Az Amnesty International január 14-i jelentése szerint Iránban példátlan mértékű tömeges gyilkosságok történtek a december végén kezdődött országos tüntetéssorozat miatt. A szervezet hitelesített videók és szemtanúk megbízható információi alapján arra a következtetésre jutott, hogy a biztonsági erők tömegével ölik meg a tüntetőket, január 8-án ráadásul teljesen hozzáférhetetlenné tették az országban az internetet, hogy a jogsértéseik ne kerüljenek nyilvánosságra.
A december 28-a óta tartó, többnyire békés tüntetések leverésére irányuló, egyre fokozódó erőszakos elnyomás rengeteg életet követelt, a hivatalos adatok szerint is már kétezer felett jár a halálos áldozatok száma.
Az ENSZ tagállamainak azonnali és összehangolt lépéseket kell tenniük a további vérontás megelőzése érdekében, többek között az Emberi Jogi Tanács és a Biztonsági Tanács rendkívüli üléseinek összehívásával. A további mészárlás megakadályozása érdekében az országoknak fontolóra kell venniük egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási eljárás kialakítását, amellyel a jogsértések elkövetőivel szemben azonnal büntetőeljárás indítható. A Biztonsági Tanácsnak pedig azonnal a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell vinnie az iráni ügyet.
„A vérontásnak és az elkövetők büntetlenségének véget kell vetni. A január 8-a óta elkövetett gyilkosságok és az elnyomás mértéke még az iráni hatóságok jogsértésekben és bűncselekményekben gazdag múltjában is példátlan.”
„Miközben az iráni társadalom nagy része a hatóságok éles fegyvereivel bátran szembenézve az utcára vonult, Irán vezetője és a biztonsági erők az eddigi leghalálosabb megtorlásukat hajtották végre. A hatóságok szándékosan tömeges gyilkosságokat követtek el azok ellen, akik radikális változást és az iszlám köztársaság rendszeréről egy új, az emberek alapvető jogait és méltóságát tiszteletben tartó kormányzati rendszerre való áttérést követeltek. A nemzetközi közösségnek sürgős lépéseket kell tennie a tüntetők védelme érdekében, és mindent el kell követnie az elkövetők felelősségre vonásáért.” – nyilatkozta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Az Amnesty International által összegyűjtött bizonyítékok szerint a biztonsági erők utcákon és háztetőkön – többek között lakóházak, mecsetek és rendőrkapitányságok tetején – többször is éles lőszerrel töltött fegyverekkel lőttek az emberekre, gyakran a fegyvertelen tüntetők fejét és törzsét célozva. A kórházak tele vannak sebesültekkel. Gyakori, hogy a kétségbeesett családok túlzsúfolt hullaházak közelében, hullazsákokban keresik eltűnt szeretteiket. Mások arról számoltak be, hogy a holttesteket teherautókra, konténerekbe vagy raktárakba pakolják.
Az Amnesty International több tucat olyan videót és fényképet elemzett, amelyek Alborz, Gilán, Kermánsáh, Razavi Horászán, Szisztán, Beludzsisztán és Teherán tartományok tíz városában történt tüntetések leverésével kapcsolatosak. A szervezet független igazságügyi orvosszakértővel is konzultált a halálos vagy súlyos sérüléseket ábrázoló fényképek és videók kapcsán.
Iránon kívül tartózkodó emberi jogi aktivisták és újságírók kilenc tartomány tizenhat városából harmincnyolc tüntetőtől származó szöveges és hangüzenetek képernyőképeit osztották meg a szervezettel. Az Amnesty kutatói személyesen beszéltek egy egészségügyi dolgozóval és két tüntetővel Iránból, valamint tizenhat olyan emberrel, akik jól ismerik Iránt, köztük áldozatok rokonaival, emberi jogi aktivistákkal, újságírókkal és egy olyan szemtanúval is, aki január 12-én menekült el az országból.
Az összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy január 8-a óta országszerte fokozódott a biztonsági erők összehangolt erőszakos fellépése, amely során jogellenesen, szándékosan halálos erőt alkalmaztak a többnyire békés tüntetők és járókelők ellen.
Videóelemzések és szemtanúk beszámolói szerint a tüntetések leverésében részt vevő biztonsági erők között szerepel az Iráni Forradalmi Gárda, beleértve annak Baszidzs milíciája, az iráni rendőrség különböző egységei, amelyek perzsa rövidítéssel FARAJA néven ismertek és civil ruhás rendőrök is.
