Sürgős Akció – Családokat fenyeget a kényszerkilakoltatás Miskolcon

Sürgős Akciót indít az Amnesty International a kitelepítésre ítélt miskolci családok megsegítésére. A petíció címzettje Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Dr. Schweickhardt Gyula, polgármesteri megbízott. A követelésekről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is tájékoztatást kap.

Követeléseink:

  • Az
    önkormányzat függessze fel a
    kilakoltatásokat addig, amíg érdemi
    konzultációra nem kerül sor a
    Számozott utcákban élőkkel, és amíg
    mindenki számára a nemzetközi
    sztenderdeknek is megfelelő alternatív
    lakhatást nem biztosítanak;

  • az
    érintett városi hatóságok tegyenek meg
    mindent, hogy a kilakoltatásra csak a
    legvégső esetben kerüljön sor, és akkor is a
    nemzetközi emberi jogi előírások maximális
    tiszteletben tartásával hajtsák azokat
    végre;

  • biztosítsák,
    hogy a már 2014-ben kilakoltatottak is
    megfelelő jóvátételhez jussanak, ideértve az
    alternatív lakhatás biztosítását is
    számukra.

ITT írd alá petíciónkat!

A miskolci
Számozott utcákban folyó kilakoltatások
felháborítóak és törvénytelenek. Az
önkormányzat megszegi a nemzetközi emberi
jogi előírásokat. A nemzetközi jog alapján
kilakoltatásra csak a legvégső esetben
kerülhet sor, és csak abban az esetben, ha
az érintettekkel történő érdemi
konzultáció során a hatóságok minden más
alternatívát megvizsgáltak, minden fontos
információról tájékoztatták az
érintetteket, kompenzációt és megfelelő
alternatív lakhatási lehetőséget
biztosítottak számukra.” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International
Magyarország igazgatója
. “Többszáz
embert, köztük gyerekeket fenyeget a
hajléktalanná válás
veszélye, ha nem állítjuk meg, ami
Miskolcon folyik.”

Nagyjából 160,
főleg roma családot fenyeget a
kényszerkilakoltatás, a gyerekeket pedig
az állami gondozásba vétel Miskolcon a

Számozott utcákban. A hatóságoknak
biztosítaniuk kell, hogy senkit sem
tesznek ki erőszakkal az otthonából az
utcára.

Miskolc
önkormányzata – a város a negyedik legnagyobb
település Magyarországon – tervbe vette, hogy a
Számozott utcák néven ismert környék minden
lakóját kilakoltatják, hogy legyen hely az
átépítésre váró helyi labdarúgó stadionnak.
Legalább két család kapott felszólító levelet az
önkormányzat
megbízásából eljáró végrehajtótól, hogy legkésőbb
április 13-ig és 16-ig el kell hagyniuk az
otthonaikat, különben az utcára teszik őket.
Várhatóan újabb családok következnek. Az Amnesty
International képviselőjének a kialakult
helyzetről mesélve az egyik lakó ezt mondta
április 1-jén: “az egész dolog a fociról, a
pénzről és a rasszizmusról szól. Utálják a
romákat.”

A
most kézbesített felszólító levelek jelzik, hogy a
kilakoltatások ügyében tavaly óta nem gondolta meg
magát az önkormányzat, csak a téli hónapokra fel
kellett függesztenie a kilakoltatásokat a
törvényben előírt moratórium miatt. A
kilakoltatások előtt közel 900, nagyrészt roma
származású ember lakott a Számozott
utcákban. 2014 májusában nagyjából a fele közülük
kilakoltatási felszólítást kapott. 2014 decembere
óta közel 30 családot tettek az utcára, anélkül,
hogy érdemi konzultáció előzte volna meg a
kilakoltatásokat vagy alternatív lakhatásról
gondoskodtak volna számukra. Az Amnesty
International három alkalommal tett látogatást a
területen az elmúlt kilenc hónapban, többek között
találkozott azokkal az önkormányzati
tisztviselőkkel is, akik a kilakoltatások
lebonyolításáért felelősek. Az érintett lakók
arról számoltak be, hogy sem megfelelő
tájékoztatást nem kaptak, sem megfelelő lakhatási
alternatívát nem kínáltak fel számukra. A
nemzetközi emberi jogi szabályok alapján csak
akkor igazolható egy kilakoltatás lebonyolítása,
ha az a legszigorúbban követi a nemzetközi emberi
jogi előírásokat.

