Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság korábban közösen véleményezte, felhívva a figyelmet arra is, hogy a Tervezetről való érdemi szakmai és társadalmi konzultációt a jogszabály előkészítői nem tették lehetővé.
A mostani jelentésben a véleményező szervezetek értékelik, hogy a Tervezettel kapcsolatban a korábbi véleményben és a bírói szervezetek állásfoglalásaiban megfogalmazott problémákat a jogalkotó megfelelően orvosolta-e. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a korábban tárgyalt három témakör közül csak egy területen mutat érdemi előrelépést a reformtörvény.
A bírák nyugdíjkorhatáron túli továbbfoglalkoztatása terén üdvözlendő, hogy automatikus jóváhagyást ír elő az elfogadott jogszabály, így nem a bírósági vezetőkön múlik, hogy egy nyugdíjas kort elért bíró tovább dolgozhat-e, ami a bírói függetlenség és a diszkrimináció-tilalom szempontjából sokkal kedvezőbb megoldás, mint amit a tervezet eredetileg tartalmazott .
Ugyanakkor az eljárások elhúzódása esetére előírt vagyoni elégtétel intézménye – azon túl, hogy az előterjesztők semmivel nem indokolták a már meglévő, hasonló funkciót betöltő jogintézmény melletti szükségességét – valószínűsíthetően hatalmas adminisztratív és pénzügyi terhekkel jár majd a bírói szervezetrendszerre. Ennélfogva pedig fennáll a veszély, hogy az új rendszer súlyosan akadályozni fogja a jogkeresők ügyeinek hatékony és időszerű elintézését. A civil szervezetek véleményében megfogalmazott aggályok fennmaradtak a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban is; például a felelősség gondatlan bűncselekményekre való indokoltalan és aránytalan kiterjesztése, vagy a szabályok nem kellő világossága és kiszámíthatósága terén.