A hitelesített felvételeken súlyos, egyes esetekben halálos sérülések láthatóak, többek között fej- és szemsérülések, valamint az utcán mozdulatlanul fekvő vagy olyan emberek, akik holttesteket cipelnek, miközben a videókban folyamatos lövöldözés hallatszik. Más felvételeken vérző vagy élettelenül fekvő emberek láthatók a kórház padlóján. A felvételek készítői több videóban is kijelentik, hogy az abban szereplőket megölték.
Legalább két videó azt mutatja, hogy a biztonsági erők tagjai üldözik, majd közvetlen közelből rálőnek a menekülő tüntetőkre, akik láthatóan nem jelentenek olyan fenyegetést, amely bármilyen erőszak alkalmazását indokolná velük szemben, nemhogy lőfegyverek használatát.
Az Amnestynek egy teheráni újságíró így fogalmazott:
„Mondják el a világnak, hogy Iránban kimondhatatlan bűncselekményeket követnek el… Mondják el a világnak, hogy ha nem tesznek semmit, akkor [a hatóságok] tömegsírt csinálnak az országból.”
Az internetleállás jelentősen megnehezítette az áldozatok, újságírók és emberi jogi szervezetek számára, hogy részletes interjúkat készítsenek és dokumentálják a jogsértéseket. Ezek mind növelik a bizonyítékok megsemmisülésének kockázatát.
Az Amnesty International ismételten felszólítja Irán legfőbb biztonsági szervét, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy haladéktalanul utasítsa a biztonsági erőket az erőszak és a lőfegyverek jogellenes használatának beszüntetésére, valamint az internet-hozzáférés teljes körű visszaállítására.
Az államoknak és a nemzetközi közösség egészének már régóta esedékes feladata, hogy egy átfogó nemzetközi igazságszolgáltatási rendszert hozzanak létre, és foglalkozzanak azzal az évtizedek óta fennálló, rendszerszintű büntetlenséggel, amely lehetővé tette az iráni hatóságok számára, hogy tartósan nemzetközi jogi bűncselekményeket kövessenek el, felszámolják az ellenzéket, és letagadhassák az ENSZ iráni tényfeltáró missziója által megállapított emberiesség elleni bűncselekményeket. Egy ilyen átfogó igazságszolgáltatási eljárás nemzetközi lépéseket igényel, ideértve az Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatát (az ENSZ Biztonsági Tanácsának erre irányuló kérését követően), kifejezetten egy Iránnal kapcsolatos igazságszolgáltatási mechanizmus létrehozását, valamint általános joghatóság alapján büntetőeljárások és vádemelések kezdeményezését az egyes országok részéről.
Teherán tartomány
Hitelesített videófelvételek és szemtanúk bizonyítják, hogy a biztonsági erők tömegesen végeztek ki embereket Teherán tartomány egész területén.
2026. január 10-én megrázó felvételek jelentek meg egy hullaházról, amelyet a Teherán közelében, Kahrizakban található Jogi Orvostani Szervezet (egy állami törvényszéki intézet) egyik melléképületében alakítottak ki, miután az épület hivatalos hullaháza megtelt. Öt videó mutatja, ahogy megtört családok próbálják megtalálni megölt hozzátartozóikat a hullazsákokba helyezett holttestek között. Az Amnesty International elemezte az öt felvételt, és az esetleges átfedések figyelembevétele után is legalább 205 különálló hullazsákot azonosított.
Egy 2026. január 11-én közzétett videón egy képernyő látható az intézményen belül, amely az elhunytak fényképeit jeleníti meg számlálóval ellátva. Úgy tűnik, a hatóságok ezt a módszert alkalmazzák az azonosítások megkönnyítésére. A számláló 250-ig is felmegy, jelezve a holttestek megdöbbentő számát.
A BBC Persian 2026. január 13-án közzétett beszámolója idéz egy kahrizaki szemtanút, aki a január 9-i helyzetet így írta le:
„[Az áldozatok családtagjai] eljutottak egy boncterembe, ahol a testek egymásra voltak halmozva… Volt egy helyiség, amely annyira tele volt halottakkal, hogy az ajtót sem lehetett kinyitni… Egy másik szobában a nők hullái voltak.”
