Jogfosztó a jogvédelem álruhájába bújtatott terrorellenes szabályozás

Az új szabályozás Európát az állandó és veszélyes „biztonságiasítás” állapotába sodorja – áll az Amnesty International 14 EU tagállam terrorellenes intézkedéseiknek emberi jogi hatásairól szóló jelentésében.

MAGYAR ÖSSZEFOGLALÓ

A Alaptörvény hatodik módosítása
és a hozzá kapcsolódó jogszabály változások
terrorveszélyhelyzet esetén lehetővé teszik a végrehajtó
hatalom számára a gyülekezési és a szabad mozgáshoz való jog
szigorú korlátozását valamint a vagyoni eszközök
befagyasztását. Homályosan meghatározott rendelkezések
biztosítanak olyan jogköröket, mint a jogszabályok felfüggesztése
és újak gyorsított elfogadása, illetve az éles lőfegyverekkel
felszerelt honvédség bevetése a közrend biztosítása érdekében.

Franciaországban a szükségállapot fogalmát öt alkalommal
módosították, a normál eljárás részévé téve olyan
intézkedéseket, mint a demonstrációk betiltása vagy bírósági
engedély nélküli házkutatások foganatosítása.

A kivételes intézkedések a normál jogrend részévé váltak
Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a szabad mozgást
közigazgatási rendeletekkel korlátozzák. Lengyelország új
terrorellenes törvénye állandósítja a drákói
hatalomgyakorlást, és különösen hátrányosan érinti a
külföldieket.

Bizonyos államokban a jogvédők vagy a politikai aktivisták a
terrorellenes szabályozás céltáblái. Jó példa erre a francia
rendőrség hatalomgyakorlása, amely 2015-ben környezetvédő
aktivistákat helyezett házi őrizet alá az ENSZ párizsi
klímakonferenciája alatt.

Az állam megfigyel

Számos EU ország csatlakozott a „megfigyelő államok”
sorába, mióta az új szabályok teret engednek a megkülönböztetés
nélküli tömeges megfigyeléseknek, amelyek túlzott beavatkozási
lehetőséget és aránytalan ellenőrizetlen hatalmat biztosítanak
a titkosszolgálatoknak.

Tömeges megfigyelési jogosultságokat adtak vagy kiterjesztették
azok hatókörét például Nagy-Britanniában, Franciaországban,
Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában,
Belgiumban és Hollandiában teret engedve ezzel a tömeges
lehallgatásoknak, és több millió ember személyes adataihoz való
hozzáférésnek.

A célzott és felügyelet nélküli tömeges megfigyelés
hatalmas méreteket öltött. Lengyelország 2016-ban elfogadott új
terrorellenes szabályai lehetővé teszik olyan titkos megfigyelések
lefolytatását – lehallgatások, az elektronikus és
telekommunikációs csatornák ellenőrzése 3 hónapon keresztül
bírósági kontroll nélkül -, amelynek célpontjai a külföldiek.

A brazil David Miranda újságírót, aki az Edward Snowden által
kirobbantott megfigyelési botrány tényfeltárói munkájában vett
részt, a terrorelhárítási erők 2013-ban feltartóztatták,
amikor megpróbált átutazni az Egyesült Királyság területén.
Őrizetbe vették, átkutatták és 9 órán keresztül hallgatták
ki „kémkedésben” és „terrorcselekményben” történő
részvétel gyanújával.

Képzelt bűncselekmények

Az orwelli „képzelt bűncselekmény” modern változata
szerint az embereket olyan cselekmények miatt lehet eljárás alá
vonni, amelyek csak igen halvány kapcsolatban vannak valódi
bűncselekményekkel. A megelőzésre az eddiginél sokkal jobban
fókuszáló terrorellenes intézkedésekkel a kormányok lényegében
olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek tárgya a
„bűncselekmények előtti” magatartás. Ezenkívül a kormányok
egyre jobban támaszkodnak a szabad mozgás és más szabadságjogok
gyakorlásának korlátozása érdekében a közigazgatási
kontrollra. Mindez oda vezetett, hogy sok embert kijárási vagy
utazási tilalommal sújtottak, illetve elektronikusan megfigyeltek
anélkül, hogy megvádolták vagy elítélték volna őket bármilyen
bűncselekményért. Ezekben az esetekben a bizonyítékok gyakran
titkosítottak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az
„elő-bűncselekménnyel” vádolt személyeknek nincs lehetőségük
megvédeniük magukat.

