A magyar menedékjogról szóló törvény ijesztő módosítása a háborúk és üldöztetések elől menekülők tízezreit veszélyezteti, az ország továbbra is semmibe veszi kötelezettségeit az európai menekültügyi válság közepette – mondta az Amnesty International.
A
törvénymódosítás, amely augusztus 1-jén lép hatályba, olyan
helyzethez vezethet, amelyben minden menedékkérőt, aki az országba
valamely szomszédos balkáni államból próbál belépni,
elutasítanak és Szerbiába toloncolnak. Ráadásul a magyar
hatóságok jelenleg egy 4 méteres kerítést építenek 175 km
hosszan a szerbiai határ mentén, hogy meggátolják a menekültek
és migránsok belépését az országba.
Az
Amnesty International arra szólít fel, hogy a törvényt sürgősen
vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság.
„Ez
a lépés egy rosszul álcázott kísérlet arra, hogy Magyarország
kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó
nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól, akiknek
globálisan elismert joguk van a menedékkérelemhez” – mondta
John Dalhuisen, az Amnesty
International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„A
hatóságok Magyarországon – vagy bármely más országban – nem
tagadhatják meg a menedékkérők kérelmeinek egyéni elbírálásra
való jogát. A menedékkérők egész csoportjának teljes
elutasítása helyett Magyarországnak kötelessége, hogy segítse
azokat, akik menedéket kérnek, illetve, hogy minden kérelmet
egyénileg bíráljon el.”
A
módosítás alapján a belépést minden olyan menedékkérőtől
megtagadják majd, aki előtte egy olyan országon halad át, amely a
magyar hatóságok által „biztonságosnak” tartott országok
listáján szerepel, ideértve Szerbiát és Macedóniát is. Bárkit,
aki egyszerűen átutazott ezeken az országokon, tekintet nélkül a
származási országukra, feltartóztathatnak a határon.
Magyarországon
megszaporodtak a menekültellenes megszólalások és cselekmények,
mióta a Balkán felől érkező migránsok és menedékkérők száma
megnőtt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint 2015. július 10-ig az
év eleje óta menedékért folyamadók 99%-a – 86 ezer ember –
Szerbián keresztül lépett be az országba.
A
hónap elején kiadott jelentésében az Amnesty International
dokumentálta a migránsok és menedékkérők Balkánon keresztüli
átutazásának pusztító következményeit. A menekültügyi
rendszerek Macedóniában és Szerbiában nem hatékonyak, és nem
tudják garantálni a nemzetközi védelmet a rászorulóknak.
A
szerb menedékjogról szóló törvény megfelelő alkalmazásának
hiánya a menedékkérelmek nagy részének felfüggesztéséhez vagy
megszüntetéséhez vezet. Ez az emberek jelentős részét annak a
veszélynek teszi ki, hogy visszaküldik őket Macedóniába, onnan
pedig Görögországba. 2014-ben a 388 szerbiai menedékkérelemből
menekültstátuszt csak egy menedékkérő kapott – egy tunéziai
állampolgár – rajta kívül pedig öt szíriai kapott kiegészítő
védelmet a fegyveres konfliktus miatt.
„A
helyzet egyszerűen tarthatatlan – az Európa határvidékein fekvő
országokba rekordszámú migráns és menedékkérő érkezik, de az
egyik helyről a másikra küldözgetés nem megoldás, és nem menti
fel az olyan országokat, mint Magyarország vagy Szerbia a jogi
kötelezettségeik alól” – hangsúlyozta John Dalhuisen.
Az
Amnesty International szerint a menedékjogról szóló törvény
módosítása sérthet számos nemzetközi egyezményt: 1951.
évi Genfi Menekültügyi Egyezmény; az Emberi Jogok Európai
Egyezménye; A
kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni
nemzetközi egyezmény; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya és Az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve
ellentétes lehet
Magyarország Alaptörvényével.
„Levelet
küldtünk a magyar országgyűlési
képviselőknek,
arra kérve őket,
hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és kezdeményezzék a módosítás
Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatát. Bízunk benne, hogy a magyar
képviselők
megértik a helyzet súlyosságát, és az emberi jogok védelmét
helyezik gondolkodásuk középpontjába –
mondta Jeney
Orsolya,
az
Amnesty International Magyarország igazgatója.
Háttér
Miután az
országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást júniusban, a
magyar kormány július 21-én kiadott egy határozatot, amelyben
meghatározta a biztonságos származási és biztonságos harmadik
országok listáját. Ezek közé tartoznak az EU-s tagállamok,
Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia, az Európai Gazdasági
Térség tagállamai, az Egyesült Államok azon államai, ahol nem
alkalmazzák a halálbüntetést, Svájc, Bosznia-Hercegovina,
Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.
Júliusban
az országgyűlés újabb módosítást emelt be a menekültjogi
törvénybe, amely kimondja, hogy azokról kérelmezőkről, akik
„biztonságos származási országból” származnak gyorsított
eljárásban döntenek. Azok a kérelmek pedig, amelyeket olyan
menedékkérők terjesztenek elő, akik „biztonságos harmadik
országon” keresztül érkeznek, elfogadhatatlanok lesznek. Ez a
módosítás augusztus 1-jén lép hatályba.
Az
olyan menedékkérelmek mérlegelés nélküli elutasítása,
amelyeket azok nyújtottak be, akik ezeken az országokon átutaztak,
refoulmentnek minősülhet,
vagyis olyanok törvénytelen visszaküldésének, akiknek jogukban
áll, hogy menekültként ismerjék el őket.