Három, megbízható forrásból érkező információ szerint a kahrizaki központi hullaház mellett az áldozatok hozzátartozóit temetőkbe és kórházakba irányítják, ahol a holttesteket raktárakban és teherszállító konténerekben helyezik el.
Egy, a teheráni Behesht-e Zahra temetőben készült videón az látható, hogy családok a szeretteiket az épületen kívül és belül sorakozó hullazsákokban keresik. Nem ismert, hogy a felvétel mikor készült, de a készítő szerint a holttesteket a 2026. január 8-án és 9-én szállították oda. A videóban és négy fotón legalább 120 hullazsák látható. Egy hozzátartozó szerint, aki január 9-én ment oda hazavinni a szerette holttestét, a halottasház zsúfolásig tele volt.
A Teherán tartományból származó korábbi felvételek alapján megállapítható, hogy egyre keményebb lett a hatóságok fellépése. Egy január 9-én közzétett videó 10–12 holttestet mutat a kelet-teheráni Alghadir kórházban.
Egy másik, videó a kórháztól nagyjából egy kilométerre lévő Tehranpars városnegyedben végbemenő kegyetlen erőszakot mutatja meg. A szöveg szerint a felvétel január 8-án készült, de az Amnesty International ezt nem tudta megerősíteni. A videón két tüntető próbál fedezékbe vonulni, miközben folyamatos lövések hallatszanak a Rashid 115 utcában. A tüntetők nem látszanak, de az egyikük figyelmezteti a videózó társát:
„Tedd le a telefonod. Eltalálják a kezedet. Mesterlövészek vannak [a biztonsági erők között].”
Egy hatperces videó, amelyet 2026. január 9-én vettek fel a tehranparsi Rashid 115 utcában, azt mutatja, hogy a biztonsági erők egy rendőrőrs tetejéről lőnek a menekülő tüntetőkre és járókelőkre. A közeli Narmak városrészben élő szemtanú ezt mesélte:
„A Narmak negyedben [a biztonsági erők] legalább öt vagy hat embert lőttek le előttünk. Abbahagyták a fémsörétek használatát, és már éles lőszerrel lőnek.”
Egy másik szemtanú arról számolt be, hogy rengeteg embert vittek be lőtt sebekkel a Teherán északkeleti részén található Labbafinejad kórházba. Az Amnesty szerint hasonló beszámolók érkeztek a Godzsban működő kórházból is, valamint egy másik egészségügyi intézményből a Sadeghieh közelében.
Egy tüntető ezt mesélt a Nassimsáhr városában történtekről:
„[A biztonsági erők] válogatás nélkül lőttek a menekülő emberekre. Megölték… az embereket [január 8-án]. Január 9-én is mindenkire rálőttek, és megöltek… embereket. Mondjátok el az egész világnak. Minden sarkon tinédzserkorúnak tűnő, Kalasnyikovval felfegyverkezett Baszidzs ügynökök álltak.”
Razavi Horászán tartomány
A január 8-án készült videófelvételek – amelyeket szemtanúk és egészségügyi dolgozók beszámolói is alátámasztanak – azt mutatják, hogy Razavi Horászán tartományban a biztonsági erők figyelmeztetés nélkül lőttek a tüntetőkre és a járókelőkre. Ez súlyos eszkalációt jelez egy olyan tartományban, ahol kiemelkedően magas a halálos áldozatok száma.
Az Amnesty Internationalnek nyilatkozó egyik egészségügyi dolgozó szerint:
„Január 9-én éjjel százötven fiatal tüntető holttestét vitték be egy kórházba, majd átszállították őket a Meshed közelében lévő Behesht Reza temetőbe. Egy sérült fiatal nő a kórházban halt meg, akiről – a család tiltakozása ellenére – [a hatóságok] azt akarták bejelenteni, hogy a tüntetők ölték meg. A hatóságok még azelőtt temették el az elhunytakat, hogy azonosították volna őket, és csak ezt követően értesítették a családokat.”
Egy január 10-én, a Meshed Vakilabad sugárúton készült videón az látható, hogy a biztonsági erők magasabban fekvő pontokról – többek között gyalogoshidakról – lőnek a tüntetőkre. Egy másik ugyanezen a napon és helyen rögzített videó azt mutatja, ahogy a biztonsági erők üldözik a tüntetőket, miközben lövések hallatszanak. A felvételen egy fényvillanás is látható, amelyet egy hangos dörrenés követ: a felvétel készítője szerint a hatóságok az emberekre lőnek.
