Leírás
Együtt többek vagyunk – ez annak az adománygyűjtő kampánynak a mottója, amelyhez én is csatlakoztam követként. Ezen a héten tehát a közösségről fogok beszélni, beszélgetni, mindenféle formájában, ahogyan megélem a közösségi létet.
Ezt azért teszem, mert szeretném, ha az Amnesty Magyarország, aminek én is munkatársa vagyok, még többet tudna tenni az emberi jogok érvényesüléséért Magyaroszágon és nemzetközi szinten. Dolog, az van bőven, és az emberi léptékkel belátható időn belül lesz is még. Csak idén idehaza korlátozták a gyülekezési szabadságot (közösségek alakítását tehát); fenyegettek civileket, újságírókat, bírókat (stb.) ellehetetlenítési törvénnyel; idén újból nőtt a nemek közötti bérkülönbség: két nappal korábban érkezett az Egyenlő Díjazás Napja, mint tavaly; ősszel rabosították a Pécs Pride szervezőjét, és nyáron megtiltottak egy emberi jogi demonstrációt pusztán amiatt, mert egy nyíltan meleg ember is felszólalt volna rajta… a lista hosszan folytatható még. Ezek csak azok a nyilvános ügyek, amelyek az Amnesty aktív zászlóshajó-projektjeit közvetlenül érintik – és csak a magyarok.
Nekünk, akiknek az életét mindez áthatja, éppen arra van szükségünk, ami ellen hatni próbálnak: közösségre.
Közösségvállalásra. Együttgondolkodásra. És főleg egyfelé tartó cselekvésre.
Az Amnestyben épp ezért kutatunk, szervezünk akciót, érdekérvényesítünk nemzetközi szinten, tartunk képzéseket, és ezért állunk ki egymásért és osztjuk meg a tudásunkat más civilekkel.
És ezen a héten az adománygyűjtésemmel én is erre invitállak.
Együtt többek vagyunk!