Az Egyesült Államok és Izrael közösen indított támadását, valamint Irán megtorló válaszcsapásait követően a Közel-Kelet nagy részén fegyveres konfliktus alakul ki. Az Amnesty International felhív minden érintett felet a civilek védelmére és a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan betartására. Véget kell vetni minden jogellenes cselekménynek, különösen a szándékos, válogatás nélküli vagy aránytalan katonai műveleteknek, amelyek a civileket vagy a polgári infrastruktúrát veszélyeztetik.
A katonai műveletek immár több mint tíz országra terjednek ki, ahonnan jelentős számú civil áldozatról és megrongálódott polgári infrastruktúráról érkeznek jelentések. Izrael az elmúlt napokban fokozta a Libanon elleni támadásait a Hezbollah támadását követően. Az Egyesült Államok közölte, hogy „még előttünk állnak a legsúlyosabb támadások”. Irán pedig a teljes régióra kiterjedő eszkalációra figyelmeztetett Ali Hámenei legfelsőbb vezető megölését követően.
„A civilek nem lehetnek áldozatai a felek jogellenes és felelőtlen cselekedeteinek, amelyek alapjaiban rombolják a nemzetközi humanitárius jog központi elemeit képező emberiesség és a katonai és polgári célpontok megkülönböztetésének elvét, és veszélyeztetik a béke alapjait. A tét ugyanis hatalmas. A térség lakossága már eddig is az egymást követő konfliktusokban tömeges jogsértéseket szenvedett el. Mint mindig, most is az ő védelmük lenne a legfontosabb” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
„A konfliktusban érintett feleknek tartózkodniuk kell minden jogellenes támadástól, és azonnal fel kell hagyniuk az ilyen cselekményekkel – legyen szó közvetlen civilek elleni támadásokról, válogatás nélküli vagy aránytalan csapásokról, illetve sűrűn lakott területeken nagy hatóerejű robbanóanyagok alkalmazásáról. Egyszóval mindent meg kell tenniük a civil áldozatok elkerülése érdekében.”
„Ahogy egyre valószínűbbé válik, hogy a helyzet elhúzódó nemzetközi konfliktussá fajul, úgy válik az emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog betartása minden eddiginél sürgetőbbé. Amennyiben a felek ezt elmulasztják, a térség még közelebb sodródhat egy újabb humanitárius és emberi jogi katasztrófához.”
Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Támadások Irán ellen és Irán válaszlépései
A Vörös Félhold március 3-i jelentésének adatai szerint a támadások kezdete óta 787 ember vesztette életét Iránban. 2026. február 28-án az iráni hatóságok közlése szerint 165 ember, köztük mintegy 150 iskolás gyermek halt meg, amikor találat érte a dél-iráni Minab városában található iskolát Hormozgán tartományban. Az ENSZ a támadást „a humanitárius jog súlyos megsértésének” nevezte, míg az UNESCO arra figyelmeztetett, hogy az oktatási intézmények elleni támadások veszélyeztetik a diákok és a tanárok életét. Az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó hivatala gyors, pártatlan és alapos vizsgálatot követelt a „borzalmas” ügy kapcsán.
Az Amnesty International hat olyan videót ellenőrzött, amelyek a támadás utóhatásait dokumentálják. A felvételeken fekete füst száll fel összeomlott épületekből, miközben mentőalakulatok áldozatokat keresnek a romok között. Az iskola bejáratánál készült képeken jól láthatók az iskola udvarát és épületét határoló falak, a háttérben pedig füst emelkedik a közeli, az iráni Forradalmi Gárdához köthető létesítmény irányából.
Az Iráni Orvosi Tanács elnöke szerint tíz egészségügyi intézmény rongálódott meg az izraeli és amerikai csapások következtében. A kórházak már korábban is célpontjai voltak a januári tüntetéseket brutálisan leverő iráni biztonsági erőknek.
Az iráni hatóságok február 28-án ismét blokkolták az internet-hozzáférést az országban, ezzel emberek millióit akadályozva meg abban, hogy alapvető információkhoz jussanak a fegyveres eseményekről, kapcsolatot tartsanak szeretteikkel, illetve, hogy a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogsértésekről szóló híreket eljuttassák a külvilágba.
