Szeptemberben 30-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalásában komoly aggodalmát fejezte ki az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. Többek között arra szólította fel a magyar döntéshozókat, hogy szüntessék meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, vessenek véget a különleges jogrendnek, vizsgálják felül a választási törvényt, biztosítsák a bírói függetlenséget, és tegyék lehetővé a civil szervezetek biztonságos működését.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a magyarországi jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos aggodalmak miatt monitoring eljárást indított. Ez az eljárás 2022 óta folyik azzal a céllal, hogy segítse Magyarországot az Európa Tanács értékeinek és normáinak betartására tett vállalásai teljesítésében. A most szeptemberben kiadott állásfoglalást előkészítő jelentés arra jutott, hogy„Magyarországon az elmúlt években jelentősen romlott a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének minősége.”
Az állásfoglalás számos jogállamisággal kapcsolatos problémára felhívja a figyelmet. A PACE „mélyen aggasztónak” találja a politikai akarat hiányát a magas szintű korrupció kezelésére, valamint a törvényhozási folyamat átláthatóságának, a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos társadalmi konzultációk hatékonyságának és az ellenzék parlamenti szerepének a helyzetét. A PACE szintén kifejezte aggodalmát a médiaszektor tulajdonosi koncentrációja, a médiapluralizmus hiánya és a médiatartalmak feletti politikai befolyás miatt.
A PACE konkrét lépésekre szólítja fel a magyar hatóságokat, például, hogy:
- még a következő választások előtt vessenek véget a 2020 óta fenntartott különleges jogrendnek, mivel ez most lehetővé teszi, hogy a kormány a rendes törvényeket felülíró rendeleteket alkosson, így tovább gyengítve az Országgyűlés szerepét és a fékek és ellensúlyok rendszerét;
- a 2026-os választások után teljeskörűen vizsgálják felül a választási törvényt.
A PACE állásfoglalása a bírói függetlenségre és a magyar hatóságok ezzel kapcsolatos kötelezettségeire is kitér:
- a Baka kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott ítéletet végre kell hajtani (2016-ban az EJEB megállapította, hogy sérült a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének, Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási joga, mert egy készülő igazságügyi reformra irányuló szakmai kritikája miatt menesztették tisztségéből – ez és több más fejlemény azóta is dermesztő hatásával akadályozza a bírák véleménynyilvánítási szabadságát);
- strukturális megoldásokat kell keresni arra, hogy bírák alapilletménye értékálló legyen, amely a politikától való függetlenségük egyik fontos garanciája.
A bírói függetlenséggel kapcsolatos hiányosságokra már több tanulmányunkban, illetve a más civil szervezetekkel közösen elkészített, az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséhez való hozzájárulásban is írtunk.
A PACE felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell, hogy a civil társadalom akadálytalanul, biztonságban és erőszaktól mentesen működhessen, és felszólítja a magyar törvényhozást és hatóságokat, hogy:
- szüntessék meg Szuverenitásvédelmi Hivatalt;
- módosítsák a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényt a Velencei Bizottság (az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve) ajánlásai alapján;
- vonják be a döntéshozatali folyamatokba a civil szervezeteket, többek között a választási törvény felülvizsgálatába és a Médiatanács tagjainak jelölési folyamatába.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó 2023. évi LXXXVIII. törvényről szóló elemzésünkben és az ellehetetlenítési törvény tervezetéről szóló, más civilekkel közösen írt anyagunkban részletesen leírjuk, hogy ezek milyen emberi jogi és jogállamisági problémákat vetnek fel.
A magyar kormánynak kötelessége betartania azokat az emberi jogi és jogállamisági normákat, amelyeket az Európa Tanács Alapszabályával Magyarország is elfogadott.