Uniós jogot sért a 2023-ban elfogadott „szuverenitásvédelmi törvény” és az annak alapján felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal működése – áll az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki véleményében. A Főtanácsnok azt kéri a Bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a magyar kormány több szempontból sem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
„A főtanácsnoki vélemény is megerősítette, hogy a „szuverenitásvédelminek” hazudott törvénynek és Hivatalnak is mennie kell. Bízunk benne, hogy a Bíróság is ugyanerre a következtetésre jut, mert egyetlen országban sem működhet olyan állami hivatal, amit civilek és újságírók megfélemlítésére hoztak létre – mondta Hacsi Gábor, az Amnesty International Magyarország kutatási vezetője.
A főtanácsnok szerint legitim cél, ha egy állam a demokratikus hazai vitát védi az ártó szándékú külföldi befolyásolási kísérletektől, azonban a magyar törvény szélsőségesen tág teret enged a Hivatal önkényének, és valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek, mint a jogvédelem, az aktív közéleti tevékenység, a korrupció elleni fellépésé és az oknyomozó újságírás ellehetetlenítése.
A főtanácsnoki indítvány szerint a magyar jogszabály súlyosan sérti az uniós jogot. Nemcsak azért, mert uniós szolgáltatók magyarországi szolgáltatásait korlátozza, hanem azért is, mert a Hivatal vizsgálatai és azok „eredményeinek vádló vagy megbélyegző jelentésekben való közzétételének fenyegetése, valamint a büntetőeljárás kockázata visszatartó hatással bír, és öncenzúrához vezethet” a sajtó részéről, továbbá civil szervezetek számára ezek „az intézkedések megnehezítik tevékenységüket, finanszírozásukat és céljaik elérését”, ami az egyesülési szabadságba való beavatkozást jelent.
Civil partnereinkkel közösen korábban egy alkotmánybírósági beadványban támasztottuk alá, hogy a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, egyben ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek.
Bár az Alkotmánybíróság nem meglepő módon nem semmisítette meg a törvényt Európai Bizottság pert indított a kormány ellen az EU Bíróságán. Ebben az ügyben hozott most a Bíróság főtanácsnoka véleményt, amely ugyan nem kötelezi a Bíróságot, de általában előre jelzi, hogy milyen döntésre számíthatunk.
Az Európai Bíróság döntése az év második felére várható. Ha a jogállamnak kedvező ítélet születik, a törvényt vissza kell majd vonni – ahogy mi azt már több alkalommal követeltük.