A Prizma Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye
A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én tiltotta meg azt a csendes, álló tüntetést, amelyet a Transz Láthatóság Nemzetközi Napjához (március 31.) kapcsolódva szervezett a Prizma Közösség az Igazságügyi Minisztérium elé. A tiltás jogalapja a gyülekezési törvény 2025. márciusi módosítása és az ahhoz kapcsolódóan áprilisban hatályba lépett Alaptörvény-módosítás volt, amely ellehetetleníti az olyan gyűlések megtartását, amelyeken – többek között – megjelenik a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés.
A Kúria ítéletében megerősítette a rendőrség határozatát, és fenntartotta azt a korábbi döntéseiben már kialakított joggyakorlatát, miszerint a hatályos szabályozás keretei között a rendőrség csak tiltó határozatot hozhatott. A bíróság elutasította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló indítványt is.
A jogvédő szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy ma Magyarországon nem lehet kiállni a jogaiktól megfosztott transz közösség mellett, és a transz emberek láthatósága mérlegelés nélkül elegendő ahhoz, hogy a jogegyenlőségükért tartott gyülekezést megtiltsák. Elfogadhatatlan, hogy nem jogszerű az a tüntetés, amelyen a szervezők csupán azt akarták megmutatni, hogy transz emberek is élnek Magyarországon, léteznek és sokan közülük félnek, mert nincsenek jogaik. A tüntetéssel mindössze azt akarták megmutatni, élve Alaptörvényben biztosított jogukkal, hogy ezen lehet változtatni. Az ítélettel szemben a szervező a jogvédő szervezetek segítségével az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
“Lesújtónak tartjuk a Kúria tavaly tavasz óta kialakult joggyakorlatát, ami szentesítette a gyülekezési jog jogellenes korlátozását Magyarországon. Az pedig különösen problémás, hogy a Kúria úgy tesz, mintha nem jelezte volna már a Karácsony Gergely és Buzás-Hábel Géza ügyében eljáró büntetőbíró is egyértelműen, hogy alapvető alkotmányos aggályok vannak ezekkel a módosításokkal. A gyülekezés alapjog, a jogvédők pedig, ahogy eddig, ezután is azon fognak dolgozni, hogy ismét mindenkit megillethessen” – mondta dr. Szekeres Zsolt, a szervező jogi képviselője.
A perben a Prizma Közösség által szervezett Transz Pride-ot dr. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, a jogi háttérmunkát a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen végzi.