Ma hozták nyilvánosságra Tamara Ćapeta főtanácsnok indítványát abban az Európai Unió Bíróságán zajló eljárásban, amely 2023-as magyar bírósági reform és EU-s források kifizetése körül forog.
„Régóta mondjuk, hogy nem lehet toldozgatni, foltozgatni a bírósági függetlenség intézményét: valódi garanciákra van szükség annak megerősítésére. Ha másból nem is ért a kormány, legalább a 3885 milliárd forint érdekelhetné – mondta Hacsi Gábor, az Amnesty International Magyarország kutatási igazgatója.
A reformra azt követően került sor, hogy az EU 2022-ben egy sor feltételt támasztott Magyarország felé az uniós pénzek lehívásához. Ezek egyike egy, a bírósági függetlenség megerősítését célzó törvénycsomag volt. Ezt végül 2023 májusában fogadta el a magyar Országgyűlés.
Az Európai Bizottság végül 2023 decemberében elfogadta a reformot és így jóváhagyta 10,2 milliárd euró felszabadítását. Mivel az egyéb – így a korrupció visszaszorítására vagy a homofób és transzfób propagandatörvény eltörlésére irányuló – feltételeket Magyarország nem teljesítette, ezért sokmilliárd euró a mai napig zárolt.
Az Európai Parlament pedig beperelte a Bizottságot azért, mert szerinte nem lett volna szabad elfogadnia a magyar bírósági reformot. Most ebben az ügyben hozott az EU Bíróság főtanácsnoka véleményt, amely ugyan nem kötelezi a Bíróságot, de általában előre jelzi, hogy milyen döntésre számíthatunk.
A főtanácsnoki indítvány szerint a Bizottság elfogadó határozatát a Bíróságnak meg kell semmisítenie. Érvelése szerint a Bizottság nem vizsgálta és értékelte kellően, hogy Magyarország eleget tett-e a támasztott követelményeknek: (1) a Kúria függetlensége megerősítése, (2) az alkotmánybírák bíróvá való átejtőernyőzése megakadályozása és (3) annak megerősítése terén, hogy a magyar bírák az EU Bíróságához fordulhassanak a jogaink érdekében.
Az Európai Bíróság döntése az év második felére várható. Ha a főtanácsnoki indítványnak megfelelő ítélet születik, a bírósági reformot újra kell majd szabni, és felmerülhet a 10,2 milliárd euró visszafizetése is.