járó ágazatokban (horizontális szegregáció) és hogy kevesebb nő tölt be vezető pozíciókat, mint férfi (vertikális szegregáció). A családfenntartási feladatokkal kapcsolatos nemi szerepekre vonatkozó elvárások is rontják a nők helyzetét, mivel a fizetetlen otthoni munka és a gyerekneveléssel a nőkre egyenlőtlenül háruló terhek ahhoz vezetnek, hogy a nők részben vagy egészben kiesnek a munkaerőpiacról.
A CEDAW Bizottságnak készített beadványunkban rámutattunk arra, hogy a Bizottság felhívása ellenére Magyarország nem tett célzott intézkedéseket a nemek közötti egyenlőség munkaerőpiacon való előmozdításáért. Nem történtek lépések a bérszakadék felszámolása érdekében, beleértve a horizontális és vertikális szegregáció csökkentését. Sőt, a magyar kormány által is támogatott káros nemi sztereotípiák tovább fokozzák a gyermektelen nők hátrányos megkülönböztetését, hosszú távon növelve a nemek közötti bérszakadékot.
A lesújtó adatok a női vezetők számát illetően megmutatkoznak a Központi Statisztikai Hivatal számaiban és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) statisztikáiban. 2024-ben a magánszolgáltatási szektorban dolgozó vezetőknek csupán egyharmada volt nő, míg az iparban és a mezőgazdaságban arányuk még alacsonyabb volt: a vezetők kevesebb mint egynegyede került ki a nők közül. A roma nők munkaerőpiaci előrelépésének nehézsége pedig hatványozott.
Habár a nők enyhén felülreprezentáltak a felsőoktatásban és a tudományos életben egyetemek vagy kutatóintézetek munkavállalóiként, ez az arány jelentősen csökken az akadémiai pályafutás előrehaladtával. Ez az úgynevezett „szivárgó vezeték” jelenség: minél magasabb az adott pozíció, a nők reprezentációja annál inkább csökken, a jelenség pedig nem magyarázható a tehetség vagy képességek hiányával.
Érdemes kiemelni a nők politikában betöltött szerepének korlátozottságát is. Az Országgyűlésben és a megyei közgyűlésekben a nők aránya alacsony maradt 2024-ben is (14%, illetve 15%), 2024-től pedig nincs a kormányban egyetlen női miniszter sem.
Konkrét ajánlásokat is megfogalmaztunk a magyar állam számára, amelyek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolását célozzák. Ezek közé tartozik, hogy Magyarország:
- fejlesszen ki és valósítson meg olyan oktatási programokat, amelyek bővítik a fiatalok karrierlehetőségeit, és már korai életkortól lebontják a nemi sztereotípiákat;
- ösztönözze a pedagógusképzést és a tanterv reformját, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget a tantárgyválasztásban és a pályaválasztási tanácsadásban;
- biztosítson további bérkorrekciókat az egészségügyi, szociális és oktatási szektorban;
- támogassa a mentorprogramokat, kapacitásfejlesztést és szponzorálási programokat a vezetői pozícióra törekedő nők számára a magán-, az állami és az akadémiai szektorban;
- vezessen be a nemek közötti bérkülönbség csökkentését célzó intézkedéseket, beleértve az EU bértranszparenciát célzó 2023/970. Irányelvének megfelelő implementálását.
Azért dolgozunk, hogy Magyarország kormánya megfogadja az ajánlásainkat, és a CEDAW Egyezménnyel összhangban átfogó lépéseket tegyen a nemek közötti egyenlőség terén.
Az Amnesty International a bérszakadék felszámolásáért idén indította az Ami a nőket illeti kampányát, amelyet kérünk, hogy aláírásoddal itt te is támogass.