Háttér

A
miskolci hatóságok 2014. május 8-án fogtak neki a
Számozott utcák felszámolásának, amikor a
közgyűlés úgy döntött, hogy megszüntetik az ott
élők lakásbérleti szerződéseit. A lakók nagy része
jelenleg a hajléktalanná válás rémképével néz
farkasszemet, anélkül, hogy a kilakoltatás
miatt bármiféle kompenzációt kapna. Az
önkormányzat érdemben nem konzultált a lakókkal.
Az Amnesty International 2014. július 14-én írt az
önkormányzatnak, majd októberben találkozott is
annak képviselőivel.

Mint
a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányának (ICESCR) részes
állama, Magyarországnak kötelessége tiltani,
akadályozni és megelőzni a
kényszerkilakoltatásokat.

Az
ENSZ Gazdasági, Kulturális és Szociális Jogok
Bizottsága 7. Számú Általános Ajánlásában
hangsúlyozta, hogy kilakoltatásra csak a legvégső
esetben kerülhet sor, akkor ha már minden más
szóba jöhető lehetőséget megvizsgáltak és
elvetettek. Még abban az esetben is, ha egy
kilakoltatás igazolhatónak tekinthető, csak
akkor hajtható végre, ha a megfelelő eljárási
garanciák rendelkezésre állnak, illetve
biztosított a kompenzáció az elszenvedett
veszteségekért, és az alternatív lakhatás is
megoldott. A nemzetközi jog tiltja, hogy a
kényszerkilakoltatást és a házak lerombolását
büntetőeszközként használják fel olyan emberekkel
szemben, akiknek nincsen állandó lakóhelye vagy
más státusza.

A
nemzetközi emberi jogi előírásoknak megfelelően a
magyar hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell,
hogy a kilakoltatás nem diszkriminatív, és nem
sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Amikor a
hatóságok beruházásokat terveznek vagy bármilyen
okból kilakoltatást fontolgatnak, kötelességük
felmérni, hogy van-e olyan
csoport, amelyet a kilakoltatás hátrányosabban
érint. A magyar hatóságoknak kötelességük, hogy
lépéseket tegyenek a hátrányos megkülönböztetés
felszámolására, hogy ezzel is növeljék a
marginalizált csoportok, így például a romák
lakhatási biztonságát.

Az
Egyezségokmány értelmében a kilakoltatások előtt a
hatóságoknak kötelességük feltérképezni – egy
valódi konzultáció során az érintettekkel együtt –
az összes szóba jöhető alternatívát. Minden
csoportnak és egyénnek joga van ahhoz, ideértve a
nőket, kisebbségeket és fogyatékkal élőket
is, hogy az összes fontos információt megosszák és
konzultáljanak vele, valamint végig részt vehessen
a folyamatban. Ahhoz is joguk van, hogy megoldási
javaslatokkal álljanak elő, amit a hatóságnak
kötelességük alaposan megvizsgálni.

Az
ENSZ alapelvei és iránymutatásai alapján (UN Basic
Principles and Guidelines on Development-based
Evictions and Displacement) az államoknak minden
olyan beruházás vagy fejlesztés kivitelezése előtt
hatástanulmányt kell készíteniük, amely
kilakoltatással is járhat. A tanulmánynak adatokat
kell tartalmaznia az érintett területről, az ott
élő emberekről,
kitérve a helyhez kötődő kapcsolatukra (például
jövedelemszerző tevékenységeikre), a
közszolgáltatásokra a térségben stb.

A
konzultáció csak akkor tekinthető érdeminek, ha
feltérképezi a kényszerkilakoltatás helyett szóba
jöhető összes lehetséges alternatívát. Például, ha
a kilakoltatás oka lakbérhátralék, akkor olyan
megállapodást kell találni, amely több időt hagy a
bérlőknek a tartozás rendezésére. Ha a
kilakoltatás oka a
veszélyes lakhatási körülmények, akkor lehetőség
szerint fejleszteni kell az ingatlanokat, nem
pedig lerombolni.

Miskolc polgármesterének írt levelünket ITT találod.

Téma