A megszállás alatt álló Gázai övezet hatóságainak tiszteletben kell tartaniuk a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, és fel kell hagyniuk a kritikus hangok erőszakos elhallgattatásával.
Az elmúlt két hónap során az Amnesty International aggasztó történéseket dokumentált: fenyegetéseket, megfélemlítéseket és zaklatásokat, kihallgatásokat és veréseket, amelyeket a Hamász biztonsági erői követtek el olyan személyek ellen, akik a békés gyülekezés jogával éltek Gázában. Mindez Izrael folyamatos népirtása és példátlan humanitárius válság közepette történik.
Március 25. óta Beit Lahia, Észak-Gázában található város lakói felvonulásokat szerveztek, az izraeli népirtás és jogellenes kitelepítések végét követelve. A tüntetéseken több százan, alkalmanként több ezren vettek részt. A tüntetők a Gázát irányító Hamászt kritizálták, egyesek pedig a Hamász uralmának végét követelték. További kisebb tüntetések zajlottak a Jabalia menekülttáborban, Shuja’iyában és Khan Younisban is, ahol szintén Hamász-vezetők ellen szólaltak fel.
„A Hamásznak azonnal fel kell hagynia minden elnyomó intézkedéssel azokkal szemben, akik bátran és nyíltan fejezik ki ellenérzéseiket a Hamász gázai kormányzásával szemben. A verésekről, fenyegetésekről és kihallgatásokról szóló jelentések rendkívül aggasztóak, és súlyos jogsértést jelentenek a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezéshez való jog tekintetében” – mondta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International kutatási, érdekképviseleti, politikai és kampányigazgatója.
„Felháborító és szégyenletes, hogy miközben a gázai palesztinok Izrael által atrocitásokat szenvednek el, a Hamász tovább fokozza a szenvedésüket azzal, hogy fenyegeti és megfélemlíti azokat, akik egyszerűen élni akarnak. A gázai palesztinok azért tüntettek, mert egyrészt súlyos következményei vannak az Izrael által elkövetett népirtásnak és kényszerű kitelepítésnek, másrészt pedig a helyi hatóságok kudarcot vallottak a lakosság védelmében. Joguk van bírálni a hatóságokat anélkül, hogy erőszakos megtorlástól kellene tartaniuk.”
Erika Guevara-Rosas
Tüntetőket bántalmaznak
Szervezetünk 12 embert – 10 férfit és két nőt – hallgatott meg, akik részt vettek vagy szervezték a tüntetéseket, valamint három másik tüntető családtagjait, akik elmondták, hogy rokonaikat megfenyegették. A megkérdezettek beszámolói szerint a tüntetéseken részt vevőket hivatalos eljárás nélkül idézték be kihallgatásra, botokkal verték, és alkalmanként halállal fenyegették őket.
Sokan félnek a további elnyomástól, néhány tüntető családtagja pedig szeretteik elleni fenyegetésekről és erőszakról számolt be.
Mások ellenállásukat fejezték ki. Egy Beit Lahia-i al-Atatra negyedben élő lakos, akinek családját tavaly egy izraeli légicsapás pusztította el, az Amnesty Internationalnek elmondta:
„Jogunk van méltósággal élni. Azért kezdtünk el tüntetni, mert véget akarunk vetni a szenvedésünknek. Nem valakinek az utasítására tüntetünk. Az emberek azért tiltakoznak, mert nem tudnak így élni, változást akarnak… A biztonsági erők fenyegetnek és vernek minket, árulónak neveznek minket, csak mert felemeltük a hangunkat. Mi nem hátrálunk, bármi legyen is az ára.”
Elmondta, hogy az április 16-i tüntetés után a Hamász biztonsági szolgálatának tagjai beidézték kihallgatásra, több másik al-Atatrai lakossal együtt. Egy Mashrou’ Beit Lahia-i épületbe vitték őket, amelyet ideiglenes fogdává alakítottak, és körülbelül 50 civil ruhás fegyveres férfi verte meg őket:
„Fapálcákkal verték a nyakamat és a hátamat. Üvöltöztek velem… Árulónak neveztek, a Moszad [izraeli hírszerző ügynökség] kollaboránsának. Azt mondtam nekik, azért mentünk az utcára, mert élni akarunk, enni és inni akarunk… A családomat elvesztettem a háború egyik legszörnyűbb mészárlásában, öt testvéremet és gyermekeiket megölték. Borzalmas volt, hogy kollaboránsnak neveztek, hogy megkérdőjelezték a hazaszeretetemet, miközben a családomat korábban kiirtották” – mondta, hozzátéve, hogy a gázai kormány cserbenhagyta polgárait, és bár az emberek tudják, hogy Izrael a felelős, úgy érzik, a Hamász nem „látja” szenvedésüket.
Bár négy óra fogva tartás és kihallgatás után szabadon engedték, de a további tüntetésektől eltiltották.
Izrael népirtása és a Hamász ellen tüntetnek
A Hamász a 2007-es hatalomátvétele és a párhuzamos biztonsági és rendfenntartó apparátusa létrehozása óta súlyos korlátozásokat vezetett be az egyesülési, véleménynyilvánítási és békés gyülekezési szabadságra. Több tiltakozó mozgalomra – különösen 2019-ben – erőszakkal reagált, rendszeresen letartóztatva és megkínozva az ellenzékieket. A folyamatos izraeli támadások alatt a véleménynyilvánítás szabadsága tovább szűkült. Aki ellenérzéseinek hangot ad, azt árulónak bélyegzik.