A fegyveres konfliktus tovább fokozta az aggodalmakat az Iránban fogvatartottak – köztük több ezer, a 2026. januári felkelés során letartóztatott tüntető és ellenzéki aktivista – sorsa miatt. Jogvédő szervezetek beszámolói szerint több börtön közelében is robbanások történtek. Izrael a tavaly nyári 12 napos háború során már végrehajtott hasonló támadást, akkor egy teheráni börtönnel szemben.
A jogvédők attól tartanak, hogy az iráni hatóságok a fegyveres konfliktust ürügyként használják fel a kínzások és más kegyetlen bánásmód alkalmazására és a kivégzések fokozására. Az Amnesty International felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon mindazokat, akiket önkényesen tartanak fogva, és garantálják a többi fogvatartott biztonságát, például humanitárius okból történő szabadon bocsátásokkal. További komoly aggodalomra ad okot az, hogy az iráni lakosság már hosszú ideje folyamatos, véres elnyomás áldozata. Január 8–9-én az iráni hatóságok példátlan tömegmészárlást hajtottak végre több ezer, az Iszlám Köztársaság végét követelő tüntető vagy éppen a helyszínen levő járókelő ellen.
Az amerikai és izraeli támadásokra válaszul Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint a Perzsa-öböl több állama – köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia – ellen.
Sajtóhírek és hivatalos közlemények szerint egyes támadások – beleértve az elfogott rakéták és drónok lehulló darabjait is – halálos áldozatokat, sérüléseket és a polgári infrastruktúra károsodását okozták. Az Abu-Dzabi-i hatóságok közlése szerint egy, a Zayed Nemzetközi Repülőtér területét célzó iráni drón ugyan megsemmisült, azonban lehulló darabjai egy ember halálát és hét másik sérülését okozta.
Március 2-án a katari és szaúd-arábiai hatóságok is megerősítették, hogy olajlétesítményeik ellen támadás történt. A Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) elítélte a „válogatás nélküli és felelőtlen rakéta- és dróntámadásokat”.
Izraelben a sajtó és a mentőszolgálatok beszámolói szerint legalább tíz ember halt meg, és több tucatnyian megsérültek az iráni támadások következtében. A Bét-Semes városában végrehajtott ballisztikus rakétacsapás kilenc embert megölt, további húsz főt pedig megsebesített. Tel-Aviv környékén lehulló repeszek öltek meg egy nőt, és legalább negyven épület rongálódott meg az iráni csapások során.
A megszállt palesztin területeken Izrael súlyosan korlátozta az emberek mozgását. Ciszjordániában – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – gyakorlatilag teljesen elvágta egymástól a városokat és falvakat. Gázában a hatóságok lezárták az összes külső átkelőt, köztük a Kerem Shalom / Karim Abu Salem és a rafahi átkelőket is, ezzel elzárva az életmentő segélyek útját, gyakorlatilag ostrom alá helyezve a Gázai övezetet. A Kerem Shalom / Karim Abu Salem átkelőt március 3-án újranyitották.
Ezek az intézkedések további szenvedést okoznak a palesztinembereknek, akik Izrael jogellenes megszállása és apartheidrendszere alatt élnek, valamint tovább mélyítik a Gázában kialakult, sokrétű humanitárius válságot, ahol az emberek továbbra is tömeges jogsértéseknek és súlyos erőszaknak vannak kitéve.
Irakban az Iránnal szövetséges fegyveres csoportok egyik frakciója – a magát az Iszlám Ellenállás részének nevező Saraya Awliya al-Dam – Erbilben, majd később Bagdadban történő dróntámadások sorozatát vállalta magára. A csapások elsősorban amerikai katonai létesítményeket céloztak. Iráni kurd ellenzéki csoportok szerint dróntámadások érték állásaikat az Iszlám Forradalmi Gárda erre vonatkozó figyelmeztetéseit követően.
