Ma van az Egyenlő Díjazás Napja az EU-ban, amely arra a napra hívja fel a figyelmet, amelytől kezdve a nők az év végéig szimbolikusan nem kapnak fizetést a meglévő bérszakadék miatt. Kovács Arnold írása.
Az egyenlő munkáért egyenlő bér az Európai Unió egyik alapelve, amelyet már az 1957-ben aláírt Római Szerződés is tartalmazott. Az elv gyakorlati megvalósítása azonban még sajnos várat magára. Előfordul, hogy ugyanazért a munkáért a férfiak többet kapnak, mint a nők, és az is gyakori, hogy a nők által végzett munkát kevésbé fizetik meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nemek között makacsul fennmaradó bérszakadék, amely az Eurostat felmérései szerint továbbra is 16 százalék körül mozog az Európai Unióban.
A helyzet súlyosságára való tekintettel az Európai Bizottság 2011-ben meghirdette az Egyenlő Díjazás Napját, amely azt a napot jelképezi, amikortól kezdve a nők szimbolikusan nem kapnak fizetést férfi kollégáikhoz képest az év hátralévő részére. A nemek közötti bérszakadékot szimbolizáló nap idén november 4-re esik az Európai Unióban.
Mivel a nemek közötti bérszakadék mértéke országonként eltérő, az Egyenlő Díjazás Napja értelemszerűen más-más napra esik az egyes országokban.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben. Míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. A KSH adatai alapján tehát tavaly a magyar nők körülbelül 73 napot dolgoztak ingyen férfi kollégáikhoz képest. Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk.
Miért van bérszakadék?
A nemek közötti bérszakadék hátterében számos tényező áll. Az oktatási és munkaerőpiaci szegregáció eredményeképpen a nők által gyakrabban végzett munkák jellemzően kevesebb jövedelemmel járnak, az üvegplafon jelenség (egy megfelelő képességekkel és képzettséggel rendelkező női munkavállaló csak egy bizonyos szintig tud előrelépni a munkahelyén) következtében pedig a nők aránya a magasabb pozíciókban drasztikusan csökken. A bérszakadékot a munka-magánélet egyensúlya is befolyásolja, hiszen a nők többsége jóval gyakrabban lát el fizetetlen gondozási feladatokat, ami ahhoz vezet, hogy nagyobb arányban hagyják el munkahelyüket vagy dolgoznak részmunkaidőben. A férfiak nagyobb szerepvállalása a gondoskodási feladatokban elengedhetetlen ahhoz, hogy a nők több időt tölthessenek fizetett munkákkal vagy olyan tapasztalatok megszervezésével, amelyek a későbbi munkájukat segítik.
Mit csinálunk, hogy ne legyen?
A probléma megoldásának első lépése a nemenkénti és munkatípusonkénti béradatok átláthatóvá tétele, mivel pontos adatok és transzparencia nélkül lehetetlen bármilyen stratégiát kidolgozni. Magyarországon a fizetés körüli titkolózások miatt sokan nem is tudják, ha kevesebbet vagy többet keresnek az azonos pozícióban lévő ellenkező nemű munkatársuknál.
Az itthoni bérszakadék felszámolása érdekében, az Amnesty International Magyarország 2020. március 8-án Egy Lépéssel Közelebb néven indított kampányt azért, hogy minél több vállalat, önkormányzat és egyéb szervezet tegyen nyilvános lépést a nők és férfiak közötti bérkülönbség leküzdése felé azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos adataikat. A kezdeményezéshez eddig csatlakozott többek között a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV), a Fővárosi Önkormányzat, és több más önkormányzat. A vállalati szférából pedig multicégek és kisebb vállalkozások is csatlakoztak, például az IKEA, Netpincér, SPAR Magyarország, Oláh & Társa Kft. vagy az UX studio. A kampányt több szakszervezet is támogatja, például a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nőtagozata.
A kampány részeként egy olyan jogszabály-módosítást is kezdeményezünk, amely kötelezi a munkáltatókat arra, hogy évente nyilvánosságra hozzák a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adataikat egy olyan központi honlapon, ahol ezek mindenki számára kereshetővé és összehasonlíthatóvá válnak.