Az interjúzottak közül heten elmondták, hogy a biztonsági erők civil ruhás tagjai „árulónak” nevezték őket, akár a tüntetések után, akár a kihallgatások során.
Egy tüntető így nyilatkozott: „Itt, Beit Lahiában kötődünk a földünkhöz… a kitelepítéssel mindenünket elvesztettük. Újabb kitelepítéstől tartva szomszédjainkat, barátainkat hívtuk tüntetni. A megmozdulás egyszerre volt a megszállás és a Hamász elleni tüntetés. Azt szerettük volna, hogy valaki meghallgasson minket.”
Elmondta, hogy kezdetben a tüntetők Izrael népirtásának befejezését, tűzszünetet és a határátkelőhelyek megnyitását követelték. A feszült helyzetben a Hamász ellen is felszólaltak.
Tüntetők megfélemlítése
Egy tüntető elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy többször is beidézték kihallgatásra, de nem volt hajlandó bemenni. A Hamász biztonsági szolgálatához köthető személyek április 17-én jelentek meg otthonánál.
„Botokkal vertek meg, arcon ütöttek, a verés nem volt nagyon durva, inkább fenyegetésnek szánták. Előtte, egy tüntetés után, egy velük kapcsolatban álló személy odajött hozzám, és azzal fenyegetett, hogy lábon lő, ha folytatom a tiltakozást” – mondta.
A kihallgatás során azzal vádolták, hogy a Ramallahban [Ciszjordánia adminisztratív fővárosa] székelő palesztin hatóságok hírszerzési vezetője toborozta, és hogy az izraeli hírszerzés pénzeli.
„Ez mind ostobaság” – mondta. „Ők is tudják, hogy ez nem igaz. Igen, a Fatah párt [a másik fő politikai párt] szimpatizánsa vagyok, de Gázában most nem a két párt versengéséről van szó. Túlélni akarunk… élni akarunk.”
Más Beit Lahia-i lakosok is elmondták, hogy a hatóságok megfenyegették őket. Őket fizikailag nem bántalmazták, de egy 18 éves diák elmondta, hogy civil ruhás férfiak azzal fenyegették meg, hogy bántalmazzák őt és családját, ha nem hagy fel a tiltakozással.
Egy virrasztást szervező nő Beit Lahiában, elmondta, hogy férjét és gyermekeit letartóztatással fenyegették meg a tüntetéseken való részvételük miatt. Azt mondta: „a férfiak megfenyegetése után mi, nők is fel akartunk szólalni. Ez egy kis tüntetés volt, de egyértelmű üzenetünk volt a vezetőinknek és a megszállóinknak: ezt nem tűrjük tovább. Meg akarjuk védeni a gyermekeinket; élni akarunk.”
A Hamász-vezetők lekicsinylik a gázai palesztinok szenvedését
Az elmúlt napokban az izraeli erők kiterjesztették katonai műveleteiket a megszállt Gázai övezet egész területére, újra tankok jelentek meg Beit Lahiában, és a lakosság nagy részét elűzték. Egy nő, akit május 16-án Beit Lahiából a gázai városban található Shati menekülttáborba telepítettek át, elmondta: „a Hamász és a háború ellen is tüntettünk, és most megint Izrael űzött el minket.”
Sami Abu Zuhri, a Hamász egyik magas rangú szóvivőjének kijelentésére utalva – miszerint: „A ház újjáépül, és a mártír… tízszeresére fogunk szaporodni” – így nyilatkozott: „ők [a Hamász vezetői] nem törődnek a szenvedésünkkel. Még ha újjá is építem a házamat, amit leromboltak, az emlékeket és az ottani életet soha nem lehet újraépíteni. Az unokatestvérem elvesztette a férjét és három gyermekét egy izraelicsapásban. A szemébe tudna nézni és tényleg elmondaná neki, hogy a gyermekei „újratermelődnek”?”
Abu Zuhri és más Hamász-vezetők kijelentései lekicsinylik a gázai palesztinok szenvedését. E kijelentésekre válaszul 2025. május 19-én spontán tüntetések törtek ki Khan Younis városában az evakuációs parancsokat követően.
„A gázai hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy a békés tüntetők, az ellenzékiek és az újságírók félelemtől, zaklatástól és erőszaktól mentesen gyakorolhassák jogaikat. A tüntetők kihallgatását azonnal be kell szüntetni, és az erőszakért vagy fenyegetésekért felelősöket felelősségre kell vonni. A gázai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a gázai emberek jogait, és meg kell védeniük őket – különösen most, amikor a túlélésük forog kockán” – mondta Erika Guevara-Rosas.
Háttér
A megszállt Gázai övezetben zajló tüntetések példátlan humanitárius válság közepette történik. Március 2-án Izrael teljesen megszakította a humanitárius segélyek és más, a civil lakosság túléléséhez nélkülözhetetlen áruk importját. A 77 napos, teljes körű blokád – amelyet Izrael a nemzetközi nyomás hatására enyhített, de nem elegendő mértékben –, valamint a folyamatos súlyos korlátozások egyértelmű és tudatos kísérletet jelentenek arra, hogy kollektív büntetést alkalmazzanak több mint kétmillió civil ellen, és olyan életkörülményeket teremtsenek, amelyek a gázai palesztinok fizikai megsemmisüléséhez vezetnek.