Leírás
Östör Dávid vagyok, 32 éves. Nyolc éve élek együtt a barátommal, közel négy éve él velünk Hannibál, a törpesün is. Az ország egyik legnagyobb könyvesboltját vezethetem – szeretem azt gondolni, hogy a legjobbat is.
A könyvek gyakran tükröt tartanak elénk – néha a múltról mesélnek, néha a jövőt vetítik előre.
Olvastunk már elnyomásról, megfigyelésről, társadalmi kirekesztésről. Az ilyesmi sokáig távolinak tűnt – valahol máshol történt, vagy csak a regények világában létezett.
De egyre gyakrabban kell kimondanunk: ez nem fikció – ez a valóság.
A jogfosztás nem mindig látványos – néha csak csendes hallgatásban, máskor nyílt gyűlöletben ölt testet. És ez nem csak az autoriter rezsimek sajátja: a gyűlöletbeszéd, a jogi egyenlőtlenség és a láthatatlanság sok országban, köztük Magyarországon is valóság.
Az Amnesty International nap mint nap azért dolgozik, hogy ezek az emberek ne maradjanak egyedül.
Jogsegélyt nyújtanak, kampányolnak, megszólaltatják a néma történeteket – és a világ elé tárják azt, amit sokan próbálnak elrejteni.
A Pride hónap számukra – és számomra – nem csak ünnep. Hanem figyelmeztetés is arra, hogy mennyi dolgunk van még.
Ez a kampány azért született, hogy emlékeztessük magunkat és másokat: a jogaink nem maguktól értetődőek, és a szabadság nem egy irodalmi eszmény, hanem emberi alapjog.
Nem elég elolvasni egy történetet az igazságtalanságról – tenni is kell valamit érte. Ennek a történetnek közösen írjuk a folytatását.
Az Amnesty ebben segít. És te is segíthetsz.
Támogatásoddal azok mellé állsz, akiket elnémítottak, kiszorítottak, elfelejtettek.
Hogy ne arról kelljen újabb regényeket írni, hogyan veszítettük el a szabadságunkat, hanem arról, hogyan küzdöttünk érte, védtük meg és harcoltuk ki.