A Prizma Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye
A Prizma Közösség március 29-én, a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását. Az indokolás szerint a gyűlés célja a “gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervező, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet. A Prizma Közösség jogorvoslattal él.
Március 31-e a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja egy olyan nap, amelyet világszerte arra szánnak, hogy a transznemű emberek ne csak a tragédiák kapcsán kerüljenek a közbeszédbe, hanem azért is, mert léteznek, és van (még) életük.
A Prizma Közösség ehhez kapcsolódva szervezett volna tüntetést március 29-én, szombaton 16 és 18 óra között az Igazságügyi Minisztérium előtt. Nem felvonulást, nem blokádot – egy álló, békés gyűlést, ahol szó esett volna a Magyarországon élő transz embereket érő diszkriminációról, megbélyegzésről és erőszakról, és amelyet bárki meglátogathatott volna, aki fontosnak tartja a méltóságot és a jogegyenlőséget.
Nem véletlenül az Igazságügyi Minisztérium előtt: itt kellene elkezdeni változtatni ugyanis azon a jogszabályi környezeten, amely ma Magyarországon a transz emberek életét meghatározza.
Nádasdi Viktória március 9-én szabályszerűen bejelentette a gyűlést. A rendőrség személyes egyeztetésre hívta, amelyen részletesen kikérdezte a tüntetés tervezett tartalmáról – különösen arról, hogy a születési nem megváltoztatásának témája megjelenik-e majd. Március 11-én reggel megérkezett a határozat: a tüntetés nem tartható meg.
A tiltás jogalapja egy 2025 áprilisában hatályba lépett törvénymódosítás, amely megtiltja az olyan gyűlések megtartását, amelyek – a hatóság értelmezése szerint – a homoszexualitás és a születési nem megváltoztatásának megjelenítésére, népszerűsítésére irányulnak. A rendőrség úgy ítélte meg, hogy a Prizma tüntetése ebbe a kategóriába esik.
A Prizma Közösség több alkalommal is sikeresen megrendezte a Transz Pride felvonulást. 2025-ben úgy döntöttek, hogy a megváltozott jogi környezet miatt nem szerveznek eseményt. 2026-ban megpróbálkoztak egy szerényebb formátummal – ezt tiltotta meg a rendőrség.
A szervezők nem a születési nem megváltoztatását akarták népszerűsíteni. Azt akarták megmutatni, hogy transz emberek élnek Magyarországon, léteznek és sokan közülük félnek, hogy nincsenek jogaik. Meg akarták mutatni, hogy ezen lehet változtatni. Ez nem jogsértő – vagy legalábbis nem kellene annak lennie.
A döntés logikáját követve a transz emberek láthatósága önmagában tilos. Ez azt jelenti, hogy számukra nemcsak a békés gyülekezés alkotmányos joga nem létezik ma Magyarországon, hanem az egyenlő méltóságot is elvitatják tőlük.
A Prizma Közösség a Kúriánál támadja meg a rendőrség önkényes határozatát. A szervezőt Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, a jogi háttérmunkát pedig az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen végzi.
Ha a Kúria helybenhagyja a rendőrségi tiltást, akkor a tüntetést a Prizma Közösség nem tartja meg, és idén nem lesz Transz Pride.
„A Kúria most először kell, hogy ítéletet hozzon tüntetés megtiltásáról azt követően, hogy a Karácsony Gergely és Buzás-Hábel Géza ügyében eljáró büntetőbírók a szabályozás alkotmányellenessége okán az Alkotmánybírósághoz fordultak. Bízunk benne, hogy a Kúria is felismeri a szabályozás jogellenességét” – értékelte a fejleményeket Szekeres Zsolt ügyvéd.