Egy vakilabadi szemtanú így idézte fel a biztonsági erők fellépését:
„Könnygázt és villanógránátokat használtak, és közvetlenül [a tüntetőkre] lőttek. Még az emberek otthonaiba is belőttek könnygázzal. Éles lőszerrel lőttek Vakilabad környékén, többen megsérültek. Az emberek úgy érzik, már semmit sem veszíthetnek.”
Egy másik meshedi egészségügyi dolgozó szerint:
„A sürgősségi osztályon dolgozom… Mindenki, akit behoztak, szörnyű sérüléseket szenvedett a közvetlen közelről leadott lövésektől. Néhányuknak sörétek voltak a fejében és az arcában. Nyilvánvaló volt, hogy [a biztonsági erők] gyilkolni akartak. Ezek a szívtelen emberek nem ismernek kegyelmet.”
Alborz tartomány
A videók elemzései és a szemtanúk beszámolói alapján január 8-a óta Alborz tartományban is tömegesen ölték meg a tüntetőket és a járókelőket.
Egy, az Amnesty International által megvizsgált felvételen lövések hallatszanak, egy másik január 10-én, Karadzsban készült videón pedig fegyveres biztonsági erők tucatjai járőröznek az utcán.
Két, január 9-én közzétett videó több férfit és nőt mutat mozdulatlanul egy kórház padlóján. Az egyik felvételen a készítő azt mondja: „[A biztonsági erők] éles lőszerrel gyilkolták az embereket.” A videón látható felirat szerint a képek Fardisból, január 8-ról származnak, de az Amnesty International nem tudta megerősíteni a pontos dátumot és helyszínt.
A tartományból érkező beszámolók további bizonyítékként szolgálnak a biztonsági erők erőszakos fellépésére. Egy fardisi egészségügyi dolgozó a következőkről számolt be a karadzsi kórházakkal kapcsolatban:
„A Szolejmáni kórházba csak azon az [január 8-i] éjszakán 87 holttestet hoztak be… A Parsian kórházban 423 sérült volt. Tele volt az épület, rengeteg volt a sérült.”
Kermánsáh tartomány
A január 8-i és 9-i beszámolók és felvételek is azt mutatják, hogy Kermánsáh tartományban a biztonsági erők széles körben, jogsértő módon alkalmaztak lőfegyvereket és egyéb tiltott fegyvereket a tüntetőkkel szemben. A kegyetlen fellépés halálos áldozatokhoz és sérülésekhez vezetett Kermánsáh, Eszlámábád-e Garb és Gilánegarb városaiban.
Több, január 8-án közzétett videón látható, hogy egyenruhás és civil ruhás rendőrök a kermánsáhi Golha sugárúton és a környező területeken erőszakos letartóztatásokat hajtanak végre. Az egyik felvételen hallható, ahogy egy sörétes fegyvert elsütnek és újratöltenek. A felvétel nem mutatja a célba vett személyt. A második videón sörétes puskákkal járőröznek az utcán, és egy embert letartóztatnak.
Egy szintén január 8-án közzétett videón kaotikus jelenetek láthatók: a tüntetők két földön fekvő sérült embernek próbálnak segíteni, miközben a felvételt készítő azt kiáltja: „Megöltek két embert!”
Az Amnesty Internationallel egy jogvédő aktivista által megosztott két gilánegarbi videón is lövések hallatszanak; az egyiken tüntetők menekülnek, miközben folyamatosan lövések dördülnek.
A videós bizonyítékokat a szemtanúk beszámolói is megerősítik. Egy sérült tüntető így mesélt a történtekről:
„Kermánsáh háborús övezetnek tűnik. Lövedékek csapódnak be mindenfelé. A rendőrök a mellékutcákból jöttek elő, és lövöldözni kezdtek. Mindenki futott, de a lövések hangja nem szűnik. Húsz fémsöréttel találtak el, és egy közeli házban kerestem menedéket… A biztonsági erők még azokra a házakra is rálőttek, ahol a menekülőknek próbáltak védelmet nyújtani.”
Egy gilánegarbi szemtanú így üzent:
„A helyzet rendkívül súlyos. Tegyetek valamit; [a biztonsági erők] éles lőszerrel lövik az embereket… Vérfürdőt zúdítottak az emberekre. A lelkiismeretetekre kérlek benneteket: tegyetek bármit, amit tudtok. Értesítsétek az emberi jogi szervezeteket.”