Az üzbég titkosszolgálat a külföldön élőkre is lecsap

Az üzbég kormány törvénysértő módon figyeli meg a polgárait, és igyekszik az Európában élő üzbég származású embereket is rettegésben és bizonytalanságban tartani. Az Amnesty International új jelentése.

JELENTÉS

A

2014 végén
a Berlinben élő Galima Bukharbaeva emailezését feltörték.
Galima a független UzNews.net oldal szerkesztője volt. Amikor a
magánlevelezését kitették különböző üzbég honlapokra, a
vele titokban együttműködő helyi újságírók lelepleződtek le
és veszélybe kerültek.

Az egyik
ilyen újságírónak, Gulasal Kamolovának a fenyegetések hatására
2015-ben el kellett menekülnie az országból. 11 hónapja
Franciaországban él, ez idő alatt egyszer sem lépett kapcsolatba a
családjával. Mielőtt elhagyta az országot, a titkosszolgálat
emberei azt mondták neki: “Bárhol is vagy, mi megtalálunk.”

Gulasal
Kamolova így foglalta össze az Amnestynek az érzéseit: “Igazából
nem félek. Nincs mit veszítenem a munkámon kívül, a munkám
pedig itt van. Ez a válaszom mindarra a fenyegetésre és üldözésre,
amit az üzbég titkosszolgálattól kaptam. Nem félek tőlük, bár
tudom, hogy itt is itt vannak. Nem érzem magam biztonságban, de nem
is félek.”

Nemcsak
Kamolovának és más újságíróknak kellett elmenekülni otthonról
az emailezés feltörése után, de az Uznews.net oldalt is be
kellett zárni.

Egy másik
esetben a jogvédő Dimitrij Tikhonovnak azután kellett
elmenekülnie, hogy a személyes adatait nyilvánossá tették, és
büntetőeljárással fenyegették meg.

Az üzbég
kormány olyan jogi környezetet teremtett, amelynek egyetlen célja,
hogy minél szélesebb körben lehessen embereket megfigyelni, ezzel
pedig megsértik az emberi jogi előírásokat. A kormány
közvetlenül hozzáfér a telekommunikációs adatokhoz, és
semmilyen felhatalmazásra nincs szüksége számos megfigyelési mód
alkalmazásához.

Az üzbég
rendszerben a megfigyelés vagy az attól való félelem nem a
kivétel, hanem a főszabály.” – mondta Joshua Franco.

Az üzbég
emberek folyamatos rettegésben élnek, hiszen minden egyes
telefonhívásuk, emailjük vagy SMS-ük a hatóságoknál köthet
ki. Elviselhetetlen és elfogadhatatlan az emberek életének és
szabadságának ilyen fokú korlátozása.”

A
kormánynak változtatni kell a jelenlegi szabályozáson, és
összhangba kell hoznia azokat a nemzetközi sztenderdekkel. Legalább
annyit kellene tennie, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést
csak bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén engedi, és akkor
is csak bírósági engedély alapján.”

Háttér

A
tömeges megfigyelés csak még elnyomóbbá
tette a jogvédőkkel, újságírókkal és politikai aktivistákkal
szemben már így is rendkívül
ellenséges üzbég környezetet. Az elmúlt években az Amnesty
International számos durva jogsértést – többek
között önkényes fogvatartást és
széleskörű hatósági (rendőri és titkosszolgálati)
kínzást dokumentált az országban.

Jogvédőknek,
a kormány kritikusainak és független újságíróknak kellett
elmenekülnie az országból titkosszolgálat és a hatóságok
letartóztatásai, zaklatásai és megfélemlítései elől.

Azt
a kevés embert, aki még az országban van, rendszeresen ellenőrzik
egyenruhás vagy civil ruhás rendőrök és titkosszolgálati
tisztek. A jogvédőket és újságírókat gyakran rendelik be a
helyi rendőrkapitányságokra vallomást
tenni, helyezik őket házi őrizetbe vagy
tiltják meg számukra, hogy külföldi diplomatákkal találkozzanak
vagy részt vegyenek békés tüntetéseken.
Gyakran bántalmazzák őket a rendőrök vagy olyan emberek, akik
nagy valószínűséggel a titkosszolgálatnak dolgoznak.

Téma