Menekültek és kisebbségi csoportok célbavétele: az Ahmed H.
eset

Különösen a menekültek, migránsok, jogvédők, aktivisták és
kisebbségi csoportok tagjai kerültek a célkeresztbe. Az
intézkedések gyakran sztereotípiákon alapuló előítéleteken
alapulnak, amely oda vezet, hogy a terrorizmus fogalmát amúgy is
tágan és homályosan meghatározó jogszabályokat tévesen
alkalmazzák. Számos EU tagállam kísérelt meg a menekültválság
és a terrorfenyegetettség között párhuzamot vonni.

Novemberben a Szegedi Törvényszék a szíriai állampolgárságú,
Cipruson élő Ahmed H.-t 10 év fegyházra ítélte terrorcselekmény
elkövetéséért. A terrorcselekmény pontosan meg nem határozott
tárgyak eldobásában és abban merült ki, hogy az elítélt
megafonba beszélt a határt őrző rendőrökkel való összecsapás
előtt. A valóságban Ahmed azért utazott oda, hogy idős szüleit
segítse Szíriából Európába tartó menekülésük során. Bár
beismerte a dobálást, a felvételeken az is látható, hogy
igyekezett lecsillapítani a tömeget.

Ahmed felesége, Nadia a következőt mondta az Amnesty
Internationalnek: „Fenekestül felfordult az életünk. Igyekszem a
lányaink anyja és apja is lenni, de ez nagyon nehéz. Hiányzik
nekünk Ahmed, és aggódunk érted.“

Az Amnesty International nemzetközi kampányt indít Ahmed H.
szabadságáért. Ezen a linken elérhető a magyar hatóságoknak
címzett petíciónk:

ENGEDJÉK SZABADON AHMEDET

Az elrettentő hatás

A nemzetbiztonsági fenyegetésnek vagy szélsőségesnek
bélyegzéstől való félelem szűkíti a szabad véleménynyilvánítás
lehetőségeit. Spanyolországban két bábjátékost tartóztattak
le és vádoltak meg „terrorizmus dicsőítésével” egy
szatirikus előadás után, amelyben az egyik báb egy olyan
transzparenst tartott, amelynek szövegéről a hatóságok azt
tartották, hogy egy fegyveres csoportot támogat. Franciaországban
egy hasonló tényállást („terrorizmus mentegetése”) arra
használtak fel, hogy több száz embert – köztük gyermeket –
vádoljanak meg, mert a Facebookon kommenteltek. A bejegyzések nem
buzdítottak erőszakra.

2015-ben a francia bíróságok 385 ítéletet hoztak a
„terrorizmus mentegetésének” tényállására alapozva,
harmadukban kiskorúakat ítéltek el. A tényállás nagyon tágan
értelmezhető.

Spanyolországban egy népszerű zenészt vettek őrizetbe, mert a
Twitteren azzal viccelt, hogy János Károly korábbi uralkodónak
egy tortába rejtett bombát küldene születésnapjára.

A diszkriminatív intézkedések aránytalan és elképesztően
negatív a hatással vannak a muszlimokra, a külföldi
állampolgárokra vagy azokra, akiket muszlimnak vagy külföldinek
néznek. Az állam és hatóságainak intézkedéseit a
nemzetbiztonsági helyzet miatt egyre szélesebb körben tekintik
elfogadhatónak.

“Míg a terrorista fenyegetések nagyon is valósak és mindig
határozott választ igényelnek, a kormányoknak biztonságos
környezetet kell teremteniük, ahol az emberek szabadon élvezhetik
jogaikat ahelyett, hogy ezeket a biztonságra hivatkozva
korlátoznák.” – mondta John Dalhuisen.

“Az EU kormányai a terrorellenes intézkedéseket felhasználva
akarják megszilárdítani a hatalmukat, eközben diszkriminatív
módon célba vettek csoportokat és a jogvédelem álruhájába
bújva nyirbálják meg az emberi jogokat. Egy olyan társadalmat
építünk, amelyben a félelem válik főszabállyá, a szabadság
pedig kivételessé.“

JELENTÉS

Megjegyzések:

  • A jelentésben szereplő országok: Ausztria,
    Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország,
    Magyarország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország,
    Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság.
  • A dokumentum nem tartalmaz minden uniós országot, de közel
    mindegyikben tettek javaslatokat, fogadtak el jogszabályokat vagy
    léptettek életbe olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek
    hasonlóak a fentiekben részletezettekhez.
  • A jelentést az Európai Unió terrorizmus
    elleni irányelvének elfogadása kapcsán jelentettük meg, amely a
    legutóbbi regionális kísérlet a terrorellenes törvények
    egységesítésére, és amely komoly fenyegetést jelent az emberi
    jogokra.

Téma