A Hezbollah és Izrael közötti helyzet súlyosbodása Libanonban
Ali Hámenei megölését követően a Hezbollah rakétatámadásokat indított Izrael északi része ellen, ami után az izraeli hadsereg március 2-án éjszaka jelentősen fokozta Libanon elleni támadásait, beleértve Bejrút agglomerációját is. A libanoni hatóságok szerint a március 3-ig tartó izraeli légitámadásokban legalább negyven ember vesztette életét, 246 ember pedig megsebesült. A mostani eszkaláció és a 2024 novemberében megkötött tűzszüneti megállapodás közötti időben Izrael rendszeresen indított támadásokat Libanon déli régiójában, amelyek több mint 380 ember, köztük 127 civil halálát okozták.
Az izraeli hatóságok március 2-án a hajnali órákban újabb tömeges „evakuálási” figyelmeztetést adtak ki Libanonban, aminek a hatására több százezer ember kényszerült elhagyni az otthonát. A homályosan és általánosan megfogalmazott figyelmeztetés több mint ötven településre terjedt ki, így pánikot, forgalmi dugókat és menekülési hullámot okozott az ország déli és keleti részén. Március 3-án reggel újabb, a korábbiaknál is szélesebb körű evakuálási figyelmeztetéseket adtak ki, amelyekben további több tucat dél-libanoni település lakóit szólították fel otthonaik elhagyására.
Március 2-án az izraeli hadsereg bejelentette, hogy több helyszínen is támadásokat fog indítani a Hezbollahhoz köthető pénzintézetek ellen – majd ezt meg is tette. Izrael már korábban, 2024 októberében is célba vett ilyen intézményeket, amit az Amnesty International a nemzetközi humanitárius jog valószínű megsértésének minősített, és követelte a támadások háborús bűncselekményként való kivizsgálását.
A nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a civilek és a polgári létesítmények közvetlen támadását, ezek és a katonai célpontok közötti különbségtétel elmulasztását, valamint az aránytalan támadásokat. Az iskolákat, egészségügyi intézményeket vagy lakóépületeket célzó légitámadások, valamint a ballisztikus rakéták és más, nagy területre ható robbanófegyverek sűrűn lakott területekre történő kilövése nemzetközi humanitárius jogi aggályokat vet fel.
Az Amnesty International folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és valamennyi felet a nemzetközi humanitárius jog betartására szólítja fel. Civilek halála vagy megsebesülése, valamint a polgári infrastruktúra károsodása eseteiben a felek haladéktalanul kötelesek vizsgálatot indítani és felelősségre vonni a nemzetközi jog megsértésért felelős személyeket.
„A Közel-Keleten egyre súlyosbodó válság komoly veszélyt jelent az államközi együttműködésekre és a nemzetközi jogrend épségére. A konfliktusban részt vevő felek, különösen a jelentős befolyással bíró államok által elkövetett jogsértések nemcsak több ország civil lakosságát veszélyeztetik, hanem azoknak a nemzetközi normáknak az erózióját is felgyorsítják, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi jogok, a globális béke és biztonság védelméhez” – mondta Agnès Callamard.
„Minden félnek azonnali intézkedéseket kell tennie a civilek és a polgári infrastruktúra – többek között a repülőterek, kórházak, lakóépületek, iskolák és börtönök védelme érdekében. Emellett biztosítaniuk kell a humanitárius segítség akadálytalan és biztonságos eljutását valamennyi érintett területre, és kötelesek lehetővé tenni a független nemzetközi megfigyelést.
„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy fokozza diplomáciai erőfeszítéseit a katonai eszkaláció megakadályozása, az újabb civil áldozatok elkerülése és a nemzetközi jogot sértő olyan további bűncselekmények megelőzése érdekében, amelyek már évtizedek óta sújtják az elnyomott lakosságot. Az államoknak a nemzetközi joggal összhangban kell eljárniuk és kötelesek tartózkodni minden olyan lépéstől, amely további jogsértéseket eredményezhet. Szem előtt kell tartaniuk, hogy világos kötelezettségük van: nem szabad támogatniuk a nemzetközi jogot sértő cselekményeket, továbbá kötelesek együttműködni az ilyen jogsértések megszüntetésében.”